Tizenöt év botrány következmények nélkül: ez volt Ókovács Szilveszter rezsimje az Operaházban

A Magyar Állami Operaház hétfőn menesztett főigazgatója gyakorlatilag kinevezésének pillanata óta halmozza a botrányokat, folyamatos harcban állt saját beosztottjaival, és talán nincs még egy vezető, aki ellen ennyiszer keltek ki a szakszervezetek. Orbán Viktor személyesen nevezte ki, kiskirályságának most egy szabálytalanságokat feltáró vizsgálat vetett véget. Ez volt Ókovács Operaháza.

Zűrök az Operaházban: Ókovács úgy gondolja, azt tehet, amit akar

Tizenöt évet kell visszamenni az időben, illetve a HVG archívumában, hogy megtaláljuk az első hasonló tartalmú hírt: a cikk, amelyet a fenti címen közöltünk, még épp csak Ókovács Szilveszter igazgatói kinevezése után született meg, de „zűröket” az azóta eltelt tizenöt évben is jócskán lehetett találni. Egészen mostanáig, 2026. november 2-áig, amikor bő tizenöt évnyi intézményvezetés után Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter menesztette pozíciójából a Magyar Állami Operaház igazgatóját, Ókovács Szilvesztert, miután a dalszínházban indított vizsgálat súlyos szabálytalanságokat tárt fel.

Kirúgták Ókovács Szilvesztert, az Operaház főigazgatóját

Az intézmény átvilágítása során számos szabálytalanságot talált a minisztérium.

Ókovács: A kezdetek

A Fideszhez és Orbán Viktorhoz mindig is mélyen hűséges, magát önkéntes és mindentudó politikai megmondóembernek is kinevező Ókovács Szilveszter tizenöt éves regnálása jelképe is lehetne a NER-nek, illetve bizonyos tekintetben az is, különösképp, ha ideszámítjuk azokat a visszaéléseket is, amelyekről Nagy Ervin kulturális államtitkár számolt be a menesztésről szóló posztban. Nagy azt írta: Ókovács minisztériumi jóváhagyás nélkül állapított meg magának prémiumokat havi bruttó 4,8 millió forintos fizetése mellé, havi több százezer forintot fizetett ki magának például jegyzetírásért, miközben a produkciók költségeit sem követte megfelelően.

Ókovácsnak már a kinevezése is mélyen jellemző volt a Fideszre. Ahogy azt az elmúlt tizenhat év színházigazgató-kinevezési botrányait bemutató cikkünkben is megírtuk, az állami fenntartású Operaház mindig is a Fidesz számára kiemelt intézmény volt. 2010-ben, a párt kormányra kerülésekor hosszú ideig az intézményhez méltatlan turbulencia uralta a helyet: átvilágítások, állítólagos dokumentumledarálások, rövid kinevezések, el nem vállalt pozíciók, lemondó vezetők jellemezték az időszakot.

Elvtársak és botrányok a kultúrterror jegyében – még mindig kísért a NER színházpolitikája Budapesten

A Fidesz tizenhat éves kormányzása alatt átírta a színházi törvényt, biztos kormánypárti túlsúlyúvá alakította a „szakmai” bizottságokat, és ha kellett, a leghangosabb tiltakozást is figyelmen kívül hagyta, csak hogy a saját embereit ültethesse az igazgatói székekbe. A politikai kinevezettek cikkünk megjelenésekor még szilárdan ülnek pozícióikban. Tizenhat év színházi krónikája, első rész: a budapesti botrányok.

2010 augusztusától Horváth Ádám operaénekest nevezték ki az intézmény miniszteri biztosává, az ekkori igazgató, Vass Lajos megbízását Réthelyi Miklós miniszter 2010 végén szüntette meg pazarló gazdálkodásra hivatkozva. A miniszter 2011. június 1-jei hatállyal kinevezte Horváth Ádámot főigazgatóvá, ám június 1-jén közölték, mégsem ő lesz az igazgató, a személyről majd csak egy hét múlva döntenek. Horváth lemondott, de újra beadta a pályázatát, és a szakmai bíráló bizottság az ő pályázatát hozta ki győztesnek. A kormány ugyanakkor mégsem hozott döntést és nevezte ki a szakembert. Ideiglenesen Mozsár István, majd Kovács János vezette az intézményt.

A megoldatlan ügy két hónapig húzódott, végül

Orbán megkerülve saját törvényeit átnyúlt a kinevezésre jogosult miniszter feje felett.

Hozzászólások