Sorra zárnak be a boltok Magyarországon, most a kormány bejelentette, igyekszik megfékezni a folyamatot

A kereskedelem alapja a bizalom, amely az emberek és a márkák között alakul ki. A szektor összekötő kapocs a termelés, a szolgáltatások és a családok között, ezért a gazdaságpolitika fontos feladata a kereskedelem támogatása.

Többek között erről beszélt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter az Európai Kereskedelem Napja című, a parlament épületében megtartott csütörtöki rendezvényen.

Szerinte a vásárlókat nem érdekli, ki mennyire jól tud kereskedelmi céget vezetni; a vásárlót sokkal inkább az érdekli, hogy amikor meglátogat egy üzletet, a lehető legjobb kiszolgálást kapja. A szektornak egyszerre kell alkalmazkodnia a változó vásárlói szokásokhoz, az online piac erősödéséhez, a munkaerőhiányhoz és a növekvő működési költségekhez. A kormány célja egy versenyképes, stabil és fogyasztóbarát kereskedelmi szektor kialakítása, valamint a hazai beszállítók erősítése, hogy a magyar tulajdonú vállalkozások a külföldi piacokon is sikeresebbek legyenek.

A miniszter hozzáfűzte:

Amikor elkezdtünk beszélgetni a szövetségekkel, akkor elmondtuk, hogy a mi célunk az, hogy azokat a piactorzító intézkedéseket, amelyek visszafogják a gazdaság fejlődését és ezen belül a kereskedelem fejlődését, tompítsuk, csökkentsük, átalakítsuk.

Ő úgy látja, a piac képes a leghatékonyabban szabályozni a kereskedelmi tevékenységeket. A kivezetés előtt álló árrésstopról folytatott egyeztetések során a kormány és a szakmai szövetségek arra jutottak, hogy az intézkedés fenntartása nem hatékony az ágazat számára. A miniszter a digitalizáció jelentőségére utalva azt mondta, korábban az üzlet elhelyezkedése volt az egyik legfontosabb kérdés, ma már az is meghatározó, hogyan jut el a kereskedő a vásárlók mobiltelefonjára.

Szinte mindenki utálta, most már tényleg búcsúzik az árrésstop

A kiskereskedőknek, a termelőknek is csak gondot jelentett az árrésstop, amelynek kivezetése már csak a parlementi döntésre és a kihirdetésre vár. Onnantól nyolc napja lesz még. Kinek és miért volt rossz ez a szabály? Kis árrésstop-történelem.

Gazsi Attila, a rendezvényt szervező Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) elnöke a kereskedelmi vállalkozások nehézségeire hívta fel a figyelmet. A KSH adatait idézve elmondta, hogy

2022 vége és 2025 vége között mintegy 15 ezerrel csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Magyarországon, ami különösen a kisebb településeken jelent problémát.

A VOSZ elnöke szerint kiszámítható szabályozásra és egyenlő versenyfeltételekre van szükség ahhoz, hogy a kereskedők beruházhassanak és fejleszthessenek. Üdvözölte a kereskedelemért felelős helyettes államtitkárság létrehozását, és jelezte, hogy a VOSZ 2027 elején induló országos mesterségesintelligencia-programjával is segítené a vállalkozások technológiai fejlődését.

„Azt szeretném, ha nem a Magyar Közlönyből értesülnénk az új szabályokról”

Bár a közeljövőben várhatóan megszűnik az árrésstop, a kiskereskedelmi különadó és a plázastop azonban továbbra is súlyos terhet jelent az ágazatnak, a korlátozások következményeit pedig a vásárlók is megérzik – mondja Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) új főtitkára. (Frissítve.)

Balázs Ildikó, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára – megerősítve a HVG-nek adott korábbi interjújában elmondottakat – szintén a kiszámítható szabályozás és a szakmai párbeszéd fontosságáról beszélt előadásában. Szerinte a kiskereskedelmi különadó, az árrésstop és a plázastop egyaránt befolyásolja az ágazat beruházási és fejlődési lehetőségeit. Egyes minisztériumokkal már kedvezően indultak az egyeztetések, más tárcákkal azonban még nem alakult ki hasonló együttműködés. A főtitkár a kereskedelem megtépázott megítélésének helyreállítását is fontos feladatának nevezte.

