Van egy amerikai garázs, ahol 40 éves gépek találkoznak az AI-jal – és minden működik, akár együtt is

A Washington állambeli Maple Valley egyik családi házának garázsában már régóta nem parkol autó. A helyét régi számítógépek, képcsöves monitorok, szerverek és különféle elektronikai alkatrészek foglalták el. A polcokon az informatika elmúlt fél évszázadának emlékei sorakoznak, a munkapadon pedig mindig akad néhány javításra váró eszköz. Darko Mesaroš az Amazon Web Services (AWS) fejlesztői szakértőjének hobbija, hogy megmenti a számítástechnika történetének elfeledett eszközeit, és újabban már mesterséges intelligenciával is összekapcsolja őket. Ennek köszönhetően egy negyvenéves számítógép ma már akár egy AI-asszisztenssel is képes beszélgetni.

A gyűjtemény több mint száz teljes számítógépet foglal magában az 1970-es évek miniszámítógépeitől az 1990-es évek Silicon Graphics munkaállomásain át a 2000-es évek HP gépjeiig. A videójátékokkal, szoftverekkel, kézikönyvekkel és egyéb relikviákkal együtt több mint ezer darabot számlál. Mesaroš számára a legnagyobb örömet az jelenti, ha egy évtizedek óta használaton kívüli, gyakran hibás számítógépet sikerül ismét működésre bírnia.

Darko Mesaros a garázsában, relikviáival.

Mariana Mesaros / az AWS jóvoltából

A régi számítógépek iránti szenvedélyének gyökerei Szerbiába, a gyerekkorába nyúlnak vissza. Bár a kilencvenes években a világ informatikája rohamosan fejlődött, Mesaroš számára 1991 és 2003 között egyetlen számítógép, az 1982-ben bemutatott Commodore 64 jelentette a digitális világot. Amikor később modern PC-re váltott, a számítástechnika fejlődésének egy egész korszakát kihagyta. Felnőttként ezért kezdte el felkutatni azokat a gépeket, amelyeket korábban nem volt lehetősége megismerni. Először néhány Sun munkaállomást vásárolt, majd sorra érkeztek az újabb darabok. A gyűjtemény egyik legféltettebb kincse egy élénkkék Silicon Graphics Indy munkaállomás. Ha tűz ütne ki a garázsban, saját bevallása szerint ezt a gépet mentené ki elsőként.

Az 1990-es években készült számítógép számára egy olyan technológiai korszakot testesít meg, amelyből gyerekként kimaradt.

A szakember közel egy évtizede dolgozik az Amazonnál. Korábban többek között az AT&T-nél és a Tipicónál szerzett rendszergazdai és mérnöki tapasztalatokat. Ma az AWS Distinguished Developer Advocate szakértőjeként segíti a fejlesztőket a felhőszolgáltatások és az új technológiák megismerésében, alkalmazásában.

Amikor egy negyvenéves számítógép beszélgetni kezd az AI-jal

Mesaroš számára a régi gépek megmentése csak a történet egyik fele. A másik az, hogy megpróbálja őket olyan feladatokra használni, amelyekről a tervezőik annak idején még csak nem is álmodhattak. Egy Commodore 64 segítségével például már kommunikált mesterségesintelligencia-alapú programozási asszisztenssel, egy 1986-os Tandy 102 hordozható számítógépről pedig Kubernetes-rendszert telepített. Egy 1984-es DECwriter IV távgépírót az Amazon Kiro nevű AI-fejlesztői eszközével kapcsolt össze. A régi berendezés képernyő helyett papírra nyomtatja a mesterséges intelligencia válaszait, mialatt a háttérben modern szoftverek és felhőtechnológiák dolgoznak.

Darko Mesaros

Mariana Mesaros / az AWS jóvoltából

A számítástechnika különböző korszakai között ma is lehet kapcsolatot teremteni, erre már Darko munkahelye, az AWS hívja fel a figyelmet, hangsúlyozván a szabványos kommunikációs megoldások és az új fejlesztői eszközök fontosságát.

A régi számítógépek türelemre, összpontosításra és kreatív problémamegoldásra tanítanak. Egy több évtizedes eszköznél gyakran nincs kész megoldás, nincs könnyen elérhető segítség és minden apró hibának utána kell járni. Mesaroš szerint éppen ezek azok a képességek, amelyek a mesterséges intelligencia korában is nélkülözhetetlenek maradnak.

A kíváncsiság lehet a fejlesztők legfontosabb képessége

A mesterséges intelligencia ma már néhány utasítás alapján képes programkódot írni, alkalmazásokat készíteni vagy összetett fejlesztési feladatokat elvégezni. Mesaroš szerint ez óriási lehetőség, ugyanakkor veszélyt is rejt. A fejlesztők könnyen hozzászokhatnak ahhoz, hogy elfogadják az AI által kínált megoldásokat anélkül, hogy igazán megértenék azok működését. Úgy véli, hogy a jövőben nem feltétlenül azok lesznek a legsikeresebb szakemberek, akik a leggyorsabban tudnak programozni. Sokkal inkább azok, akik kíváncsiak maradnak, képesek elmélyülni egy problémában, és önállóan is meg tudják ítélni a technológia által kínált lehetőségeket.

Mi várható 2026-ban és utána? Werner Vogels jóslatai

Nem azok vagyunk, amit tudunk, hanem amit hajlandók vagyunk megtanulni – idézi Werner Vogels, aki szokás szerint megtette a téteket: az Amazon alelnöke öt pontba szedte foglalta össze, a technológia fejlődése által milyen változásokra számíthat az emberiség a következő időszakban.

A szakember szerint a régi számítógépek számára a folyamatosan változó technológiai világ ellensúlyát is jelentik. Egykor a számítógépekhez készült kézikönyvek évekig használhatók maradtak, ma viszont egy technológiai dokumentáció akár néhány hét alatt is elavulhat. A garázsban ezzel szemben másként telik az idő.

Egy negyvenéves gép javítása nem a gyorsaságról, hanem a megértésről szól.

Mesaroš nappal a felhőtechnológia és a mesterséges intelligencia legújabb fejlesztéseivel foglalkozik, délután pedig gyakran visszatér a régi számítógépeihez. Ahogy fogalmaz, ilyenkor olyan eszközökkel bíbelődik, amelyeknek már régen nem is kellene működniük.

A Seattle melletti garázs így egyszerre technológiai időkapszula és kísérleti műhely. A régi gépek új életre kelnek, a modern mesterséges intelligencia pedig egészen szokatlan környezetben mutatja meg képességeit. Darko Mesaroš története arra emlékeztet, hogy az informatika fejlődését nemcsak az egyre nagyobb teljesítményű számítógépek és az újabb algoritmusok viszik előre, hanem az a kíváncsiság is, amely miatt valaki egyáltalán meg akarja érteni, hogyan működik egy gép.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.