Újra minden magyar egyetem előtt nyitva az Erasmus+, de Lannert Judit a Pannónia Ösztöndíjprogramot is megtartaná

„Egy nehéz időszakot követően Magyarország ismét teljes jogú résztvevője az Erasmus+ programnak. Valamennyi magyarországi egyetem korlátozások nélkül vehet részt a programban, és minden magyar hallgató, oktató és egyetemi munkatárs újra élhet az általa kínált lehetőségekkel” – jelentette be Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter október 26-án kedden, az Erasmus+ hazai megvalósításáért felelős Tempus Közalapítvány és az Európai Bizottság magyarországi képviseletélnek közös rendezvényén.

A miniszter hozzátette: „az Erasmus+ teljes körű visszatérése helyreállít valamit, amit mindig is meg kellett volna védeni: az egyenlő hozzáférést az európai lehetőségekhez.

Sosem lett volna szabad magyar hallgatóknak megfizetniük politikai viták vagy általuk nem befolyásolható intézményi döntések árát.

Lannert mellett felszólalt az eseményen a Tempus Közalapítvány elnöke, Nagy Balázs Vince is, aki jelképes ajándékként átnyújtotta a 21 érintett hazai felsőoktatási intézmény számára megítélt Erasmus+ támogatásokról szóló hivatalos értesítést a Magyarországra látogató Roxana Mînzatunak, az Európai Bizottság szociális ügyekért és minőségi munkahelyekért is felelős ügyvezető alelnökének.

Nagy Balázs Vince, a Tempus Közalapítvány elnöke és Roxana Mînzatu, az Európai Bizottság ügyvezető alelnöke

Európai Bizottság / Kőhalmi Péter

Mînzatu a rendezvény nyitóbeszédében kiemelte, hogy szerinte Európa Magyarországgal együtt teljes, ezért is örül különösen annak, hogy a magyar hallgatók újra élhetnek az Erasmus+ adta lehetőségekkel, és már idén ősszel benyújthatják pályázataikat. A hallgatói kiutazások várhatóan a 2026/2027-es tanév második félévében indulhatnak újra, februárban mintegy 4700 hallgató kezdheti meg külföldi részképzését.

Kiszámoltuk: négy és félezer diák maradhat ki az Erasmusból jövőre, ha a kormány nem tud megegyezni Brüsszellel

Kiadta a 2023-as Erasmus+ pályázatok nyerteseinek listáját a Tempus Közalapítvány, de ezen a közérdekű vagyonkezelő alapítványok által fenntartott egyetemek egyelőre nem szerepelnek, őket csak feltételesen tudták támogatni. A tavalyi lista alapján azonban könnyű kiszámolni, hány diákot érinthet rendkívül rosszul, ha a magyar kormánynak szeptemberig nem sikerül egy olyan megoldást találnia a kuratóriumok összetételére, amire az Európai Bizottság is rábólint.

Az ünnepségre meghívást kapott mintegy negyven, az Erasmus+ programban már részt vett, illetve részt venni készülő egyetemi hallgató, köztük az Orbán-kormány által létrehozott közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekvákhoz) tartozó egyetemek diákjai, akik a 2024/25-ös tanévtől kezdve nem tanulhattak európai felsőoktatási intézményekben az Erasmus+ program keretében.

Az Európai Bizottság 2022 decemberében függesztette fel a magyar alapítványi egyetemeken az Erasmus+ programot, arra hivatkozva, hogy azok működési modellje nem garantálja az uniós források átlátható felhasználását. Ekkoriban az egyetemeket fenntartó kekvák kuratóriumaiban sok esetben aktív politikusok, az Orbán-kormány miniszterei is helyet kaptak, akik nem sokkal később lemondtak pozícióikról. A program azonban nem indult újra, a kormány és a bizottság évekig egymásra mutogatott, Orbánék szerint Brüsszel-ellenes politikájuk bosszúja volt az egész ügy. Ezzel szemben az Európai Bizottság úgy látta, a magyar jogszabályok nem kezelték megfelelően a közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumaiban felvetődő összeférhetetlenségi kockázatokat. Az Európai Unió Tanácsa végül idén október elején fogadta el azt a bizottsági javaslatot, amely feloldotta a Magyarországgal szemben bevezetett „védelmi intézkedéseket”.