Szeretnénk, ha a következő években kevesebbet beszélnénk arról, hogy ki kinek az ellenfele, és többet arról, hogyan lehetünk egymásnak jobb partnerei

– mondta Balázs Ildikó.

Beszédes számok

A bevezető beszédek után dr. Kozák Ákos, az Egyensúly Intézet ügyvezető igazgatója számos adatot ismertetve beszélt a kereskedelem helyzetéről. A kereskedelem hagyományosan alacsony nyereséghányaddal működő ágazat, a 2008 és 2024 közötti vállalati mérlegadatok szerint a kereskedelem profitabilitása jellemzően 5 százalék alatt maradt, az élelmiszer-kiskereskedelemben pedig az 1–2 százalékos nyereséghányad sem szokatlan.

Kozák Ákos szerint az ágazat szerkezeti átalakulását az üzletek számának csökkenése is mutatja: 2025 végén mintegy 91 ezer kiskereskedelmi üzlet működött Magyarországon, 2030-ra azonban ez a szám 75–80 ezerre mérséklődhet. Kozák szerint már jelenleg is körülbelül 400 magyarországi településen nincs kereskedelmi szolgáltatás, ami különösen a kistelepülések ellátása szempontjából jelent problémát.

Arról is beszélt, hogy a kereskedelem jelentős mértékben támaszkodik hazai erőforrásokra. Az ágazat teljesítményében a hazai hozzáadott érték aránya a vizsgált időszakban 74 százalékról 76 százalékra emelkedett, a kiskereskedelem esetében pedig megközelíti a 80 százalékot. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelmi tevékenység során keletkező gazdasági érték jelentős része Magyarországon képződik, függetlenül attól, hogy az adott vállalkozás magyar vagy külföldi tulajdonban van.

Miközben tehát az ágazat teljes importfüggősége valamelyest csökkent, a közvetlen külföldi beszerzések aránya 13,5 százalékról közel 15 százalékra nőtt.

Kozák Ákos ezt részben a kereskedelem koncentrációjával magyarázta. A szakértő szerint a kereskedelem jövőjét nem lehet kizárólag a forgalom, a profit és az üzletszámok alapján megítélni. A következő évtizedekben az elöregedő és elnéptelenedő települések ellátása, az éghajlatváltozás, a munkaerőpiaci átalakulás és a technológiai fejlődés egyaránt meghatározhatja az ágazat működését. Ezért a kereskedelmet nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai szempontból is stratégiai területként kell kezelni.

Mit tervez a kormány?

Fábián Ágnes, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) gazdaságfejlesztésért felelős államtitkára a rendezvényen közölte, hogy a kormány átfogó kiskereskedelmi szakpolitika kialakításán dolgozik, amely három fő területre összpontosít. Az első a kereskedelmi piac működési és szabályozási feltételeinek megújítása, ennek keretében felülvizsgálják az elmúlt évek kereskedelmet érintő intézkedéseit. Külön figyelmet fordítanak a hazai e-kereskedelem helyzetére, valamint a hagyományos üzletek és az online kereskedők közötti versenyfeltételekre.

Az államtitkár közölte, hogy az eseti szabályozások önmagukban nem teremtenek kiszámítható működési környezetet, ezért hosszú távon tervezhető, versenysemleges szabályozásra van szükség. A második terület a kereskedelmi üzletek és az infrastruktúra fejlesztése. A tervezett kereskedelemfejlesztési programra 3 milliárd forintos támogatási keretet különítettek el, amelyből elsősorban a kisebb, vidéki üzletek energiahatékonysági beruházásait, digitalizációját és online értékesítési lehetőségeit segítenék. A cél az is, hogy a kereskedelmen belül az online értékesítés részesedése elérje a 9 százalékot, és csökkenjen a kisboltok bezárásának aránya.

A harmadik kiemelt terület az adminisztrációs terhek mérséklése és a szakmai egyeztetések intézményesítése. Fábián Ágnes szerint olyan rendszert szeretnének kialakítani, amelyben a kereskedők, a gyártók, a beszállítók és a fogyasztói érdekképviseletek már a jogszabályok előkészítésében részt vehetnek.

