A kínai Sencsenben befejeződött az amerikai, az orosz és a kínai elnök első hivatalos csúcstalálkozója. A másfél órás tárgyalás után a résztvevők egyelőre nem tartottak sajtótájékoztatót és elhagyták a találkozó helyszínét. A tárgyalásokra az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) konferenciája teremtett alkalmat.

A sencseni csúcson Donald Trump amerikai, Vlagyimir Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai államfő az orosz-ukrán és az iráni háború befejezéséről, a nukleáris leszerelésről, valamint országaik kapcsolatainak javításáról tárgyalt.

A találkozóval mindhárman nyerhettek: Trump túlléphetett a félidős választásokon elszenvedett vereségen, Hszi megmutatta, hogy Kína immár megkerülhetetlen nagyhatalom, Putyin pedig elmondhatta, hogy országát nem szigetelték el, sőt az amerikai elnök még barátjának is nevezte őt.

Közben sokan attól tartanak, a hármak egyfajta Jalta 2.0-t készítenek elő, azaz befolyási övezetekre kívánják osztani a világot. Az pedig mindenképpen aggasztó, hogy Trump és Putyin megint Európa bevonása nélkül tárgyalt az ukrajnai háborúról.

Kínai források szerint a találkozón elhangzott, hogy az Egyesült Államoknak „megfelelően kell cselekednie Tajvan ügyében”, ha Washington azt akarja, hogy ne romoljanak meg az amerikai-kínai kapcsolatok. Tajvan szigetét Peking magának tekinti, és az utóbbi időkben jelentős katonai erőt csoportosított át a térségbe. Az USA ugyan nem ismeri el Tajvan önállóságát, ám az USA jelentős mennyiségű fegyvert adott el Tajpejnek.

Hszi a hármas csúcs előtt arról beszélt, hogy a mai világ már nem elszigetelt szigetek gyűjteménye. „Az emberiség egyetlen globális faluban él, ahol mindenki sorsa összefonódik, a nagyhatalmaknak pedig különleges felelősségük van ebben a világban” – hangsúlyozta, majd hozzátette: Kína az elmúlt években a békés együttélésre és az általános stabilitásra alapuló nemzetközi rend kialakítását támogatta, és az a célja, hogy a nemzetközi együttműködés az érintett felek, valamint az egész világ javát szolgálja„ – mondja a kínai elnök. Szerinte Kínának, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak példát kell mutatniuk azzal, hogy együttműködnek a globális kihívások kezelésében, valamint elősegítik a békét és a stabilitást.

Trump is a nagyhatalmak felelősségét hangsúlyozta, és közölte: „A korábbi vezetők túl gyakran kerülték a párbeszédet azokkal az országokkal, amelyekkel nézeteltéréseik voltak. Mi éppen ellenkezőleg gondolkodunk. Soha nem született béke úgy, hogy elutasították volna a párbeszéd és a tárgyalás lehetőségeit” – magyarázta, majd közölte, történelmet írnak azzal, hogy megtartották a három ország vezetőinek első hivatalos csúcstalálkozóját.

A találkozón négypontos nyilatkozatot fogadtak el.

A négypontos nyilatkozat

1. Az ENSZ BT állandó tagjaiként Kína, Oroszország és az Egyesült Államok elkötelezettek az ENSZ-reformok előmozdítása mellett, hogy az hatékonyabban reagálhasson a globális kihívásokra, és betölthesse alapvető küldetését, a nemzetközi béke és biztonság fenntartását.
2. A három ország a finomított kőolajtermékek termelésének és kínálatának növelését tervezi, valamint megerősítették a stabil energiaáramlás fontosságát.
3. A hármak elismerték, hogy a nemzeti beleegyezés elve és az állami tisztviselők mentelmi jogának tiszteletben tartása kiemelkedően fontos, és egyetértettek abban, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság és más hasonló szervek nem élhetnek vissza joghatóságukkal.
4. A három államfő megerősítette, hogy egy nukleáris háború megnyerhetetlen, és azt nem szabad megvívni. A három ország párbeszédet folytat a nukleáris kockázatok csökkentéséről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról.

Oroszország, Kína és az USA erősíthetik a globális stabilitást, ha konstruktív módon együttműködnek – közölte Putyin közel öt évvel az Ukrajna elleni általános háború megindítása után. Hozzátette: a három országot nemcsak a második világháború győztes országainak státusza köti össze, hanem a nemzetközi béke fenntartásáért viselt felelősségük is.

Kétoldalú barátkozások

A sencseni APEC-konferencia alkalmából tartott első hivatalos hármas orosz-amerikai-kínai csúcstalálkozó előtti kétoldalú találkozók – legalábbis ami kikerült a zárt ajtók mögött folytatott megbeszélések tartalmából – leginkább a kölcsönös bókokról szóltak. Hszi Csin-ping arról beszélt, hogy a tiszteletre, a tisztességre és a kölcsönösségre alapozva sikerült új tartalmat adni a két ország kapcsolatainak. „Elnök úr, erőfeszítései mindenki számára nyilvánvalóak, és be fognak kerülni a történelembe” – mondta a kínai vezető a Fehér Ház urának, aki a félidős amerikai választásokon elszenvedett súlyos vereség után újra győztesnek mutathatja magát.