A keddi panelbeszélgetésen Lannert Judit arról beszélt, hogy az utóbbi 16 év után tárcája egyik legfontosabb dolga „depolitizálni” a magyarországi egyetemeket. A miniszter autonóm, magasabb minőségű, inklúzívabb – vagyis minden ember számára hozzáférhető – egyetemeket szeretne látni Magyarországon, valamint célja, hogy több európai hallgató és professzor is a magyar egyetemeket válassza. Egy hallgató kérdésére válaszolva

Lannert megjegyezte, meg szeretnék tartani az előző kormány által az Erasmus+ helyett létrehozott Pannónia Ösztöndíjprogramot is, ugyanakkor „a költségvetéstől függ, hogy hogyan tudjuk ezt megtenni”.

Mit tud a Pannónia ösztöndíj, amely Orbán szerint jobb, mint az Erasmus?

Tavaly még 10 ezer hallgató tanult külföldön az EU finanszírozta Erasmus-programban, de szeptembertől már csak a helyébe lépett magyar verzió, a Pannónia érhető el a modellt váltott intézmények hallgatói számára. Az állam pénzéből akár Dél-Amerikába, Ázsiába és Afrikába is eljuthatnak a diákok, egyelőre mégis hatalmas kudarc a Pannónia.

A gyermek- és oktatásügyi miniszter arról beszélt, Európa „most nem olyan egységes, mint azt szeretnénk”, az európai diákoknak pedig sok problémájuk van. Lannert úgy véli, nekik „perspektívára és prosperitásra van szükségük,” ezért a döntéshozóknak többet kell tenniük ezen a téren – ezért is fontos az Erasmus+ program, amely az Eurovíziós Dalfesztivál mellett Lannert szerint Európa egyik fontos szimbóluma.

Roxana Mînzatu szerint sok szó esik arról, hogy az Európai Unió 2028-2034-es költségvetésében hogy lehetne jobban támogatni az Erasmus+ programot. A jelenlegi, 26 milliárd eurós keretet az Európai Bizottság 41 milliárd, az Európai Parlament pedig 47 milliárd euróra bővítené ki. Mînzatu hozzátette, további pénzügyi források bevonása is segíthet abban, hogy a hátrányosabb helyzetű hallgatók is megengedhessék maguknak a külföldi programokban való részvételt. „Tavaly óta arra ösztönzöm a tagállamokat, hogy az Erasmus+ program támogatásait egészítsék ki az Európai Szociális Alap Plusz forrásaival” – mondta.

https://www.google.com/url?sa=t&source=web&rct=j&opi=89978449&url=https://hvg.hu/eurologus/20261022_erasmus-europai-parlament-ep2026&ved=2ahUKEwjvuOysutqXAxVfQ_EDHbT_KRIQFnoECBwQAQ&usg=AOvVaw3aY9zvMzyu93Mmbu-GR-rv

Mînzatu az Erasmus+ jövőjével kapcsolatban kitért arra is, hogy szeretné egyszerűsíteni és digitalizálni a bürokratikus folyamatokat, illetve megfizethetőbbé tenni a hallgatók számára a lakhatást a népszerű Erasmus+-célországokban, például Spanyolországban. Emellett szeretne nagyobb változatosságot látni az úti célok tekintetében is, hogy a rendkívül népszerű spanyol, olasz és észak-európai felsőoktatási intézmények mellett Európa más országainak egyetemeit is minél több hallgató válassza.

„Az Európai Uniónak nincs jövője olyan generációk nélkül, amelyek valóban – nem pusztán félelemből vagy érdekből – az Unióhoz tartozónak érzik magukat” – jelentette ki Mînzatu. Az ünnepségen megjelent hallgatóknak az alelnök azt mondta: „új utakat kell találnunk arra, hogy motiváljunk benneteket, hogy kiálljatok Európáért, megértsétek Európát, és újragondoljátok Európa jövőjét”.