Egy 34 milliárd forintos telefonhívás tanulságos története

Ma már nem kell feltétlenül fegyver egy bankrabláshoz, jóval kifinomultabb módszerek is vannak, különösen, hogy már a mesterséges intelligenciát is be tudják vonni a „bankrablók”. Jelen történet kiszemeltje a Fideuram, az Intesa Sanpaolo olasz óriásbank privátbanki üzletága. Más magánbankokhoz hasonlóan ez a szervezet is jelentős pénzügyi vagyonnal rendelkező, magas rangú ügyfeleknek nyújt szolgáltatásokat.

2026 februárjában a Fideuram elnöke, Paolo Molesini egy WhatsApp-üzenetet kapott, amely esetében úgy tűnt, mintha közvetlenül az Intesa Sanpaolo vezérigazgatójától érkezett volna. Az üzenetben azt kérték Molesinitől, hogy segítsen egy nagy összegű külföldi átutalás lebonyolításában. Ezután Molesini egy telefonhívást is kapott egy nagy ügyvédi iroda egyik vezetőjétől, aki igazolta a kérés jogszerűségét.

Azonban sem a WhatsApp üzenet, sem a telefonhívás nem volt valódi, csalók szemelték ki a magánbankot. Az üzenet elküldéséhez még nem volt szükség különösebb rafinériára, azonban a hanghíváshoz már a mesterséges intelligenciát is bevetették, azzal utánozták az ügyvéd hangját. Molesini, mivel hitt a kérés valódiságában, utasította pénzügyi osztályát, hogy végezze el az átutalásokat. A Fideuram végül 95 millió eurót utalt el külföldi számlákra, többek között Kínába és Hongkongba.

Ezután azonban a bank saját rendszerei szokatlan tranzakciókat észleltek. Riasztották a másik oldalon lévő pénzintézeteket és a hatóságokat, és nemzetközi együttműködéssel sikerült körülbelül 53 millió eurót visszaszerezni. A maradék összeg azonban eltűnt egy külföldi számlákból álló láncolatban, és állítólag kriptovalutává alakították. A Reuters szerint körülbelül 36 millió euró vált így követhetetlenné.

Bárki átverhető a neten: lakossági rémtörténetek a 2 millió forintos kártól a 24 milliósig

Nem csupán a mesterséges, hanem jórészt a természetes intelligencián múlik az internetes és telefonos pénzlenyúlások eredménye. A védekezés időnként egyszerűbb, mint az átlagos felhasználó gondolná, de vannak helyzetek, amikor bezárul a csapda. 

Molesini márciusban mondott le posztjáról anélkül, hogy konkrét magyarázatot adott volna a döntésére. Az újonnan napvilágra került incidens viszont megmagyarázhatja, hogy a vezető miért hagyta ott magas fizetésű pozícióját. A milánói ügyészek most próbálják azonosítani a mesterséges intelligencia által generált rablás mögött álló feltételezett kiberbűnözőket. Állítólag egy, az Európai Unión kívül élő személy ellen folyik nyomozás számítógépes csalás miatt.

Mindenesetre a mostani történet is rávilágít arra, hogy válhatnak potenciális pénzügyi fenyegetéssé a mesterséges intelligencia által generált modellek, miután egyre olcsóbban és egyre nagyobb léptékben képesek előállítani a hitelesség látszatát.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.