Strasbourgi bíróság: Jogsértőek voltak a „gyermekvédelmi” népszavazáson érvénytelen szavazásra buzdító civilek elleni bírságok

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) szerint jogsértő módon, törvényi alap nélkül korlátozták az Amnesty International Magyarország és a Háttér Társaság szabad véleménynyilvánításhoz való jogát a magyar hatóságok 2022-ben – közölte a két civil szervezet a strasbourgi székhelyű EJEB ítélete nyomán.

A szervezetek közös országos kampány keretében érvénytelen szavazat leadására buzdították a voksolókat az Orbán-kormány által gyermekvédelminek nevezett, a melegeket a pedofilokkal összemosó törvényről szóló 2022. április 3-ai, az országgyűlési választással egy napon rendezett népszavazáson.

A referendum végül érvénytelen lett, majd a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) öt nappal később a kampányban résztvevő szervezetekre 176 400 forintos, a két főszervezőre pedig 3-3 milliós bírságot szabott ki arra hivatkozva, hogy a kampány „áttöri a hatalomgyakorlás alkotmányos célját”, és nem lehet érvénytelen szavazat leadására buzdítani.

A szervezetek ezért a Kúriához fordultak, amely a legtöbb ügyben kimondta, hogy a civil szervezetek nem követtek el jogsértést és az NVB állításával ellentétben az alkotmányos jogaikkal élve a közéleti véleményük kifejezéseként buzdítottak az érvénytelen szavazat leadására. Nem minden esetben sikerült azonban a Kúriával eltöröltetni a bírságokat, így az Alkotmánybíróság után a két főszervező az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.

A két szervezet már akkor jelezte, hogy a bírságoknak semmiféle törvényes alapja nem volt, hiszen nincs olyan szabály, amely akár az érvénytelen szavazat leadását, akár az erre való buzdítást tiltaná.

Az EJEB mostani ítélete szerint a Kúria különböző tanácsainak egymásnak ellentmondó véleménye, a tág, önkénynek teret engedő szabályozás alapjaiban ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikkével, hiszen a szólásszabadság korlátozására csak olyan esetekben van lehetőség, ha azt törvény írja elő.

Mivel a két szervezet ellen kiszabott szankció olyan jogszabályi rendelkezésen alapult, amely nem kellően pontos, annak önkényes alkalmazása sértette a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogukat

– állapította meg az EJEB.