„A végrehajtói bűnszervezet a Schadl-Völner páros lekapcsolásával nem ért véget” – Kiss Ferenc volt végrehajtót kérdezte a parlamenti vizsgálóbizottság

Szerdán hallgatta meg Kiss Ferenc volt önálló bírósági végrehajtót a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, aki korábban azért állt a nyilvánosság elé, hogy a Végrehajtói Kar (MBVK) maffiaszerű működéséről valljon. A vizsgálóbizottság felállításáról még májusban döntött a parlament, a testületnek összesen hat tagja van, hármat a Tisza Párt delegált, a Fidesz, a KDNP és a Mi Hazánk pedig egy-egy fővel képviselteti magát.

A bizottság múlt héten Fürcht Pál volt főügyészt hallgatta meg, aki arról beszélt, hogy felülről azt az utasítást kapta a Schadl–Völner-ügyben, hogy le kell állítani a nyomozást. A volt főügyész azt is mondta, bizonyos információk minősítettek, ezért nem beszélhet róluk, legfeljebb zárt ülésen. Toroczkai László, a bizottság mi hazánkos elnöke kilátásba helyezte, hogy a minősített adatok feloldását kérvényezni fogják a titokgazdánál, hogy zárt ülésen is meghallgathassák Fürchtöt.

Szilárd meggyőződésem, hogy a végrehajtói bűnszervezet a Schadl-Völner páros lekapcsolásával nem ért véget

– kezdte az ülést Kiss Ferenc, aki elmondta, 10 végrehajtó és végrehajtó körüli személy ellen tett feljelentéseket, akik jellemzően a felsővezetéshez tartoztak. Elmondta, hogy közösen, több végrehajtóval együtt feljelentést tettek a hivatal ellen, személyesen pedig Völner Pál ellen is feljelentést tett, az ügyben 5 hanganyagot terjesztett be. Azt is említette, hogy Schadl-Baranyai Helga végrehajtó, Schadl György felesége pénzügyi bűncselekményéről is vannak információi.

Ezután rátért a konkrét ügyekre: a végrehajtói kar által használt informatikai rendszer ügyében rögtön átadott egy, 247 oldalas anyagot a bizottság részére. Szerinte az iratcsomag legenyhébb megállapítása, hogy az informatikai rendszer nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában, mert olyanok is ki-be járkálhatnak a rendszerben, akiknek nem lenne szabad. Felidézte, hogy a végrehajtási törvény megfelelő pontja új rendszer beszerzésére kötelezte a hivatalt, amit 3 milliárd forintért az meg is rendelt. Alábbi cikkünkben arról is írtunk, hogy a kar azonban nem fizette ki a megrendelést és felbontotta a szerződést, ezért a szoftver mögötti cég végrehajtási eljárást indított a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar ellen.

Rejtélyes szoftver segíti a végrehajtók munkáját, de ez komoly biztonsági kockázatot jelenthet, nyomoz a rendőrség

Több végrehajtó is azt állítja, hogy egy olyan nem hivatalos segédszoftvert is használ a munkájához a központilag biztosított informatikai program mellett, amellyel jobban működik az egész rendszer. Ha viszont a végrehajtói kar tudta nélkül hozták létre ezt a kiegészítő szoftvert, akkor a fejlesztők képesek lehetnek hozzáférni a végrehajtók által használt adatbázishoz, és illetéktelenül láthatnak rá több százezer ember vagyoni, foglalkoztatási és banki adataira. A rendőrség nyomozást indított az ügyben.

Kiss Ferenc a kari átalány elszámolásáról azt mondta: azt, hogy a végrehajtási ügyekben a befolyó összegből 1% a végrehajtói kart illeti meg, a kar jogellenesen számítja ki. Ugyanis ezt az eredeti tőketartozásból kellene kiszámítani, azonban sok végrehajtó nem így jár el, ezért Kiss számításai szerint pár év alatt a végrehajtói kar mintegy 4 milliárd forintnyi összeghez jutott jogellenesen.

Kiss szerint a Schadl György lemondását követő elnökválasztás úgy zajlott, hogy egy elnöki megbízott a végrehajtóknak lediktálta, hogy kiket kell megszavazni az elnöki és elnökhelyettesi pozíciókra. Végül a volt végrehajtó rátért arra, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) két munkatársa 2024-ben a kar belső hangulatáról érdeklődött nála, ő viszont nem adott át erről információt. Egy nemzetbiztonsági szolgálati ismerőse erről azt mondta neki, hogy ez minden bizonnyal a Rogán-féle „magántitkosszolgálatok” akciója lehetett.

