Lengyel alkotmányos válság: megszólalt az Európai Bizottság és Orbán Viktor is

Louise Bogey, az Európai Bizottság szóvivője szomabton késő este közölte: a lengyel hatóságoknak kell biztosítaniuk, hogy a lengyel Alkotmánybíróság a lengyel alkotmánynak és az Európai Unió Bírósága ítéleteinek megfelelően működjön. Az EU Bíróságára utalás azért fontos – erre hívta fel a figyelmet négy korábbi lengyel alkotmánybírósági elnök közös nyilatkozata is –, mert az a testület az elmúlt években többször megállapította: jelenlegi összetételében, több tag jogilag hibás kinevezése miatt a lengyel Ab nem tekinthető törvényes, hiteles alkotmánybíróságnak.

A szóvivő felhívta a figyelmet az EU-tól független Európa Tanács tanácsadó szervének, a Velencei Bizottságnak (onnan várt segítséget leváltása ellen Sulyok Tamás volt köztársasági elnök) október 13-i állásfoglalására, amely világosan kimondta: az alkotmánybírák megválasztása a szejm (képviselőház) joga, Karol Nawrocki köztársasági elnök ezért köteles lenne átvenni a megválasztott tagok esküjét, és ezzel beiktatni őket hivatalukba, lehetővé téve a működésüket. Ennek megtagadása robbantotta ki ugyanis a mostani válságot, mert nyolc újonnan választott alkotmánybíró közül már öt nem tud dolgozni.

Alkotmányos válság Varsóban: az ellenzék puccsot emleget, a miniszterelnök szerint most áll helyre a jogállam

Donald Tusk szerint a köztársasági elnök rombolja jogállamot a jobboldali ellenzékkel összefogva, miközben ő vádolja alkotmánysértéssel a kormányt.

Nem sokkal éjfél előtt majdnem szó szerint azonos nyilatkozatot tett Michael McGrath, a jogállamiságért felelős ír EU-biztos, aki júniusban Magyarországról jelentette ki, hogy előrelépés történt, de még nincs minden rendezve.

Közben Varsóban nyugalomban telt az éjszaka. Donald Tusk miniszterelnök esti tévés beszédét, amelyben kijelentette, hogy a kormány kompromisszumot nem ismerve helyreállítja a jogállamiságot az Alkotmánybíróság rendbetételével, a köztársasági elnök és az ellenzék teljes elutasítása fogadta. Hazugnak, puccsistának nevezték az alkotmányos parlamenti többségre támaszkodó kormányfőt, sőt az a teljesen értelmetlen vád is újra elhangzott a tüntető tömegben, hogy Tusk valójában német. Nawrocki elnök továbbra is súlyos alkotmánysértésnek tartja a történteket, a parlamenti pártokkal (az ellenzékkel és a kormánykoalíció öt pártja közül kettővel) folytatott tárgyalásai eredménytelenek voltak.

 Az Alkotmánybíróság eddigi elnökét és helyettesét az általuk el nem ismert új vezetőnő kitiltotta az épületből, és összehívta az Ab teljes ülését a költségvetési javaslat elfogadására. Ez várhatóan határozatképtelen lesz, a folytatás nem ismert. Közben a Legfelső Bíróság elnöke is összehívta az ottani bírák teljes ülését a helyzet megtárgyalására, de ennek jelentős hatása azért nem várható, mert az LB elnöke és tagjainak többsége azok közül kerül ki, akiket a jelenlegi kormány és a mögötte álló többség hibás kinevezésük miatt nem ismer el. 

Az is kérdéses, ki lehet-e nevezni új bírókat – patthelyzet van a lengyel igazságszolgáltatásban

Hosszú évek óta húzódik a lengyel Országos Bírói Tanács körül kialakult vita, a válság májusban ér új szakaszba. A történet a magyar jogállamiság szempontjából is tanulságos.

Csekély vigasz, hogy a Lengyelországban teljesen önálló Legfelső Közigazgatási Bíróság elnöke nem szállt be a politikai csatába, csak józan megoldásra hívott fel mindenkit. 

Nyitókép: AFP