FAZ: Ígéretes a magyar költségvetés terve, de kérdéses, hogy lesz-e fedezet a hiány csökkentésére

Reménykeltő a jövő évi magyar költségvetés tervezete a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozó szakértők szerint, ám szerintük kérdéses, hogy a vagyonadóból és az új járulékokból befolyó pénz elég lesz a hiány tervezett mértékű csökkentésére.

A Tisza-kormány terve szerint jövőre 4,5%-ra csökkenne a GDP-arányos deficit – ezzel is azt akarnák jelezni, hogy komolyan gondolják az euró bevezetését. Philipp Haußmann, a Német Gazdaság Keleti Bizottságának második embere azt nyilatkozta a FAZ-nak, hogy ez önmagában irányváltás: korábban éveken át nőttek a magyar állam kiadásai, most viszont a cél az államháztartás stabilitásának megteremtése.

Richter Sándor, a bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézetének elemzője a vagyonadót politikailag kedvezőnek tartja, ám annak gazdasági hatékonyságát több más szakértővel együtt ő is megkérdőjelezi. Haußmann pl. úgy véli, hogy a minimumra kell leszűkíteni az új adókat és járulékokat, máskülönben az ország nem lesz vonzó befektetési célpont.

Az új költségvetés annyit ad adókedvezményekkel, mint amennyit különadókkal elvesz

Az szja-jóváírással együtt a költségvetés 1,5 ezermilliárd forint jövedelemadó-befizetésről mond le, ez az elvileg elérhető adóbevétel negyede. Az adókedvezmények mindösszesen 2,5 ezermilliárd forintos lyukat ütnek a büdzsén, amely a különadókból majdnem pont ennyi bevételt vár. Miközben a Tisza az egészség jegyében adóztatja az alkoholos italokat, a pálinkafőzés marad adómentes.

Richter ugyanakkor rámutat, hogy a Tisza-kabinet szakítani kíván az állami beavatkozás minden formájával, és felszámolná az előző kormányok közbeszerzési gyakorlatát, mely során Orbán Viktorhoz és köreihez közel álló üzletemberek cégei nyertek a tendereken - jelentősen túlárazott ajánlatokkal.

A Fidesz-időszakhoz képest nagy a különbség az adók szerkezetében is. Richter szerint jó irány, hogy kedvezményt kapnak a csekély keresetűek, de a jövedelemadó területén még jócskán kínálkozik lehetőség a keresetekkel arányos terhek érvényesítésére.

A piaci reakciók idáig pozitívak, Haußmann szerint ez a bizalom jele, miután a büdzsétervezet stabil keretfeltételeket ígér. A megelőlegezett bizalom részben az euróval függ össze, habár szakemberek szerint a bevezetés inkább 2032-33-ban valószínű, és nem a mostani évtized végén, ahogy Magyar Péter miniszterelnök gondolja. Sokat segíthet, hogy a korrupcióellenes reformok eredményeként jönnek az eddig befagyott uniós pénzek, ám azok feltétele, hogy a reformokat folytatni kell.

Richter kifejti: az új gazdaságpolitika sokkal inkább a piacgazdaság felé mutat, mint a Fideszé, de a korrupció felszámolása elengedhetetlenné teszi az állam közbeavatkozását.