„Magyar Péter kicsit woke, de nem eléggé” – a nők biztonságáért tüntettek a Kossuth téren

Péntekre hirdették meg a Sikítozó kékharisnyák: demonstráció a nők biztonságáért nevű eseményt, ami elnevezését onnan kapta, hogy pár hete a HVG munkatársának, Martini Noéminek az interjúkérelmére a rendőrség egy félrement emaillel válaszolt, melyben azt írták: „egy sikítozó kékharisnyával nem fog Budapest rendőrfőkapitánya interjút készíteni”. Az ügy miatt a rendőrség azóta bocsánatot kért, két kollégát áthelyeztek, és belső vizsgálatot is indítottak.

HVG / Cabrera Martin

Hajnal Edina nőjogi aktivista szeptember elején szervezett először tüntetést az isztambuli egyezmény ratifikálását, azaz a magyar jogrendbe ültetését követelve, amire a kormány azóta sem adott egyértelmű választ. Igaz, közben megalakult a Tisza-frakció női műhelye, amivel kapcsolatban Pásztor Anett országgyűlési képviselő azt mondta a HVG-nek, hogy a következő ülésükön tárgyalnak az isztambuli egyezmény ratifikációjáról.

Pásztor a pénteki demonstráció előtt több női képviselőtársával személyesen vette át Hajnal Edinának az isztambuli egyezmény ratifikálása mellett kiálló petícióját,

erről a Facebookon azt írta: „az érintett szaktárcák intenzíven dolgoznak a nők védelmét szolgáló szabályozási és jogalkotási lépések előkészítésén”. Pásztort a demonstráción arról szerettük volna kérdezni, hol tart a tárgyalás a női műhelyben az egyezményről, azonban az eseményre nem jött el.

A résztvevőkkel viszont volt lehetőségünk beszélgetni, őket arról kérdeztük, hogy milyen reakciót várnak a kormánytól az újabb demonstrációra, és hogy mit fognak tenni, ha az mégsem foglalkozik a követeléseikkel. „Az előző rendszerben is mindig megkérdezték tőlünk a tüntetéseken, hogy szerintünk mit fog reagálni a kormány, akkor a válasz nyilvánvalóan az volt, hogy semmit. Most legalább az nem tűnik a valóságtól távolinak, hogy kapunk reakciót” – értékelte a változást egy fiatal fiú, aki nem a demonstrációra jött, csak éppen arrafelé biciklizett, de ha már arra járt, megállt a pár száz fős tömegben.

HVG / Cabrera Martin

„Reményt ad, hogy Magyar Péter október 23-ai beszédében – sejtelmesen elrejtve ugyan, de mégis – megjelentek a bántalmazott nők” – fejezte ki bizakodását egy fiatal nő, aki szerint ha a kormány nem hallja meg a nőjogi követeléseket, akkor újra ki kell jönni az utcára. „Kijövünk újra és hozunk magunkkal még egy embert, hogy egy lejárt szlogennel éljek” – mondta egy másik nő is. Egy fiatal lány szerint viszont nehéz kérdés, hogy mivel lehetne kikényszeríteni, hogy a kormány törődjön a problémával. Úgy látja, jelenleg azzal takaróznak, hogy nagyon sok más üggyel kell foglalkozniuk, és bár a társadalmi egyeztetés fontosságát hangsúlyozzák, mégis úgy tűnik, nincs arra csatorna, hogy például a nőjogi demonstráció követelései érdemben eljussanak a kormányhoz.

Magyar Péter egy kicsit woke, de nem eléggé

– így értékelte a miniszterelnök ideológiáját egy fiú, aki kiemelte, hogy Magyar korábban kiállt a melegjogok mellett, például a meleg párok általi örökbefogadás támogatásával. Emiatt úgy gondolja, elképzelhető, hogy a nők elleni erőszak ügyében is megszólal majd, főleg hogy szerinte ez nem is tekinthető megosztó ügynek. „Azért persze nem egy progresszív, balos irányt követ a kormány” – tette hozzá, némileg sajnálkozva.

