Jóval több pénzt kértek azbesztmentesítésre a települések, mint amit erre szánt a kormány

35 önkormányzat, összesen 5,5 milliárd forint támogatási igényt nyújtott be a nyugat-magyarországi azbesztbotrányban érintett települések számára kiírt kormányzati pályázaton

– tudta meg a HVG a Vidék- és Településfejlesztési Minisztériumtól (VTM). A minisztériumot azután kerestük meg, hogy az ügyben leginkább érintett város, Szombathely polgármestere október végén arra panaszkodott, hogy teljesíthetetlen feltételeket támaszt eléjük a pályázathoz kért hiánypótlásban a Magyar Államkincstár (MÁK). 

Akkor a VTM mellett megkerestük a Magyar Államkincstárat is, többek között azt tudakolva, hogy mi alapján kérik Szombathelytől a levegő szállórosttartalmának mérését, illetve mely települések adtak be pályázatot a mentesítésre az október 16-i határidőig. A MÁK, bár választ ígért, még nem küldött, a VTM pedig egyedül a pályázók számára vonatkozó kérdésünkre válaszolt. Mint írták a 35 pályázatról 

az élő környezetért felelős miniszter, a helyi önkormányzatokért felelős miniszter és az egészségügyért felelős miniszter által delegált személyekből álló bizottság javaslata alapján születik döntés.

A pályázatban eredetileg 3 milliárd forintban határozták meg a támogatási keretösszeget, igaz az illetékesek jelezték, hogy ez a keret nyitott felfelé, vagyis ha kell többet szánnak rá. A pályázatban az azbeszttartalmú kőzet ideiglenes lefedését célzó munkálatokat támogatják, hogy megakadályozzák a veszélyes rostok levegőbe kerülését. Ezt a módszert több szakember és civil szervezet is kritizálta, mivel nem végleges megoldás, és bár gyorsan és viszonylag olcsón hoz eredményt (csökken a levegő azbesztrosttartalma), de a valódi mentesítés költsége sokkal magasabb lehet a későbbiekben. Ráadásul, ha nem megfelelő óvintézkedések mellett zajlik a burkolás – mint Szombathelyen tapasztaltuk is –, azzal átmenetileg jelentősen megnőhet a közelben tartózkodók, és ott dolgozók kitettsége a veszélyes anyagnak.

Maga a zúzott kő önmagában nem veszélyes, ám fizikai behatásra – járműforgalom, mozgatás, gépekkel végzett munkák, illetve az időjárás viszontagságai – kiszabadulhatnak és a levegőbe kerülhetnek a bennük természetes módon jelen lévő azbesztrostok. Akár egyetlen belélegzett azbesztrost is magában hordozhatja súlyos betegség kialakulásának lehetőségét, igaz, ilyen csak hosszú évekkel később jöhet elő, de akár a rák egyik legsúlyosabb fajtája is lehet.

Szombathely időközben – mint az MTI szerdán hírt adott róla – lefedte bitumennel az Oladi plató azbeszttel szennyezett útjait, több mint 74 ezer négyzetméteren (nyitóképünkön az egyik utca bitumenes fedésre előkészítve még szeptemberben). Emellett a város más részein feltárt, azbeszttel érintett 110 helyszínen is hatvanszázalékos készültségi szinten vannak a munkálatok, például a kiporzással leginkább veszélyeztetett, egészségügyileg nagy kockázatot jelentő területeket már lefedték. A város 10 százalék önrészt vállalva több mint 2,2 milliárd forint támogatást igényelt. A polgármester csütörtökön arról számolt be, hogy a jövő héten a városba látogat Baka András államfő, hogy segítséget nyújtson a városnak azbesztügyben.

Időközben újabb azbeszttel kapcsolatos mérések eredményei kerültek fel a Vas Megyei Kormányhivatal vonatkozó oldalára. Ezekből az derül ki, hogy a Dozmaton október 26-27-én végzett azbesztrost-tartalom mérés során a határérték (1000 rost/m3) alatti koncentrációban mutatták ki a levegőben a veszélyes anyagot: 24 órás átlagban 380 rost/m3-t észleltek a Fiumei útnak egy olyan szakaszán, ahol a Google Mapson is láthatóan a padkát és egy telephely behajtóját is azbeszttartalmú kővel burkoltak le. 

Emellett több kőzettani vizsgálat eredménye is felkerült, amik alapján azbeszttartalmú kőzúzalék jelenlétét állapították meg:

• Celldömölkön a Martinovics Ignác utca, a Móricz Zsigmond utca és a Dobó utca padkáján,
• Váton a Tavasz utca, valamint a Rákóczi utca és a Kossuth utca összekötő szakaszának útburkolatában,
• Szelestén a Berzsenyi utca Szent József-templomhoz vezető szakaszán, a Petőfi Sándor utca padkáján, a felsőszelestei temető parkolójában, az alsószelestei temetőhöz vezető út padkáján, kapu- és kocsibejárókon a Temető utcában és a Szombathelyi utcában, illetve az Arany János u. 16. szám alatti parkolóban,
• Bejcgyertyánoson Szabadság u. padkáján, 
• Vasváron a Vörösmarty utca elején lévő parkolóban,
• Meggyeskovácsiban, a Rákóczi Ferenc, a Kiskovácsi, Akácos, Halász és Parti utca burkolatában, a Szabadság u. 16. alatti épület lábazata melletti feltöltésben,
• Bozsokon a Villa urca 3. előtti útburkolaton, és a Rákóczi utca 60. szám melletti útszakaszon, 
• Egyházasdárócon a pedig Rákóczi Ferenc utca útburkolatában. 

Emlékezetes, hogy számos, osztrák határhoz közel fekvő településen használtak utak, parkolók, kocsibeállók, sőt játszóterek burkolására olyan ausztriai kőbányákból származó köveket, amelyek azbeszttartalmuk révén egészségügyi kockázatot jelentenek. Az ügy áprilisban robbant ki, amikor kiderült, hogy a Szombathelyhez tartozó Oladi platón a hazai határérték 30, az osztrák határérték 300-szorosát meghaladó azbesztrosttartalmat mértek a levegőben. Azóta már Gyömrőn is találtak azbesztes zúzottkövet: