Épp a félidős választás előtti nap emelkednek csúcsra az üzemanyagárak az USA-ban

A félidős választás előtt egy nappal emelkedhetnek kétéves csúcsra az üzemanyagárak az USA-ban, írja a Financial Times.

Ez az utolsó pillanatban tovább fokozza a Donald Trumpra nehezedő nyomást, aki választási kampányában megfizethetőséget ígért, elődjét, Joe Bident mások mellett épp a benzin- és dízelárakkal ostorozta, és aki a mostani áremelkedést legnagyobbrészt épp saját magának, pontosabban az Irán ellen indított háborújának köszönheti.

Az FT szövetségi adatokra alapozó elemzése szerint egy gallon benzin átlagára november 2-án 3,46 dollárra emelkedik, túlütve a korábbi, Biden alatt felállt átlagos árszintet.

„A magas energiaárak jelentős mértékben hozzájárulnak a megélhetéshez fűződő aggodalmakhoz, amelyek a választók számára kiemelt szempontot jelentenek majd a szavazófülkékben,” idézi az FT Jason Bordoffot, a Columbia Egyetem Globális Energiapolitikai Központjának vezetőjét. Bordoff is azt emelte ki a lapnak, hogy az árfelszökést a kormány saját magának köszönheti, ám azzal az egész USA-t bünteti.

A demokraták el akarják söpörni a republikánusokat a félidős választáson, Trump mindent bevet ennek megakadályozására

A demokraták bíznak a győzelmükben a félidős amerikai kongresszusi választáson, de tíz éve már elbuktak egy megnyertnek tűnő csatát Donald Trumppal szemben.

Trump újraválasztási kampányában azt ígérte, hogy gallononkénti 2 dollárra csökkenti az üzemanyagárakat, és általánosságban is le fogja csökkenteni az inflációt. Ehhez képest az amerikai benzin több mint harmadával drágult meg, mióta Trump tavaly januárban visszatért a Fehér Házba. Bár a Biden alatt az ukrajnai invázió kezdetén felállt napi csúcsra, a gallononkénti 5,02 dollárra még így sem ért fel az üzemanyagtípus, vasárnap 4,17 dollár volt a napi legmagasabb érték.

A dízel több mint 70 százalékkal drágult meg a második Trump-kormány alatt, most 6,30 dollárba kerül gallonja, de szeptemberben volt 6,53 dollár is. Ez annyira feltolta az inflációt, hogy a fogyasztói kiadások árindexe éves szinten 3,6 százalékkal emelkedett szeptemberben, míg a Trump visszatérése előtti szeptember annak idején még 2,6 százalékos éves emelkedést hozott.

A félidős választást november 3-án tartják az USA-ban, a helyi felmérések szerint pedig a dráguló megélhetés a korábban stabilan republikánus államokban is ki-ki meccsé változtatta a voksolást. Az FT saját felmérése szerint az amerikai szavazók 56 százaléka azt állította, hogy rosszabbul él Trump alatt.

Az üzemanyagárak leginkább azért emelkednek az USA-ban is, mert az Irán ellen február végén indított háború következtében Teherán nagyobbrészt blokkolja a Hormuzi-szoros olajkereskedelmét. Az így beszűkült globális ellátás következményei gyűrűznek be a benzinkutakra is. A háború Trump szerint azért szükséges, mert így látja megelőzhetőnek, hogy Teherán atomfegyvert gyártson magának, emellett pedig az üzemanyagdrágulást igyekszik folyamatosan az Ukrajna által végrehajtott oroszországi olajfinomító-támadásokra kenni.

A közelmúlt egyik ellentmondásos akciójaként Trump még Vlagyimir Putyinnal is megegyezett, átmenetileg feloldotta az orosz dízel kereskedelmére kivetett szankciókat, cserébe három orosz tanker indult meg az USA felé, hogy szállítmányukkal bővítsék a kínálatot, és így leverjék az árakat.

Összesen 140 ezer tonna dízellel érkezik, de már csak néhány nappal a félidős választás után tudnak kikötni Amerikában. Oroszországban amúgy is alig van eladó dízel, hiszen az ukrán támadások miatt a hazai piac ellátása is nehéz. Elemzők szerint az USA-ba szállított üzemanyaggal amúgy sem lehet érdemi árenyhülést elérni. A hosszú távú árcsökkenést az orosz-ukrán béke hozhatná el.

Nyitókép: AFP