Sok magyar gondolja, hogy a gyerekeknek gondoskodniuk kell nyugdíjas szüleiről, de alig tizedük számít arra, hogy pénzt is kap tőlük

Tízből négy magyar szerint az egyénnek éppúgy kiemelkedő felelőssége, hogy gondoskodjon a saját nyugdíjas éveiről, mint az államnak – többek között ez derül ki a Pénztárszövetség országos kutatásából.

A felmérés során rákérdeztek a gyerekek, az önkormányzatok, az unokák, egyházak és civilek felelősségére is. Az emberek legkevésbé a civil szervezetektől várják el a gondoskodást az idősekről, miközben tízből majdnem ketten gondolják úgy, hogy a gyerekeknek van kiemelkedő felelősségük. Meglepősen sokan vetik fel az unokákét is:

ÖPOSZ / NRC

A felelősség kérdésében árulkodó, hogy ki milyen bevételekre számít nyugdíjas korában, vagyis mennyire bízik abban, hogy a fent nevezettek valóban magukra veszik a gondoskodás felelősségét. Ez alapján az aktív dolgozóknak továbbra is csak egy szűk többsége bízik abban, hogy lesz állami nyugdíja, miközben hasonló nagyságú azok tábora, akik fél- vagy teljes munkaidős állásból származó jövedelemre számítanak. Emellett a tavalyinál többen támaszkodnának nyugdíjmegtakarításaikra, befektetéseik vagy kiadott ingatlanjaik hozamára. 

Bár a gondoskodásban a megkérdezettek jelentős szerepet szánnak a nyugdíjasok gyermekeinek, saját utódaira, mint anyagi támogatást nyújtókra tizedkük sem számít:

ÖPOSZ / NRC

A felmérésből kiderül még, hogy 

• az aktív dolgozók kétharmada előtakarékoskodik valamilyen formában nyugdíjcéllal, 66 százalékos arányuk 4-5 százalékponttal múlja felül a korábbi években mértet;
• az átlagnál nagyobb mértékben tesznek félre idősebb éveikre a férfiak, a felsőfokú végzettségűek, valamint a budapestiek.

Arra, hogy ki milyen várakozással tekint időskori anyagi biztonságára, hatással van, hogy tud-e félretenni, de túlzott optimizmusról az előtakarékoskodók esetében sem beszélhetünk – írja a Pénztárszövetség. Szerintük a takarékoskodók 47 százaléka továbbra is tart attól, hogy anyagi nehézségei lesznek időskorábam, ez nem sokkal marad el a nyugdíjcélra nem spórolók körében mért 53 százaléktól. Az öngondoskodók körében ugyanakkor közel kétszer nagyobb a bizakodók aránya, elérve a 24 százalékot. 

Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) főtitkára szerint kedvezőtlen, hogy későn indul be az öngondoskodás, jellemzően csak 40 éves kor felett. A főtitkár arra figyelmeztet, hogy „minél korábban kezdjük el az öngondoskodást, annál kisebb havi megtakarítás is elegendő lehet a nyugdíjkiegészítési célok eléréséhez, illetve – nyugdíjpénztári öngondoskodást feltételezve – annál hosszabb ideig élvezhetők az állami adóvisszatérítés előnyei”.