Sportállamtitkár: Bár Lex Kubatovnak is hívják, nem egyes emberekre szól az összeférhetetlenségi törvényjavaslat

A sportért felelős államtitkár szerint nem egyes emberekre vonatkozik az összeférhetetlenségi törvényjavaslat, amelyet beterjesztettek az Országgyűlés elé. Az egyelőre tervezett jogszabály célja, hogy a sportszervezetek működését a fair play jellemezze és ne a napi politikai kapcsolatok határozzák meg, egy-egy klubnál mekkora forrás alakul ki – mondta Kálnoki-Kiss Attila kedd reggel a Kossuth rádióban.

„Tudjuk, hogy a múltban volt ilyen, és nemcsak az elmúlt tizenhat évben, hanem jóval korábban is előfordult, hogy például dandártábornokok ültek bizonyos sportszervezetek élén és azok jóval jelentősebb részt szakítottak a közösből, mint azok, ahol nem feltétlenül politikában érintett emberek ültek. Ennyi a szándéka a tervezetnek” – magyarázta Kálnoki-Kiss.

Benyújtották az összeférhetetlenségi törvényt, amely kizárná a politikusokat a sportszervezetek vezetéséből

„Újabb lépéssel kerültünk közelebb a sport és a napi politika különválásához” – írta a sportért felelős államtitkár.

Kiemelte, nem zárja ki, hogy a benyújtott javaslatban még lesz változtatás, de annak elfogadása és hatályba lépése után a korábbi és jelenlegi politikusoknak nyilatkozniuk kell arról, érintettek-e.

„Tudom, hogy van, aki Lex Kubatovnak hívja – és ez szíve joga –, de nem egyes emberekre szól a törvényjavaslat, hanem az észszerűség szerint arra vonatkozik, hogy azok a torzulások, amik bizonyos sportszervezetek, egyesületek és szövetségek élén érezhetőek voltak, a jövőben ne legyenek” – utalt az államtitkár Kubatov Gáborra, a Ferencváros elnökére, aki a Fidesz korábbi pártigazgatója, alelnöke és országgyűlési képviselője is volt.

Arról, hogy a sportszervezetek vezetésében összeférhetetlenségi szabályokat terveznek életbe léptetni, Kálnoki-Kiss Attila először júliusban beszélt, méghozzá lapunknak. Úgy fogalmazott: „Amennyiben elfogadjuk, hogy a politikának a sportszabályozásban van helye, nem pedig a sportszakmai döntéshozatalban, akkor el tudom képzelni, hogy lesz gondolkodás a politikus sportvezetők szerepvállalásának szabályozási lehetőségeit illetően is.” Később Pósfai Gábor, a sportért is felelős belügyminiszter is többször nyilatkozott arról, hogy szükség van a sport leválasztására a politikától, szeptember közepén pedig Magyar Péter miniszterelnök jelentette be egy kormányzati tájékoztatón, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a kormány, amelyek hatályba lépése után miniszter, államtitkár, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő, pártelnök, kormánybiztos, miniszteri biztos, helyettes államtitkár és több más meghatározó állami vezető nem tölthet be vezető tisztséget jelentős, ötszáznál több sportolót foglalkoztató sportszervezetben.

A NER nagyágyúit is érintheti a kormány új szabályozása: bemutatjuk, hogyan uralta le a Fidesz a magyar sportvezetést

Kemény összeférhetetlenségi szabályokat alkot a kormány a sportszövetségek és a nagyobb sportszervezetek irányítói számára. Összeszedtük, kik előzték meg lemondásukkal, hogy száműzzék őket a sportból, és kik azok, akiket még érinthet a döntés.

„Összesen 174 sportszervezet van, amely ötszáz versenyző fölötti taglétszámmal rendelkezik, rájuk vonatkozik ez a törvényjavaslat. Vannak értelmezhető fejlődési pontok, ahol érdemes is a sportot finanszírozni, mert megvan a tradíció és a szaktudás is az adott területen, de vannak olyanok, ahol inkább a politikai tőke határozta meg az elmúlt évtizedekben a sport fejlődését” – magyarázta Kálnoki-Kiss, példaként említve Kisvárdát, ahol „a földből nőtt ki egy sportberuházás-halmaz”, de a helyiek azzal küzdenek, hogy nem tudják megtartani a játékosaikat, akik 14 évesen a Diósgyőrbe vagy az ország más részébe igazolnak.