Kozák Tamás, a GEM kereskedelemfejlesztéséért felelős helyettes államtitkára, aki Balázs Ildikó előtt az OKSZ főtitkára volt előadásában közölte, hogy a kereskedelemben két olyan kihívás van, amellyel folyamatosan számolni kell, és amelyekről nagy valószínűséggel a következő időszakban is sok szó esik majd. Az egyik a fenntarthatóság, és itt nemcsak a környezetvédelmi fenntarthatóságról, hanem a fenntartható növekedésről is beszélek. A másik a digitalizáció. Ez két olyan szempont, amelyet nem lehet megkerülni. Kevés olyan változás van a gazdaságban, mint a digitalizáció, amely ennyire felforgatta volna a mindennapi működést.

Az ágazatban több strukturális probléma van, amelyekkel a következő hónapok és évek kereskedelempolitikájának mindenképpen foglalkoznia kell. Az egyik ilyen kritikus kérdés, a mikrovállalkozások és a kisebb boltok helyzete, amelyek egyre rosszabb helyzetbe kerülnek. Kozák Tamás erről azt mondta:

A kereskedelem koncentrációja természetesen világszerte megfigyelhető jelenség, de amit a mikrovállalkozásoknál és a kisboltoknál látunk, az mindenképpen figyelmet érdemel. Nagyon jelentős a térvesztésük és a boltbezárások mértéke. Ezzel valamit kezdeni kell. Fontos kereskedelempolitikai cél lehet, hogy a boltbezárások ütemét mérsékeljük.

A másik ilyen kérdés a hatékonyság és a termelékenység. A probléma nem az, hogy a kereskedelem ne tudott volna növekedni, Európa legtöbb országában a kereskedelem GDP-hez való hozzájárulása növekedett. Magyarországon viszont ez megrekedt. Ez fontos kérdés, hiszen ha a kereskedelem jobban teljesít, az az egész gazdaságnak kedvez. A harmadik fájdalmas pont a beruházások helyzete. A kereskedelmi beruházások gyakorlatilag megálltak. Korábban a kereskedelem még az legjelentősebb beruházó ágazatok közé tartozott a helyettes államtitkár szerint.

Tizenvalahány évvel ezelőtt az összes nemzetgazdasági beruházás közel 10 százaléka kapcsolódott a kereskedelemhez. Ez az arány azóta jelentősen, 5-6 százalékra esett vissza. Ez szomorú.

Ebben a visszaesésben Kozák Tamás szerint a plázastop is szerepet kapott. A helyettes államtitkár beszélt arról is, hogy érdemes elgondolkodni azon, miért nincs igazán jelentős magyar szereplő az online kereskedelemben.

Természetesen vannak magyar vállalkozások, egy-két piaci szereplőt példaként is lehet említeni, de a kérdés az, hogy miért nincsenek magyar unikornisok, nemzeti bajnokok ezen a területen.

Miért van az, hogy a magyar online kereskedelemben cseh és lengyel vállalatok meghatározó szereplők, miközben hasonló súlyú magyar vállalkozások nem jelentek meg? Ez is lehet értelmes kereskedelempolitikai célkitűzés. A másik fontos szempont a kiszámítható szabályozási környezet, amelyből nekünk is érdemes levonnunk a tanulságokat.

Kozák Tamás az előadása végén felsorolt több témát, amelyek a következő hetekben és hónapokban napirendre kerülnek. Az egyik ilyen a dereguláció, azaz a szabályozási terhek csökkentése, ezen a területen már elkezdődött a munka. Egy másik fontos terület, a humánerőforrás-fejlesztés és az oktatás. A kereskedelemben kritikusan elöregedő munkaerő-állománnyal kell számolni.

Ezzel valamit kezdeni kell, és erősíteni kell a kereskedelem vonzerejét.

– mondta Kozák Tamás.

Szintén fontos téma a mesterséges intelligencia alkalmazása, ezen a területen számos olyan alkalmazási lehetőséget látunk, amelyeket a kis- és középvállalkozásoknál is érdemes megvizsgálni. Meg kell nézni, hogy a mesterséges intelligencia hol segítheti a hatékonyság növelését, és hogyan tudják a kisebb és közepes vállalkozások a mindennapi működésükben felhasználni.