Harmincezer köbméter mederanyag mosódott ki a Dunából a paksi fenékküszöb építésekor

Mintegy 30 ezer köbméter mederanyag mosódott ki a Dunából a paksi fenékküszöb építése során – írta az Átlátszó az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) értékelő jelentése alapján. A dokumentum szerint a műtárgy miatt felgyorsult víz nemcsak közvetlenül az építménynél, hanem attól távolabb is erodálhatja a folyó medrét.

A jelentés alapján a fenékküszöb alatti, 200 méteres szakaszon egy méter vastag kőszórással kell megerősíteni a medret. Emellett a bal part irányában is ki kell terjeszteni a mederbiztosítást, a jobb parton korábban kialakított védelmet pedig további kőanyaggal kell megerősíteni.

A kimosódás a felduzzasztott vízszintre is hatással volt: a dokumentáció szerint a meder mélyülése miatt több hullámban csökkent a fenékküszöb fölötti vízszint.

Az alacsony vízállás miatt augusztus elején az atomerőmű négy blokkjából hármat teljesen le kellett állítani, és a negyedik is csak csökkentett kapacitással működött. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság közlése szerint az időközben megépített fenékküszöb nélkül most is kritikus lenne a vízállás Paksnál.

Magyar Péter miniszterelnök az Átlátszó korábbi, a medermélyülésről szóló cikke után azt állította, „semmi nem igaz a pánikkeltő kóklerek ijesztgetéséből”, és természetes jelenségként igyekezett beállítani a bekövetkezett súlyos kimosódást.

Magyar Péter beszólt Ausztriának: a fenékküszöb helyett foglalkozzon az azbesztüggyel

A miniszterelnök arra reagált, hogy Ausztria panaszt tett Brüsszelben a paksi atomerőműnél a Duna vízszintjét megemelő műtárgy miatt.

Takács Attila vízépítő mérnök a vízügyi mérce adatai alapján azt mondta az Átlátszónak, hogy a meder eróziója jelentős lehet. Mérései szerint október 2-án 637 köbméter/másodperc vízhozam mellett 111 centiméteres vízállást mértek, tíz nappal később viszont ugyanehhez a vízszinthez már 659 köbméter/másodperc vízhozamra volt szükség.

A szakértő szerint az adatok arra utalnak, hogy a hajózási csatornában és a fenékküszöb keresztmetszetében is jelentős erózió zajlik. A folyamatot a mederben felgyorsuló áramlás mellett a gáttest összetétele is befolyásolhatja.

Jánossy András környezetgazdász-matematikus, az Antall-kormány környezetvédelmi miniszterének korábbi tanácsadója szerint a műtárgy kialakítása felgyorsítja a víz áramlását, ami hozzájárulhatott a meder kimosódásához. Úgy véli, a jelenséget a tervezés során megfelelően modellezni kellett volna.

A szakértők a benyújtott dokumentáció részletességét és a megvalósult építmény műszaki paramétereit is kifogásolják. Takács szerint a műholdfelvételek alapján a ténylegesen megépített műtárgy méretei több ponton eltérnek a dokumentációban szereplő adatoktól. Állítása szerint a hajózási csatorna nyomvonala is eltolódott a Duna középvonala felé.

A kimosódott mederanyag egy részét a folyó mintegy 300 méterrel lejjebb rakta le a hajózócsatornában. Emiatt a jelentés szerint kotrással kell helyreállítani a hajóutat.

A folyószakaszon augusztus 13. óta határozatlan idejű teljes hajózási zárlat van érvényben. A fenékküszöb megépítését korábban nemzetközi hajózási szervezetek is bírálták.

A szakértők szerint a műtárgy hosszú távú stabilitása és a hajózási, illetve árvízvédelmi követelmények teljesülése sem tekinthető kellően igazoltnak a benyújtott dokumentáció alapján.

A hajózási zárlat és a vízhiány miatt áll a dunai áruszállítás Paksnál

Eddig mintegy másfél millió tonna, vagyis körülbelül 60 ezer kamionnyi áru szállítása esett ki, és rövid távon javulás sem várható.

Nyitókép: HVG / Fazekas István