Egyelőre nem világos, hogy például Kubatov Gáborra vonatkoznának-e az összeférhetetlenségi szabályok. A 24.hu két jogászt kérdezett meg erről, akik nem értettek egyet.  Borbély Zoltán ügyvéd, korábbi legfőbb ügyészségi ügyész és szóvivő szerint ebben a formájában a tervezet a mostani képviselőkre vonatkozik, és számukra állapít meg összeférhetetlenséget. Dányi Szilárd sportjogász viszont úgy látja, bár a tervezet szövegezése valóban az országgyűlési képviselőkről, nem pedig a volt országgyűlési képviselőkről – tehát például Kubatovról – szól, a tisztség megszűnésének napját követően számított négyéves kizárási időszak érvényes a korábbi országgyűlési képviselőkre is.

Változás jön a rendezvényszervezésben

A nagy világversenyek költségvetéséről szóló felülvizsgálatokról az államtitkár azt mondta: ezek jelentősen túlárazottak voltak, a most zajló vizsgálatok ennek okát fogják kideríteni, illetve azok alapján pontos számokat is meg tudnak majd határozni. Mint mondta, például az idén szeptemberi atlétikai Világdöntő kapcsán hárommilliárd forint sorsa továbbra is vitatott.

Kálnoki-Kiss ismét elmondta, amit már az első nyilvános megjelenésekor, a jövő évi vizes vb júniusi sajtótájékoztatóján kijelentett: a 2027-es világversenyeket, amelyekre még az előző kormány szerződött, „természetesen megrendezzük”, csak sokkal racionálisabb és észszerűbb költségvetéssel, miközben a versenyek minősége szerinte „cseppet sem fog változni”.

„A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) és a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) élén is vezetőcsere volt. Olybá tűnik, kialakul egy olyan közbeszerzési rend, ami sokkal jobban védi az állami forrásokat, és ami nem egy céget jelöl ki egy-egy rendezvénycsomag megszervezésére és a kommunikációs lebonyolítására, hanem legalább 10-12 cég fog majd ezért versenyezni minden egyes alkalommal. Ezáltal biztosítottnak látom, hogy nem felfele fognak alkudni a cégek, hanem inkább lefele” – ecsetelte.

Arról is beszélt, hogy jogszabály szerint továbbra is az NRÜ hivatott az 500 millió forintnál nagyobb költségvetésű állami rendezvényeket megszervezni – ebben vannak sportesemények is –, ugyanakkor zajlik egy olyan jogszabály előkészítése, amely lehetővé teszi, hogy a szövetségek opcionálisan eldönthessék és kimondhassák, hogy szeretnék-e igénybe venni az NRÜ-t vagy sem.

Tao-térkép készül

Az államtitkár azt is közölte, hogy a transzparencia jegyében hamarosan a teljes tao-térkép is nyilvánosságra kerül majd, a szövetségekkel pedig két hónapja folytatnak párbeszédet a megváltozó sportfinanszírozásról: a társasági adóból származó sporttámogatás január 1-jével megszűnik, ehelyett a kormány bejelentése szerint 150 milliárd forintos támogatást kap a sport.

„Reményeim szerint a szövetségek felkészültek lesznek, mivel folyamatosan, közösen dolgozzuk ki a tao-kivezetést, azaz a sportfinanszírozási rendszer átalakítását. Heti rendszerességűek az ülések, bízom abban, hogy a rendszer felkészült lesz és zökkenőmentesen megy végbe a folyamat, ami a két támogatási rendszerből egyet csinál” – mondta Kálnoki-Kiss arra utalva, hogy a szövetségek eddig is kaptak költségvetési támogatást is, így ennek elszámolása nem lesz ismeretlen számukra.

„A kisebb szervezeteket, amelyek csak tao-ból gazdálkodhattak, megfelelő felkészítés után szeretnénk ráterelni erre az új támogatási rendszerre. Nagy meglepetés nem éri majd a sportszervezeteket, de ez olyan változás lesz, ami 1998 óta, amikor a minisztériumi sportfinanszírozást átalakította a Fidesz-kormány, nem történt a magyar sportban. Tulajdonképpen azóta is a jelenlegi rendszerben, a szövetségeken keresztül, piramisrendszerben történik a sportfinanszírozás” – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy június 30-ig még a szövetségek kapják majd a támogatásokat, azt követően pedig ők dönthetnek arról, milyen mértékben támogatják majd a tagszervezeteiket.

Zárásként jelezte: folyamatosan vizsgálják a tao-támogatásokat, s bár ebben „komoly lemaradás van”, szeretnék a múltat feldolgozni.

Nyitókép: Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár. Fotó: HVG / Reviczky Zsolt