Kiderítettük, miért szerepelnek a kulturális büdzsében a NER-es intézetek

„Dolgozunk a kulturális terület átalakításán, a költségvetés egy munkaközi állapotot tükröz” – reagált a HVG-nek Tarr Zoltán kulturális miniszter azokra a kritikákra, amelyek szerint a költségvetés vonatkozó része a kulturális rendszerváltás tényét kérdőjelezi meg.

Egyre nő az elégedetlenség a kormány jövő évi kulturális költségvetésével kapcsolatban: Rényi András esztéta felháborítónak nevezte azt, a Facebookot ellepték a Tarr Zoltán kulturális minisztert az épp letartóztatásban lévő Hankó Balázshoz hasonlító posztok. Egymást érik a nyílt levelek, petíciók, amelyek azt követelik, hogy a rendszerváltás szellemében tervezzék újra a büdzsét a „fideszes exminisztérium dossziéiból előhúzott, Hankó Balázs szellemében megírt számok” helyett.

A leghangosabb tiltakozást nem a fő számok váltották ki, bár épp azok sem kedveznek a területnek. A kulturális tárca fejezetének nettó költségvetési támogatása ugyanis a 2026-os 410,8 milliárdról 2027-ben 371,8 milliárd forintra csökkenne. Igaz, ez a 9,5 százalékos visszaesés a feladatok átcsoportosításából is adódik. A Nemzeti Kulturális Alap teljes bevétele pedig 19,2 milliárdról 16,5 milliárdra esne. Noha mindez nem kis csökkenés, a legtöbben mégis inkább azzal szemben állnak értetlenül, hogy

a költségvetésben továbbra is szerepelnek a fideszes kifizetőhelynek tekintett intézetek: az annak idején Szász Jenőnek létrehozott Nemzetstratégiai Kutatóintézet, a Kásler-féle Magyarságkutató Intézet és a Veritas Intézet, amit máig Szakály Sándor irányít.

Hozzászólások