„Ez jó nap Nagy-Britanniának, és jó nap Európának” – így értékelte Andy Burnham brit miniszterelnök a pénteki brüsszeli EU–brit csúcstalálkozó eredményeit. A tíz évvel a Brexit-népszavazás után tartott találkozón a felek több olyan megállapodásról számoltak be, amelyek célja a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, a kereskedelmi akadályok csökkentése és a biztonságpolitikai együttműködés elmélyítése. A döntéseket egy közös állásfoglalásba rendezték.

Az EU–Nagy-Britannia csúcstalálkozó utáni sajtótájékoztatón Burnham azt mondta, a brit közvélemény is közeledést szeretne Európához: a legutóbbi felmérések alapján az emberek háromnegyede támogatja a szorosabb kapcsolatokat.

Egy évtizednyi sodródás, túl sok megosztottság, alacsony gazdasági növekedés és a boltokban tapasztalható magasabb árak után az emberek jobb megállapodást akarnak annál, mint amit a kemény Brexit eredményezett

– fogalmazott. A brit kormányfő szerint a mostani egyezség közvetlenül azokat a problémákat célozza, amelyek a leginkább foglalkoztatják az embereket: az élelmiszerek és az energia árát, a gazdasági növekedés hiányát, a vállalkozások terheit, az illegális migrációt és a fiatalok lehetőségeit.

Az egyik legfontosabb eredmény az állategészségügyi és növényegészségügyi szabályok összehangolásáról szóló megállapodás. Ennek értelmében az állatok, állati termékek, növények és növényi termékek szállításának túlnyomó többsége a jövőben a jelenleg szükséges bizonyítványok és ellenőrzések nélkül történhetne Nagy-Britannia és az EU között. Az új rendszer bevezetését 2028. március 1-jére tervezik.

Burnham konkrét példával érzékeltette a változás gazdasági jelentőségét: elmondása szerint jelenleg akár 1400 fontba is kerülhet egyetlen szállítmány lazac exportja. A bürokratikus terhek csökkentése szerinte mérsékelheti a vállalkozások költségeit, és végső soron az élelmiszerárakra is kedvező hatással lehet.

Ha a Brexit után meggondolták magukat, nyitva áll az EU ajtaja Nagy-Britannia előtt, de feltételekkel

Szabad az út Nagy-Britannia újbóli csatlakozása előtt az Európai Unióba, de a brit kormány nem „csemegézhet” a feltételek között: a teljes feltételrendszert el kell fogadniuk. A visszalépés nem is venne igénybe túl sok időt.

A brit kormányfő a pénzügyminisztérium becslését is idézte: az új megállapodás akár 0,5 százalékkal növelheti a brit GDP-t, ami 17 milliárd fontos gazdasági többletet jelenthet. A mezőgazdasági export helyzetét javítaná az is, hogy a brit gazdák érdekképviseletének adatai szerint az Egyesült Királyságból az EU-ba irányuló mezőgazdasági export az elmúlt évtizedben több mint 30 százalékkal csökkent.

A felek összekapcsolják a kibocsátáskereskedelmi rendszereiket is, ami a tervek szerint 2028-tól léphet életbe. Ez lehetővé tenné az egymás által kibocsátott kvóták kölcsönös elismerését, és megfelelő jogi feltételek mellett mentesítené a termékeket a másik fél szén-dioxid-kibocsátási mechanizmusa alól. Emellett 2027-ben szeretnék lezárni a tárgyalásokat Nagy-Britannia részvételéről az EU belső villamosenergia-piacán.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint a két gazdaság szorosan összekapcsolódik, ezért mindkét félnek érdeke a másik sikere.

Nemcsak a védelmi képességeinket, hanem a gazdaságunkat is erősítenünk kell

– fogalmazott. A felek új gazdaságbiztonsági párbeszédet indítanak, amely a kritikus technológiák, az ellátási láncok és a gazdasági függőségek kezelésére összpontosít. Digitális partnerséget is létrehoznának, különös tekintettel a mesterséges intelligenciára, a kvantumtechnológiára és a biztonságos digitális összeköttetésekre.

Ed Miliband brit külügyminiszter: Szorosabbra kell fűzni az Egyesült Királyság és az EU kapcsolatát

A Brexit ebben a formájában nem hozta el azt a gazdasági és politikai változást, amelyet sokan a szavazáskor reméltek – fogalmaz a brit külügyminiszter a HVG számára felajánlott véleménycikkében. Ed Miliband az EU–Egyesült Királyság-csúcstalálkozó előtt arról ír, egyre többen ismerik fel, hogy együttműködéssel többet nyerhetnek.

