Kiderültek az egészségügyi béremelés részletei, jön a betegbiztonsági reform és a betegelégedettség-mérés

Jövőre átlagosan 15 százalékos béremelést terveznek az egészségügyi dolgozóknál, ami a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt akár 17 százalékos nettó keresetnövekedést is jelenthet – közölt részleteket az ágazati béremelésről Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szombat esti Facebook-bejegyzésében. Kiemelte:

mintegy 123 ezer egészségügyi dolgozó bére emelkedik, és évi 192 milliárd forintot fordítanak a bérrendezésre.

Ez az eddigi legszélesebb körű bérrendezés az egészségügy nem orvosi munkaköreiben – jegyezte meg a miniszter, hozzátéve, hogy a korábbi bérrendezésekből kimaradt dolgozói csoportokat is bevonják. Ahogy fogalmazott: „Az egészségügy egy csapat. Az ápolótól a mentőápolóig, a gyógytornásztól a betegszállítóig, az asszisztenstől a boncmesterig, az informatikustól a raktárosig mindenki munkája számít!”

Felsorolta az egészségügyi minisztérium, mire költik az 510 milliárdos többletforrást

Béremelés, várólista-csökkentés és a háziorvosok praxisdíjának emelése is belefért a tervekbe.

Hegedűs tételesen fel is sorolta, pontosan kiket érint a bérrendezés: így a kórházakban, szakrendelőkben, a mentésben és az alapellátásban dolgozókat, a vállalkozó háziorvosoknál és a fogorvosoknál dolgozó szakdolgozókat és az egészségügyi intézmények működését biztosító dolgozókat is. Utóbbi csoportba tartoznak az érintett egészségügyi szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak és a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok egészségügyi intézményeinek működtetésében részt vevő munkatársak is.

A korábbi bérrendezésekből kimaradt, egyéb közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatóknál dolgozó szakdolgozókat is bevonják, köztük azokat is, akik nem egészségügyi szolgálati jogviszonyban dolgoznak, hanem például otthoni szakápolásban vagy betegszállításban. Az ezeken a területeken dolgozó ápolók, szakápolók, gyógytornászok, fizikoterapeuták és diplomás ápolók is az érintetti körbe tartoznak. Hasonlóan az alapítványi és egyéb közfeladatot ellátó egyészségügyi szolgáltatók munkatársaihoz – hogy pontosan mely alapítványokat érint ez, azt külön határozzák meg.

„Nem ezt ígérték, feltétlenül egyeztetéseket kellene folytatnunk” – az egészségügyi szakdolgozói kamara kevésnek tartja a béremelésre szánt forrást

A kormány 192 milliárd forintot szán az egészségügyi szakdolgozók bérének emelésére, ám az összegből olyanok is részesülnek, akik nem szakdolgozók. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke szerint az ő munkájuk is fontos, de ez kedvezőtlen a szakdolgozókra nézve.

Hegedűs hangsúlyozta: nem egyszeri béremelésben gondolkodnak, hanem egy olyan modellben, amiben „a szakmai tapasztalat és a magasabb képzettség megszerzése is kiszámítható előmeneteli lehetőséget jelent”. Ehhez egy 6×15-ös cellás bértáblát hoznak létre, ez alapján 6 besorolási csoportot és 15 gyakorlatiidő-fokozatot állapítanak meg.

A miniszter szerint a rendszer úgy működik majd, hogy nemcsak most emelkedhet a fizetés, hanem a következő bérfokozatba lépéskor is, gyakorlati idő alapján pedig háromévenként nyílhat lehetőség a magasabb bérfokozatba lépésre. Lesz, aki az elismert szakmai gyakorlati ideje alapján akár már egy év múlva ismét magasabb alapbérre lehet jogosult, aki pedig továbbtanul, magasabb szakképzettséget szerez és ennek megfelelő magasabb besorolású munkakörbe kerül, annak szintén emelkedhet a fizetése. Mindemellett az alacsonyabb bérek felzárkóztatása is kiemelt cél.

Közlése szerint a végleges bértábla egyeztetése már az utolsó szakaszában tart, a pontos besorolásokról, az új bérösszegekről és az előmenetel részletes szabályairól az Egészségügyi Minisztérium ad tájékoztatást ad.

Egy, már éjfél után posztolt másik bejegyzésében – amely az „Éjféli miniszteri gondolatok” sorozat első eleme az ígéretek szerint – Hegedűs miniszter egy másik fontos bejelentést is tett. Azt írta, „hétfőn elindítjuk a betegelégedettség országosan egységes, standardizált mérését”, emellett

a kormányzat szándéka egy országos betegbiztonsági bejelentő- és bejelentővédelmi rendszer mielőbbi bevezetése is.

Ezzel a tárcavezető szerint az a cél, hogy „minden ápoló, asszisztens, orvos és egészségügyi dolgozó biztonságosan jelezhesse, ha a betegellátás során veszélyes körülményeket, súlyos szakmai problémákat vagy visszaéléseket tapasztal”. Azt akarják, hogy senkinek ne kelljen félnie a következményektől, ha a betegek biztonsága érdekében megszólal, mert Hegedűs szerint „ma sok egészségügyi dolgozó azért hallgat, mert attól tart, hogy a jelzésének személyes következményei lesznek, és ezen változtatni kell”.

https://www.facebook.com/drhegeduszsolt/posts/pfbid0BwpkB7GMpATYC76JzVD5W6zvCSKwS26i5RkeZfsnamnG1nj8cCUKAKaiwpfdr8fbl

Nyitóképünkön Hegedűs Zsolt miniszter. Fotó: HVG / Veres Viktor