Nem az a lényeg, mennyi adatot gyűjthet rólunk az állam, hanem hogy mit kezdhet vele

A mesterséges intelligencia korában az állam technológiai lehetőségei gyorsabban bővülnek, mint ahogyan a társadalom képes közös szabályokat alkotni a használatukra. Az adózás, a társadalombiztosítás, az egészségügy, az oktatás, a foglalkoztatás és a szociális ellátások rendszerei ma is nagy mennyiségű adatot kezelnek. 

Ha ezek az információk egységes logika mentén, megfelelő jogosultságokkal és ellenőrizhető módon kapcsolódnának össze, az állam gyorsabban válaszolhatna egy kérelemre, és felismerhetné magukat az élethelyzeteket is. Jelezhetné, ha valaki jogosult egy támogatásra, automatikusan átvezethetné a már ismert adatváltozásokat, vagy előre figyelmeztethetne egy lejáró okmányra és egyéb kötelezettségre. 

Az állampolgárnak nem kellene újra igazolnia mindazt, amit az állam valamelyik szerve már hitelesen tud róla.

Magyarországon ennek több technikai és intézményi előfeltétele is kialakult. A Központi Kormányzati Szolgáltatási Busz szabványos adatkapcsolatokat biztosít az állami nyilvántartások között, a Digitális Állampolgárság Program pedig felhasználóközpontú, élethelyzetekre épülő szolgáltatásokat fejleszt. A hozzájáruláson alapuló adatmegosztás és az automatikus adatváltozás-értesítés már annak a szolgáltató államnak az irányába mutat, amely nem kötelezi az állampolgárt, hogy minden ügyét nulláról kezdje. 

Az OECD Digitális Kormányzati Indexében Magyarország az adatvezérelt közszféra területén 0,75-ös eredményt ért el, kissé meghaladva a 0,74-es OECD-átlagot. Vagyis az adatok döntéstámogató használata nem pusztán távoli lehetőség: ezen a területen már léteznek képességek és eredmények. Mégsem mondhatjuk, hogy az adatvagyonra épülő állam működési és szabályozási modellje készen áll. A közadatok felhasználására vonatkozó korábbi elképzelések és szabályozási módosítások több esetben csak részben valósultak meg. 

Az OECD is azt állapítja meg, hogy bár a 2025-ös jogszabály-módosítás erősítette a Nemzeti Adatvagyon Ügynökség lehetőségét arra, hogy adatokat kérjen a közfeladatot ellátó szervektől, a mesterséges intelligencia állami alkalmazásához szükséges átláthatósági eszközök, önálló felügyeleti képességek és széles körű bevezetési keretek még nem teljesek. Ez fontos különbség: 

attól, hogy az állam technikailag hozzáférhet adatokhoz, még nem következik, hogy minden lehetséges összekapcsolás indokolt és társadalmilag elfogadható.