Egyre több napelemet használ a világ, és erre már befektetői szemmel is érdemes figyelni

Az elmúlt évek a megújuló energia rohamléptékű terjedéséről szóltak, különös tekintettel a napelemekre. Ez a gyors piaci hódítás viszont sajátos problémákat hozott magával az áramellátás területére. A kereslet és kínálat rendszerszintű kiegyensúlyozása komplexebb feladattá vált, és az árazásban is jelentős kilengések figyelhetőek meg. A nehézségek részleges áthidalására jelenthet megoldást az energiatárolás, ahol hatalmas kapacitásbővítés várható a következő években – emiatt befektetői szemmel is érdemes lehet közelebbről is szemügyre venni ezt a piacot. 

Áramot keresnénk, kínálnánk

 A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján a következő időszakban folytatódhat a megújuló energiatermelés rohamosan bővülése:az áramtermelésben ezen eszközök aránya a 2025-ös 33%-ról 2030-ra 42%-ra emelkedhet. Ez elsősorban a napenergiás telepítéseknek, illetve kisebb részben a szélerőműveknek lehet köszönhető. 

A nap- és szélenergiával kapcsolatban viszont ismert probléma, hogy az áramtermelés mennyisége erősen időjárásfüggő, így a termelést erős kilengések jellemzik. Ez azt jelenti, hogy egy adott időszakban könnyen előfordulhat, hogy ezek az eszközök túl sok vagy éppen túl kevés áramot termelnek az éppen aktuális áramkereslethez képest. 

A napelemek esetében például tipikus, hogy a nyári időszakban több energiát termelnek, míg télen kevesebbet. Emellett szintén evidens, hogy a napelemek a leginkább napsütéses déli órákban termelnek sok áramot, míg este és hajnalban a teljesítés nullára esik. A szélenergia termelésében is megfigyelhetőek szezonális mintázatok, bár itt nehezebb az előrejelzés. 

Az áramkereslet  így nem feltétlenül idomul rugalmasan az adott pillanatban elérhető kínálathoz. Egyrészt szezonálisan a nyári és téli időszak áramkereslete tipikusan magasabb a hűtési, fűtési és világítási igények miatt. Emellett a napközbeni kereslet jellemzően éjszaka a legalacsonyabb, amit a reggeli órákban jelentős ugrás követ, míg a fogyasztás sokszor a késő délutáni órákban éri el a csúcsát (a konkrét napon belüli fogyasztási profil persze éghajlattól, évszaktól és időjárástól függően változhat). 

A termelés és fogyasztás eltérő szerkezete miatt különösen fontos a villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartása.

Ez korábban, a megújuló energiatermelés széleskörű elterjedése előtt kisebb problémát jelentett, hiszen a víz- és atomenergia, illetve a gáz- és széntüzelésű erőművek alapvetően folyamatosan tudnak működni, illetve utóbbi kettő termelése elég rugalmasan is alakítható. Ez persze nem azt jelenti, hogy a nap- és szélenergia ettől automatikusan rossz lenne, de ezen termelőeszközök rendszerszintű kezelése komplex feladat, és jelentős kilengéseket okozhat az áramárakban is. 

A reggeli órákban például hirtelen megugrik a kereslet, ám ekkor napenergiás termelés még szinte nincs, így a kereslet kielégítéséhez más forrás szükséges (pl. szén- és gáztüzelés, import stb.). Ehhez képest a napsütéses déli órákban a fogyasztás stabilabb, míg ekkor a napenergia termelése csúcson van. A fogyasztási kereslet és a megújuló energiatermelés éppen aktuális alakulása pedig az áramárakra is nagy hatással van. Ez jelentős napenergiás kapacitás esetén általában azt jelenti, hogy a napsütéses órákban az árak visszaesnek (vagy akár negatívak is lehetnek), míg a késő délutáni órákban komoly áremelkedés látható.