A résztvevők emellett arról is beszéltek nekünk, hogy miért gondolták fontosnak, hogy eljöjjenek. Ezt legtöbbször arra vezették vissza, hogy a nők elleni erőszakot a saját életükben is nagy problémának érzékelik. Egyikük azt mondta, azért jött ki az eseményre, mert a férje traumatológus, aki minden ügyelete során 2-3 bántalmazott nőt kezel, van, hogy ugyanaz a nő jön vissza egymást követő napokon. Egy idős hölgy pedig azt idézte fel, amikor a villamoson azért adta át a helyét egy fiatal lánynak, mert látta, hogy egy férfi zaklatni próbálja.

HVG / Hecker Sára

A hivatalos beszédekben több felszólaló a nők és gyerekek bántalmazásának összefüggéséről beszélt: Ujvári Bianka gyermekjogi aktivista ezt úgy foglalta össze, hogy „ha egy anya nincs biztonságban az otthonában, a gyermeke sem lehet.” Mások a férfiak szerepét emelték ki, megszólítva a tömegben lévő férfiakat, akik egyébként nem voltak kevesen, bár elmondható, hogy itt is a nők voltak többségben. Bár a demonstráció elsősorban az isztambuli egyezmény ratifikálására irányult, a tömeg talán akkor volt a leghangosabb, amikor Murinai Angéla újságíró és nőjogi aktivista a szívhangrendelet eltörlését követelte, hozzátéve, „remélem, ezt Dr. Hegedűs Zsolt is hallotta”.

Legutoljára Hajnal Edina szólalt fel, aki kiemelte, hogy a jelenlévők között ott vannak annak a 13 női lapnak a főszerkesztői, melyek kiálltak az isztambuli egyezmény életbe léptetése mellett. Pozitívumként emelte ki, hogy a kormány és a civil szféra között párbeszéd indult a nők biztonságáról, utalva arra, hogy a napokban több nőjogi szervezet, köztük a PATENT Egyesült és a NANE Egyesület az Igazságügyi Minisztériummal tárgyalt a nők elleni erőszakról és a szükséges jogszabályi változtatásokról.

A nők biztonságának ügye politikailag megkerülhetetlenné vált

– így értékelte Hajnal Edina azt, hogy Magyar Péter is kiemelte a bántalmazott nők ügyét október 23-i ünnepi beszédében. A demonstráción nem csak beszédek voltak, többen vállalták, hogy egy performatív akció keretében olyan megalázó szavakat, kifejezéseket ragasszanak a ruhájukra a résztvevők, amiket sok nő megkap a mindennapokban. A szavakat az esemény végén aztán letépték a nők ruháiról. Sikítozásra is sor került, ha már „sikítozó kékharisnyák” címmel hirdették meg a tüntetést, de a szervezők kérésére többen síppal, csörgővel, dobbal, lábassal, dudával érkeztek.

Hajnal Edina

HVG / Cabrera Martin

Hajnal Edinát a demonstráció után arról kérdeztük: mi változna másnap, ha ratifikálnák az isztambuli egyezményt?

Másnap semmi nem változna, de a ratifikálás erős gesztus lenne a női választók felé

– válaszolta, hozzátéve, hogy az egyezmény támpontokat adna a kormányzatnak a jogalkotás, az áldozatsegítés, az elkövetők felelősségre vonása és más területeken, ami alapján elkezdődhetne ezeknek a rendszereknek az átvilágítása abból a szempontból, hogy mennyire védik jelenleg a bántalmazott nőket.

HVG / Hecker Sára

Nyitókép: Sikítozó kékharisnyák: Demonstráció a nők biztonságáért, 2026.10.30. Fotó: HVG / Cabrera Martin