A megállapodás egyik leginkább kézzelfogható eleme a brit részvétel visszaállítása az Erasmus+ programban 2027-től. Von der Leyen ezt külön is üdvözölte.

Ismét lesznek brit Erasmus-diákok az Európai Unióban, és csak azt mondhatom: ez csodálatos, nagyon hiányoztak nekünk

– mondta. A felek egy új ifjúsági mobilitási programról is megállapodtak. A Youth Experience Scheme keretében mindkét oldalról 100 ezer fiatal kaphat lehetőséget arra, hogy legfeljebb három évig a másik fél területén éljen, dolgozzon, tanuljon, önkéntes munkát végezzen vagy utazzon. A programot legkésőbb 2028-ban indítanák el, a lehetőségek pedig 2030 januárjáig válhatnak elérhetővé.

Burnham szerint a Brexit különösen a fiataloktól vett el lehetőségeket.

Ez a megállapodás nektek szól

– üzente a brit fiataloknak, hozzátéve: a következő generáció számára újra megnyílik a lehetőség, hogy Európa 27 tagállamában éljenek, dolgozzanak és tanuljanak.

A gazdasági közeledés mellett a biztonságpolitikai együttműködés is hangsúlyos szerepet kapott. António Costa, az Európai Tanács elnöke szerint Ukrajna és Európa biztonsága jelentette az új kapcsolatrendszer kiindulópontját. Mint mondta, egy egyre inkább konfrontatív világban a hasonló gondolkodású és megbízható partnereknek felelősségük együttműködni.

Nagy-Britannia és az Európai Unió az első naptól kezdve vállvetve támogatta Ukrajnát

– hangsúlyozta Costa, aki szerint a politikai, pénzügyi és katonai támogatás mindaddig folytatódik, amíg nem születik igazságos és tartós béke. Kiemelte a brit vezető szerepet az Ukrajnát támogatni hajlandók koalíciójában is.

A két fél szorosabb együttműködést ígér a hibrid fenyegetések, a kibertámadások és a külföldi beavatkozás elleni fellépésben, valamint a katonai mobilitás és a védelmi ipar területén.

A világ legnagyobb politikai tévedése, amiből garantáltan semmit nem tanultunk

Tíz éve indult a Brexit, amely minden brit kormányfő számára mást jelentett, egyedül az örök kívülálló Nigel Farage maradt hű az elveihez: bárki bármit is csinál, minden szar. A britek EU-ból való kilépéséhez vezető népszavazás tizedik évfordulóján így jobb híján mi is felidézzük, ki, mit és hol rontott el, hogy bár a britek többsége már a Brexitet is utálja, legfontosabb képviselőjét, Farage-t annál többen kedvelik.

A csúcstalálkozó másik kiemelt témája az illegális migráció volt. Az EU és Nagy-Britannia közösen lépne fel a La Manche csatornán keresztül zajló embercsempészet ellen. A 2026 júniusában elfogadott bizottsági cselekvési terv végrehajtása mellett új, strukturált migrációs párbeszédet indítanak, amely az embercsempész-hálózatok felszámolására, a határvédelemre, a kibocsátó és tranzitországokkal való együttműködésre és a visszaküldésekre is kiterjed.

Von der Leyen szerint a közös fellépés célja, hogy a teljes migrációs útvonalon összehangolják az intézkedéseket, megelőzzék a veszélyes átkeléseket, és életeket mentsenek.

Costa a sajtótájékoztatón arra is kitért, hogy az EU tiszteletben tartja a brit választók 2016-os döntését, és ugyanígy tiszteletben tartja majd, ha az Egyesült Királyság a jövőben a jelenleginél is szorosabb kapcsolatot szeretne kialakítani az Unióval. Ugyanakkor emlékeztetett: az egységes piac négy szabadsága, a jogok és kötelezettségek egyensúlya, valamint az EU harmadik országokkal fenntartott kapcsolatainak integritása továbbra is alapelv marad.

A mostani megállapodás tehát nem a Brexit visszafordításáról szól, hanem a kilépés után kialakult kapcsolatrendszer gyakorlati átalakításáról. Burnham a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott ezzel kapcsolatban:

Ma lezárunk egy évtizednyi sodródást és megosztottságot, újraépítjük azokat a hidakat, amelyek az elmúlt években lerombolódtak.

Source: HVG · HVG, Arató László (Eurologus)

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira