„Talán egyszer még egy megfelelő közlekedési kapcsolat is kiépül Ferihegy felé” – sosem látott turistaboomot ígérnek Budapestnek, de mi lesz, ha be is következik?

A következő tíz évben harmadával nőhet az európai szállások iránti kereslet – derül ki az Accor most kiadott elemzéséből. A Tourism Economics 47 országot elemző adatai alapján ez évente több mint 1,6 milliárd vendégéjszakát jelenthet 2036-ban a kontinensen. A növekedés hátterében főleg a nemzetközi utazások állnak: ezek 42 százalékkal bővülhetnek, szemben a belföldi utazások 24 százalékos növekedésével.

Utóbbi eltérésre egyszerű a magyarázat: Ázsia, a Közel-Kelet, illetve Közép- és Kelet-Európa több országa számára válnak elérhetőbbé az európai célpontok, vagy azért, mert a polgárok életszínvonala nő, vagy mert javulnak a közlekedési – elsősorban a légi közlekedési – kapcsolatok. A legnagyobb növekedést az európai turisták közül a grúzok (123 százalék), a moldovaiak (107 százalék) és az örmények (76 százalék) produkálhatják majd, de ennél is nagyobb arányú lehet a bővülés Kínából vagy Dél-Koreából.

A célországok között őrzik ugyan népszerűségüket a hagyományos turisztikai központok, a kelet-közép-európai országok, a balti államok és a Balkán azonban növekedésben felülmúlhatja ezeket. Magyarország esetében a felmérés készítői az egyik legnagyobb, 80 százalékos növekedéssel számolnak.

Magyarország esetében ráadásul egy erős kiindulóponthoz képest látják reálisnak a majdnem duplázást: hazánkat a listán csak a turizmusban nem annyira erős Azerbajdzsán (116 százalék), Lettország (83 százalék) és Románia (82 százalék) előzi meg.

A világ egyik vezető szállodalánca számára azonban van két ennél is érdekesebb megállapítása a jelentésnek: a vendégéjszakák számánál nagyobb arányban, csaknem kétharmadával nőhet az itt elköltött összeg (a 2026-os 825 milliárd euróról 1,3 ezer milliárd euróra), ami összefüggésben lehet azzal is, hogy az üzleti turizmus nagyobb arányban bővülhet, mint a szabadidős utazások száma (50 százalék, szemben a 39 százalékkal).

A jelentésről és az utazási trendekről beszélgettük Frank Reullal, az Accor kelet-európai, olasz, görög és máltai fejlesztésért felelős alelnökével.

Budapest rendezte idén a BL-döntőt. Emlékszem a szervezésre – elképesztő volt, kezdve mindjárt onnan, hogy megnyitották a ferihegyi repülőtér régóta zárva tartó 1-es terminálját is a légi közlekedés előtt. Amikor hallottam, hogy a jelentésük a vendégéjszakák 80 százalékos növekedését jósolja Magyarországra, ez az esemény jutott eszembe, meg az, hogy képesek leszünk ennyire felfokozott keresletet kezelni?

Budapest korábban is számos sporteseménynek adott otthont, ez kimondott fókusz is volt. Ami a Bajnokok Ligáját illeti, az a helyzet, hogy egy akkora horderejű eseményt, mint a döntő, még Párizs is megszenved.

Ahogy a tömegturizmust is. Mi hajtja Budapest esetében ezt az óriási növekedést?

Budapest esetében két szempontot érdemes kiemelni. Egyrészt a gasztronómiai kínálat – az éttermek, bárok és kávézók világa – hatalmas fejlődésen ment keresztül az elmúlt években. Számos igazán ötletes étteremkoncepció jelent meg, amelyek öt-hat évvel ezelőtt még egyáltalán nem léteztek. Másrészt úgy látom, hogy a különböző kerületek egyre szigorúbb szabályokat alkalmaznak a rövid távú lakáskiadással, vagyis az Airbnb-vel szemben; amire szükség is van, hiszen el kell kerülnünk a túlturizmus kialakulását Budapesten. De ezzel párhuzamosan a repülőtér is bővülni fog, és

talán egyszer még egy megfelelő közlekedési kapcsolat is kiépül a reptér felé.

Térképen a budapesti apartmanok: hol, mennyien csalnak?

Több öngólt is lő egy önkormányzat, ha betiltja az Airbnb–t, részben azért, mert ahol a legszigorúbb a szabályozás, ott van a legtöbb feketéző. A rövid távú lakáskiadás tiltásával a kerületek csak azokat a bérbeadókat sújthatják, akik betartották a törvényeket.

Tanúsíthatom, hogy budapestiként is jó ideje várjuk ezt. Ugyanakkor helyiként hajlamosak vagyunk a hibákat felfedezni. Külső szemlélőként mik azok a pontok, amelyekre ügyelnünk kell?