A magyarok kétharmada fizetne többet egy kenyérért, ami minden igényét kielégíti

Amikor belép a látogató a Szafi gluténmentes üzemébe, tetőtől talpig védőruhába kell öltöznie, hogy ne hozza be a külső szennyeződéseket. Még a dolgozóknak is saját váltás ruhájuk van, amit bent mosnak, a gyárból ki nem kerülhet. Hogyan készülnek a gluténmentes termékek, mi az a keresztszennyeződés és miért félnek tőle annyira az üzemben, hogy akár teljes szállítmányokat képesek visszaküldeni a feladónak?

A Szafi üzemlátogatásán nemcsak erre kaptunk választ, hanem arra is, mi számít a legjobban a magyaroknak kenyérvásárláskor: az ár, az íz vagy a márka?

Legnagyobb gluténmentes és vegán élelmiszereket készítő üzemébe engedett betekintést a Szafi Magyarország, Ipsits Anita, a Szafi egyik tulajdonosa és ügyvezető igazgatója mesélt a gyártás titkairól. Bár Anita nem ételérzékeny, várandóssága idején elkezdett jobban odafigyelni az étkezésére, hogy elkerülhesse a terhesség alatt fellépő cukorbetegséget. Ekkor talált rá a névadó Burján (Berecz) Szafira által vezetett cégre, amely akkor még szerényebb méretekben működött, mentes, gyorsan elkészíthető receptekkel és néhány saját termékkel. Anita és férje beálltak a feltörekvő vállalkozás mögé, és amikor az alapító 2020-ban, a Covid-járvány idején eladásra kínálta a céget, meg is vették tőle.

Ipsits Anita

HVG / Hecker Sára

A Szafinak napjainkra már országszerte több helyen van péksége, termékeik elérhetőek a szupermarketek és drogériák polcain, ráadásul a (Covid hatására) fejlesztett webshopjukból már online is rendelhetnek azok, akik mentes vagy vegán ételekre, alapanyagokra vágynak.

Ahhoz, hogy ezek a termékek eljuthassanak az üzemből a vásárlók konyhájába, hosszú folyamaton kell keresztülmenniük, aminek része az alapanyagok alapos átvizsgálása, sőt karanténban tartása is. Ipsits Anita kihangsúlyozta a módszereik fontosságát: ezzel a többlépcsős folyamattal bizonyosodnak meg arról, hogy a feldolgozás során egyik összetevő sem lett keresztszennyezett, azaz nem került glutén a mentesnek szánt alapanyagba. Ennek elkerüléséhez pedig odafigyelés és alaposság szükséges. Már az is okozhat keresztszennyezést, ha a földbe, ahol a gluténmentes összetevőket termesztették, az azt megelőző öt év során glutént tartalmazó növény került. Sőt, a gyártási folyamat végén, a pékségekben gluténmentes termékek mellé helyezett hagyományosan elkészített péksütemények is képesek keresztszennyezni egymást, pillanatok alatt megsemmisítve a hosszas előkészítő munkát.

A Szafi egyik jelenlegi célkitűzése, hogy a hagyományosan étkező vásárlókat is megszólítsa termékeivel, többek között ezért is jött létre a tízezer fő (ebből 6569 fő mentesen étkező) bevonásával készült kutatásuk. Ebben azt vizsgálták, mentesen és hagyományosan étkezők szétválasztásával, hogy mi alapján vásárolnak a magyarok kenyeret.

HVG / Hecker Sára

Az első összehasonlítási szempont a csomagolás kinézete volt: a válaszadóknak két termékből kellett az egyiket kiválasztaniuk. Az A termék ismert márka volt, látványos csomagolással, a hátoldalon elrejtett, apró betűs összetevőlistával. A másik, B termék ezzel szemben kevésbé ismert volt, egyszerű címkével, de jól láthatóan, nagybetűkkel feltüntetett allergénekkel és összetevőkkel: a válaszadók tízből nyolc esetben e mellett döntöttek. A mérés alapján a magyar vásárlók legelsőnek az összetevők listáját, majd az árat és a minőségmegőrzési időt nézik meg – maga a márka csak keveseknek fontos.

A kutatásból az is kiderült, hogy a legtöbben nem a laktózt vagy a glutént, hanem a hozzáadott cukrot kerülik az élelmiszerekben. Ezekben az esetekben a válaszadók 34 százaléka orvosi okokra hivatkozva hagyott el valamilyen összetevőt, viszont összeadva több mint 50 százalékuk a jobb közérzet, egészségesebb életmód, esetleg testsúlykontroll miatt.

A megkérdezettek 63 százaléka fizetne többet olyan kenyérért, amely minden igényüket kielégíti. Az igények között szerepel a jobb íz és a jobb összetétel, mentesen étkezők között pedig a garantált mentesség dominál. A hagyományosan étkezők majdnem fele (46 százalék) maga is vásárolt az elmúlt három hónapban mentes termékeket, azon esetekben, ahol a családban van ételérzékeny, 71 százalékban az egész család étkezne mentesen, amennyiben ízben és állagban kifogástalan kenyeret ehetnének.

HVG / Hecker Sára

Az üzembejáráson az egyik látogató maga is beszélt személyes tapasztalatairól, milyen az, amikor a családban gluténérzékeny gyerek van. Az emelkedő ételárak mellett a mentes étkezés átlagosan 10-20 ezer forintos extra költséget, a gluténmentes akár kétszer ennyit, vagy még többet hozzáadhat a havi kiadásokhoz. A válaszadók 54 százaléka érzi ezt nagy tehernek a családi kasszán. Ezt sokan könnyen alakítható ételek főzésével, esetleg otthon sütéssel csökkentik – itt Ipsits Anita felhozta a Szafi oldalán elérhető, több mint 3500 mentes receptet és a Facebook-oldalukon zajló közösségi kihívásokat, ahol kovászt is nevelnek közösen, hétről hétre. Anita szerint fontos az interakció a mentesen étkezők közösségével: kérdéseikre sokszor ő maga szokott válaszolni, és már arra is akadt példa, hogy vásárlói kérésre vezettek vissza egy terméket megújítva a boltok polcaira.

A kutatásból még az is kiderül, hogy a válaszadók 20 százaléka a túl mesterségesnek tűnő összetevők, 14 százaléka a magas ár miatt tesz vissza egy terméket a polcra, a vásárlók gyakran bizalmatlanok a kínálattal szemben is.

Az ételérzékenységek Magyarországon egyre több embert érintenek évről évre. Ipsits Anita szerint nemcsak ezért, hanem (az elmondása szerint sok esetben ártalmas) speciális diétákhoz szükséges tápanyagbevitel és a növekvő egészségtudatosság miatt lesz szükség a jövőben is mentes és vegán termékek gyártásával foglalkozó hazai cégekre - így a Szafira is.

HVG / Hecker Sára