Ezután a bizottság tagjai kérdezték Kisst. Válaszaiból kiderült, hogy kért igazolványt az NVSZ munkatársaitól, amit ők megmutattak neki, és „álmában is be tudná azonosítani” azt a két embert, akik megkeresték. Arról is kérdezték a volt végrehajtót, hogy tud-e részleteket közölni arról, hogy állítása szerint egy, „a bácsinak” nevezett polgári titkosszolga 2024 őszén arra kérte, hogy találjon ki valamilyen kompromittáló történetet Magyar Péterről, cserébe cserébe nem pénzt szeretett volna, hanem azt, hogy 2026-ig maradhasson végrehajtó. Kiss erre azt mondta, bár vannak hangfelvételei „a bácsival” való találkozóiról is, ezekre csak zárt meghallgatáson tud válaszolni, amennyiben a titokgazda megadja a feloldást. Aztán arról kérdezték, ki a titokgazda az ügyben, de erre is azt közölte, hogy nem nevezheti meg.

Mint kiderült, ez a legtöbb birtokában lévő információra igaz volt. Azt mondta, nem mondhatja el annak a titkosszolgának a nevét, aki az NVSZ munkatársainak megkereséséről azt állította neki, hogy ez a Rogán-féle magántitkosszolgálatok akciója volt. A Pécsi Tudományegyetemen több végrehajtó Schadl György kapcsolatain keresztül „nyerhetett el” jogi végzettséget, erről Toroczkai kérdezte Kisst, aki azt válaszolta, tudna erről beszélni, de nem akar senkit rágalmazni.

Toroczkai arról is kérdezte Kisst, hogy van-e olyan hangfelvétel, melyen két végrehajtó beszélgetésében egy miniszter neve is elhangzik, mert ő tud ilyen hangfelvétel létezéséről. Kiss elismerte, hogy valóban van ilyen, a felvételen Trócsányi László korábbi igazságügyi miniszter neve hangzik el, de Balla György fideszes képviselő tiltakozására elismerte, hogy egy hangfelvételre nem lehet büntetőügyet alapozni.

A bizottság tagjai többször is felszólították Kiss Ferencet, hogy mondjon neveket, konkrétumokat, Molnár Zoltán tiszás képviselő még azt is megjegyezte, hogy azt remélte, a volt végrehajtóban lesz bátorság ahhoz, hogy átlépjen egy vonalat, de úgy látszik, tévedett. A fideszes Balla György és a KDNP-s Nacsa Lőrinc felvetették, hogy Kiss sértett ember, mivel fegyelmi eljárást indított ellene a kar, és végrehajtói irodája végelszámolás alá került. Kiss a motivációjáról azt mondta: ha őt egy mondvacsinált fegyelmi üggyel kicsinálták, akkor legalább a gyanúsításig jusson el Takács Katalin. „Fogalmam sincs, miért nem vették még elő” – mondta.

Toroczkai László végül azzal zárta a Kiss Ferenc meghallgatására vonatkozó napirendi pontot, hogy a volt végrehajtó esetében is kezdeményezni fogják a zárt ülést. Mint a 444 kérdésére később elmondta, Fürcht Pál volt főügyész esetében már kezdeményezték a titokgazdáknál az adatok feloldását, de szerinte beletelik néhány hétbe, mire az engedély megérkezik. A HVG kérdésére azt is elárulta, hogy Varga Judit volt igazságügyi miniszter meghallgatására november elején kerülhet sor, ahogyan a korábbi igazságügyi miniszterek – Navracsics Tibor, Trócsányi László, Tuzson Bence –, illetve Répássy Róbert korábbi igazságügyi minisztériumi államtitkár meghallgatása is a következő hetekben zajlik.

Az ülésen Toroczkai javaslatára arról is döntött a bizottság, hogy meghallgatják Tomin Szilviát, az NVSZ korábbi tábornokát. A volt főügyész vallomásának egyik legfontosabb eleme az volt, amikor arról beszélt, hogyan próbálták „felülről” leállítani a Schadl-Völner-ügyet előkészítő eljárást. Ezzel kapcsolatban Tomin Szilviát, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) akkori tábornokát, Tomin Szilviát említette.

Toroczkai beidézi a tábornokot, aki a politikai nyomásra figyelmeztette Fürcht Pál volt főügyészt

„Ha nincsen Tomin Szilvia, akkor ma nincs Schadl–Völner-ügy” – mondta bizottsági meghallgatásán a KNYF korábbi vezetője.