Felkészülés finn módra: Tartsd szárazon a puskaport, és jelöld ki, melyik bolt marad nyitva háborúban is

Finnország egyre komolyabban számol az orosz fenyegetés veszélyével. A finn hírszerzés szerint Moszkva szabotázsakciókkal is megpróbálhatja gyengíteni az Ukrajna felé irányuló támogatást, a finn–ukrán dróntechnológiai együttműködés pedig újabb kockázatokat vet fel. Bár egy közvetlen orosz katonai támadást jelenleg nem tartanak valószínűnek, Finnország számára egyre fontosabbá válik, hogy ne csak egy rövid konfliktust, hanem egy elhúzódó válságot is képes legyen kezelni. 

• Sárközi Helga

Nagy valószínűséggel Finnország elleni szabotázsakciókat készít elő Oroszország, mondja a finn Védelmi Erők Parancsnokságának hírszerzési vezetője, Pekka Turunen. Az előkészületek hírszerzési tevékenységből és a lehetséges célpontok feltérképezéséből állhatnak. A műveletek célja pedig az Ukrajnának nyújtott támogatás megingatása lehet.

Idén gyakorivá váltak az Európa ellen irányuló szabotázsakciók. A célpontok kiválasztása egyre merészebbé, a végrehajtás pedig egyre gátlástalanabbá válik. Finnországban egy-egy esemény elemzésekor fontos mérlegelni, hogy az szolgálta-e az orosz érdekeket. Ez támpontot adhat annak megítéléséhez, milyen további lépések várhatók. A finn szakértő szerint ez alapján a szabotázsakciók várható gyakoriságára és súlyosságára is lehet következtetni: Németországban például a választók nagy csoportja kritikus Ukrajnával, ott megéri szabotázst végrehajtani. Lengyelország Ukrajna központi logisztikai pontja, de részben kényesek a kapcsolataik, itt is lehet tehát orosz érdek.

Finnország helyzete más a biztonságpolitikai szakértő szerint: a finn társadalom széles körben szükségesnek tartja Ukrajna támogatását, és a lakosság jelentős része számára nem kérdés, hogy Oroszország az agresszor. Emiatt nehéz tehát szabotázsakciókkal megingatni a finn társadalmat az orosz-ukrán háború kérdésében. Finnország biztonságát emellett földrajzi elhelyezkedése és keleti határának lezárása is erősíti. Fontos látni azonban, hogy a másik irányba mozdítja a mérleget a finn-ukrán dróntechnológiai együttműködés szélesedése. 

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélget Alexander Stubb finn elnökkel az ENSZ 81. Közgyűlése keretében az ENSZ székházában

AFP / William Volcov / BRAZIL PHOTO PRESS / Brazil Photo Press via AFP

Erősödő katonai védelem, ami új kockázatot is jelent 

Szeptember közepén, az ENSZ Közgyűlés margóján, New Yorkban Alexander Stubb finn köztársasági elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök drónmegállapodást írt alá. Ukrajna közel tíz másik országgal, köztük Norvégiával és Dániával is hasonló megállapodást kötött. A szerződések minden ország esetében személyre szabottak, az alapgondolatuk pedig ugyanaz: széles körű együttműködés lehetővé tétele a közös gyártás és fejlesztés, valamint kiképzés terén. Ennek nyomán várhatóan drónok gyártása indul majd Finnországban. Petteri Orpo miniszterelnök a hír kapcsán úgy nyilatkozott: „Ukrajna olyan módon fejlesztette saját védelmi képességeit és iparát, amiből mi finnek is sokat tanulhatunk. A most aláírt megállapodás nem csupán az ukrán védelem támogatásának egyik módja, hanem konkrét előrelépés saját védelmi iparunk és fegyveres erőink fejlesztésében is, hogy felkészüljünk a megváltozott, technológiailag fejlettebb hadviselésre.”

Mások azonban aggódnak. Attól félnek, hogy a szerződés orosz retorziókat válthat ki, s a katonai hírszerzési vezető nyilatkozata alapján nem is alaptalanul. 

Hozzászólások