Felajánlotta lemondását az ÁBTL-főigazgató az ügynökakta-fiaskó miatt: „nem tudtuk, hogy hibásak a kapott adatok”

Rendkívüli és rövid ülést tartott az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága az ügynökakták fiaskója miatt. Az ÁBTL főigazgatója és az adatvédelmi hatóság elnöke elment, a tiszás képviselők viszont bojkottálták az ülést, amely végül kötetlen beszélgetéssé alakult át.

• HVG

Cikkünk frissül

A kormánypárti, tiszás képviselők előre bejelentett bojkottja, távolmaradása miatt 5 perc alatt véget ért az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának hétfő reggeli, rendkívüli ülése, amelyet ezután az ülést összehívó Apáti István, a testület elnöke „kötetlen beszélgetés” formájában folytatott a megjelent vendégekkel,bizottsági tagokkal.

Magyar Péter: A Tisza nem vesz részt a Fidesz alvállalkozói által összehívott nemzetbiztonsági bohóckodáson

Apáti István, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke hívott össze nyílt ülést hétfőre a közzétett ügynökaktákról.

Apáti eredetileg azért hívta össze az ülést, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) vezetői tájékoztatást adjanak „a 2026. november 4-én közzétett ügynökaktákkal kapcsolatban felmerült aggályokról és ellentmondásokról”.

„Ügynökbotrányt” emleget és nyílt ülést hívott össze a nemzetbiztonsági bizottság elnöke

Apáti István mi hazánkos politikus az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára vezetőitől vár tájékoztatást az ülésen.

Az ügy előzménye, hogy Lezsák Sándor volt országgyűlési képviselő neve is az ügynökként nyilvántartottak közé került a nyitottaktak.hu oldalon. Az informatikai hibát szerdán az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára elismerte és javította, illetve Magyar Péter is elnézést kért. Később kiderült, hogy a hiba miatt összesen mintegy 160, nem ügynökként nyilvántartott, hanem megfigyelt személy neve került nyilvánosságra a nyitottaktak.hu-n.

Apáti István a már nem formális ülésen, csak „kötetlen beszélgetésen” ott maradt Cseh Gergő Bendegúztólk, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) főigazgatójától azt kérdezte, gyakorolt-e nyomást a kormányzat a levéltárra, hogy gyorsan, határidőre tegyék közzé az „ügynökaktákat”, holott állítólag jelezték, hogy több időre lenne szükség, és mint a Lezsák-hibából is kiderült, 160-nál több személy neve tévesen került fel hálózati szmélyként, holot ők éppen ellenkezőleg,megfigyeltek voltak. Apáti azt is kérdezte:

hogy lehet, hogy két volt miniszterelnök, H. Gyula és M. Péter neve nem jelent meg a nyilvánosságra került iratokban?

Hozzászólások