Tudjuk, mi az ára, hogy olcsón vesszük meg a kenyeret?

Bevásárláskor könnyű csak az árcédulát nézni, egy élelmiszer mögött azonban sok ember munkája van, az lenne a jó, ha ezt a munkát is tisztelnénk – vallja Giacomo Pedranzini. A kaposvári Kometa '99 egyik tulajdonosa és ügyvezetője ebben a szellemben hozta létre az „honest food” kifejezést. Mit jelent ez a koncepció? Miért nem tekintünk értékként az élelmiszerre? Mi kellene ahhoz, hogy megváltozzon mindez? Az olasz szakemberrel beszélgettünk.

Alulfizetett termelők, árérzékeny és bizalmatlan vásárlók, pazarlás – a mai élelmiszer-gazdaságot számtalan probléma övezi, nincs azonban egységes válasz arra, hogyan lehetne a sokszereplős termékláncot mindenki számára elfogadhatóbbá tenni. A kézműves vagy organikus termékek kevés embert érnek el, a nagyipari termékeknél a fogyasztó elvárja az alacsony árat, ez az árnyomás pedig elér egészen a gazdákig, akik a klímaváltozás miatt is nehéz helyzetben vannak. Az ördögi kör megszakítására – vagy legalább az erről való gondolkodásra – kezdeményezte a Kometa '99 egyik tulajdonosa és ügyvezetője, Giacomo Pedranzini az HonestFood Egyesület megalapítását. A szakember maga is állattenyésztéssel foglalkozó családból származik, a kezdeményezéssel pedig arra is választ próbál adni, hogyan lehet rávenni a fogyasztókat arra, hogy áldozzanak egy fenntarthatóbb élelmiszer-gazdaság termékeire. Giacomo Pedranzinivel beszélgettünk.

„Az olívaolajjal az a legnagyobb baj, hogy mindenki csak hozzávalónak tartja, nem értéknek.” Ez a mondat azon a konferencián hangzott el, amelyet az olaszországi HonestFood Egyesület szervezett Milánóban. Itt az olasz olívaolaj példáján azt mutatták be, mi kell ahhoz, hogy egy élelmiszerterméket valóban honestnek, vagyis őszintének lehessen nevezni. Szóba kerültek a termelési körülmények, a csomagolás és a marketingeszközök is, de ez a kijelentés leginkább a vásárlóról szól. Tényleg így gondolkodunk?

Otthon mindenki büszkén beszél a saját gasztronómiai hagyományairól, a helyi termelőkről vagy a családi receptekről. De amikor belépünk a szupermarketbe, hirtelen egészen más szempontok kezdenek működni. Az ár, az akció vagy a megszokott márka sokszor fontosabb lesz, mint a termék mögött álló történet. Az olívaolaj erre különösen jó példa. Olaszországban kulturális szimbólum, mégis sokan egyszerű alapanyagként tekintenek rá. Nem azért, mert nem becsülik, hanem mert a mindennapi vásárlás során elvész a kapcsolat a valódi értékével. Szerintem ugyanez történik a tejjel, a kenyérrel, a sajttal vagy a sertéshússal is.

Hajlamosak vagyunk csak az árcédulát látni, miközben rengeteg munka, tudás és kockázat marad láthatatlan. De nem gondolom, hogy ezért a fogyasztó lenne a felelős.

A rendszer alakult úgy, hogy az ár lett a legfontosabb üzenet.

Egy növény, amely évezredeket élt túl, és most a klímaváltozás teszi próbára – interjú Laki Juli olívatermesztővel

Az Honest Toil egy görögországi kis termelő és a környező kistermelők farmjairól származó, szűretlen, extra szűz olívaolajat forgalmazó márka, amelyet Laki Juli és partnere, Tom alapítottak – ők maguk is termelők.

A rendszerben ma leginkább a sokak által etikátlannak tartott nagyüzemi termelést, illetve a magasabb árak és a szűkös mennyiség miatt kevesek számára elérhető ökológiai gazdálkodást látjuk két ellentétes alternatívaként. Az HonestFood hol helyezkedik el?

Szerintem az egyik legnagyobb hiba, hogy ma úgy beszélünk a mezőgazdaságról, mintha csak két lehetőség létezne: az ipari termelés vagy a biogazdálkodás. Ez hamis dilemma.

Hozzászólások