34 német városban vonultak utcára a fiatalok, Hamburgban paprikaspray-vel oszlattak a rendőrök

Mintegy 34 német városban vonultak az utcára a fiatalok szombaton, nagyobb politikai beleszólást és reménytelibb jövőt követelve, írja a Deutsche Welle. A tüntetések az Európa-szerte zajló ifjúsági demonstrációk hullámába illeszkednek. A tüntetők az iskolák megfelelőbb finanszírozását, a megélhetési költségek csökkentését célzó intézkedéseket, nagyobb társadalmi igazságosságot és erőteljesebb klímavédelmet követelnek, miközben ellenzik a sorkatonai szolgálat esetleges újbóli bevezetését.

70 ezer rendőr biztosítja a francia tüntetéseket, Olaszországban lecsaptak egy instagramos szervezőre

Múlt héthez képest ötödével több rendfenntartót vezényeltek a szakszervezeti tüntetések felügyeletére Franciaországban. A tiltakozó menet elindult, Párizsban nyugalom van, Lyonban könnygázzal oszlattak. Milánóban is nagy a készültség, de az ide tervezett tüntetések szervezőjét lekapcsolták.

A hatóságok több városban arról számoltak be, hogy a demonstrációk kezdetben jórészt békésen zajlottak. Kölnben ugyanakkor a rendőrség lefújta a tervezett felvonulást, miután a résztvevők arcukat eltakarva jelentek meg, és pirotechnikai eszközöket használtak. A gyülekezés a Rajna partján, helyhez kötött demonstrációként folytatódott.

Stuttgartban a rendőrség többször is megállította a menetet az arcukat eltakaró résztvevők, a pirotechnikai eszközök használata, valamint amiatt, hogy egyes demonstrálók letértek az előzetesen egyeztetett útvonalról.

Németország második legnagyobb városában, Hamburgban a rendőrség becslése szerint 6700 ember vett részt a demonstráción. A feketébe öltözött tüntetők egyes csoportjai – akik közül többen arcmaszkot is viseltek – szétszedték az építkezéseket körülvevő kordonelemeket, majd az úttestre dobálták azokat. A kordonelemek közül néhányat később fel is gyújtottak. A rendőrség közölte, hogy visszaszorította a tömeget, és paprikaspray-t vetett be a csoportok szétoszlatására. A tüzet végül eloltották.

Berlinben mintegy ötezren gyűltek össze a Brandenburgi kapunál. A szervezők, a „Gen Z regelt” (A Z generáció rendet tesz) nevű csoport, ennél jóval magasabb számot közölt: állításuk szerint 10 ezren vettek részt a megmozduláson. A berlini tüntetés egyik felszólalója, Kaja Schwab a politikusok hamis ígéreteit bírálta. Elmondása szerint a fiataloknak azt mondják, hogy „jól fogunk élni, ha elég keményen dolgozunk”. A valóságban azonban a megélhetés egyre megfizethetetlenebbé válik, a fiatalokat pedig „katonai szolgálatra kényszerítik” – fogalmazott, utalva Németország toborzási kampányára.

A tiltakozások szeptember közepén kezdődtek a párizsi elővárosi gimnáziumokban, ahol a középiskolások a tanintézmények elfoglalásával követelték az infrastruktúra felújítását és a tanárhiány enyhítését. A mozgalom a közösségi oldalak segítségével egy hét alatt országos tiltakozássá nőtt. A demonstrációk szervezését utóbb átvették a megélhetési gondok ellen tiltakozó szakszervezetek, csatlakoztak hozzájuk az egykori sárgamellényesek, klímavédők és szélsőbaloldali mozgalmak, majd a megmozdulások átterjedtek a szomszédos országokra, Belgiumra, Németországra, Olaszországra és Spanyolországra is.

Franciaország lángol, és közben mindenki egymásra mutogat

Magyar Péter a migránsokra mutogat az erőszakba fulladt franciaországi tüntetések után, a párizsi kormány a szélsőbaloldali vezetők felelősségét firtatja, a szélsőbaloldali vezetők a kormány tehetetlenségéről beszélnek. A vandálok közben a neten árulják a kifosztott boltokból szerzett árut, a szélsőjobb pedig elégedetten hátradől – igaz, megoldást ők sem kínálnak arra a gazdasági és társadalmi válságra, amely a mostani helyzethez vezetett.