Trump és Hszi Csin-ping az APEC csúcson 2026. november 19-én

Trump és Hszi Csin-ping az APEC csúcson 2026. november 19-én

AFP / Doug Mills

Trump is jónak nevezte a kétoldalú kapcsolatokat, és azt hangsúlyozta, hogy Kínával együtt próbálják meg elérni az orosz-ukrán háború befejezését. „Úgy gondolom, amíg mi ketten irányítjuk a dolgokat, soha nem lesznek problémáink” – mondta a barátjának nevezett Hszinek. Elemzők szerint Trump és Hszi idei harmadik találkozója reményt adhat arra, hogy valóban jó munkakapcsolat alakul ki közöttük, és ez javíthatja a két ország üzletembereinek hangulatát.

Ugyanakkor az is valószínű, hogy Peking nem kíván komolyan bekapcsolódni az orosz-ukrán háború lezárását célzó erőfeszítésekbe, Kína továbbra is a kívülálló semlegességet választja. Sokak szerint főként azért, mert Kína – ahonnan az Ukrajna ellen felhasznált kettős használatú, polgári és katonai célra alkalmas eszközök jelentős része érkezik – nem igazán érdekelt az európai konfliktus lezárásában: amíg tart a háború az USA és Európa inkább a konfliktussal és nem Kínával van elfoglalva.

Elemzők szerint ugyan Trump azt szerette volna, ha a találkozón szó esik arról is, hogy Kínát bevonják a nukleáris leszerelésről folytatott orosz-amerikai egyeztetésekbe, Peking erre nem hajlandó, és megkötések nélkül kívánja fejleszteni atomarzenálját.  

Az amerikai-orosz csúcson Trump Putyint is barátjának minősítette, majd azt is közölte, kettejük között kiváló kapcsolat alakult ki. Ezt követően Jurij Usakov, az orosz elnök külpolitikai tanácsadója azt mondta, a találkozó nagyon jól sikerült. Elemzők szerint az is fontos, hogy Trump ismét csak ukrán-orosz háborúról beszélt és ezzel teljes mértékben elmosta Moszkva felelősségét az agresszió megindításában.

Putyin, aki az orosz delegáció tagjai szerint kiváló hangulatban volt a tárgyalások után, arra is felhasználta az APEC-konferenciát, hogy az Oroszország elleni nemzetközi szankciók állítólagos kudarcát bizonygassa. „A korábbi nagyhatalmak fékezni akarják azokat, akik sikeresek és előre haladnak. Az Oroszország elleni szankciók súlyos teherként nehezednek az európai cégekre és polgárokra: az életszínvonal tartósan és Európa számára megalázó módon csökken. A külső nyomás viszont komoly lökést adott az orosz gazdaságnak, a GDP az utóbbi három évben több mint tíz százalékkal növekedett. Oroszország továbbra is a világ egyik vezető gazdasági hatalma, Európában pedig az első helyen állunk” – mondta az orosz elnök. Nem tudni, Putyin honnan vette adatait: az orosz GDP sem vásárlóerő-paritáson, sem pedig nominálisan nincs az első helyen, a GDP-növekedés pedig a háborús célokat szolgáló hadiipar fellendülésének tudható be, miközben a kormányzat folyamatosan nyírbálja a szociális kiadásokat.

Ausztrál ellenállás

Putyin hangulatát viszont minden bizonnyal elrontotta Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, aki a szervezet plenáris ülésén felszólította az orosz elnököt, hogy azonnal vessen véget az Ukrajna elleni agressziónak. „A kereskedelem zavarainak két legfőbb oka az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus, és mindent meg kell tennünk azok lezárása érdekében. A közel-keleti konfliktus hatással van a globális inflációra, és megélhetési nyomást gyakorol gazdaságainkra. És nagyon egyértelműen mondom Putyin elnöknek: fejezze be a háborút, fejezze be most” – mondta Albanese.

A Jalta 2.0-összehasonlítást a kínai lapok és elemzők elutasították, szerintük akik így vélik, azok az elavult hidegháborús gondolkodásmód rabjai. Az összehasonlítást elutasítók egyik fő érve az, hogy a második világháború utáni jaltai szovjet-amerikai-brit osztozkodáshoz hasonló alku ellentétes lenne Kína törekvéseivel: Peking – legalábbis a kínai médiumok szerint – a többpólusú világrend megszilárdításában érdekelt.

Felosztják a világot?

A kínai cáfolatok ellenére valószínűleg nem teljesen alaptalanok a világ újrafelosztásával kapcsolatos félelmek. A Trump gondolkodását tükröző, az „Amerika az amerikaiaké” politikát meghirdető Monroe-elv után Donroe-doktrínának nevezett politika egyértelműen azt jelenti, hogy az USA domináns szerepre törekszik Észak- és Dél-Amerikában. Közben az oroszok Ukrajnában és az egykori Szovjetunió más tagköztársaságaiban – egyes félelmek szerint Közép-Európában – akarnak meghatározó szerepet játszani, Kína pedig Ázsiában és Afrikában törekszik vezető szerepre. Oroszország éppen a napokban jelentette be, hogy át kívánja alakítani az európai biztonsági rendszert, s hogy Moszkva mire gondol, talán az is mutatja, hogy meg nem erősített hírek szerint a Kreml azt követelte Finnországtól, hogy az ország lépjen ki a NATO-ból.

Ugyanakkor az is igaz, hogy a helyzet most más, mint 1945-ben volt. Akkor Európa romokban hevert, a győztesek – még ha voltak is ellentétek közöttük – egy ellenség, a náci Németország ellen harcoltak. Most viszont egymással is komolyan rivalizáló nagyhatalmak készíthetnek elő megállapodást, miközben az Európai Unió gazdaságilag jelentős szerepet játszik, s számos középhatalom is kiáll a nemzetközi jog alapján működő világrend megőrzése mellett.

A jaltai konferencia résztvevői: Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár és

A jaltai konferencia résztvevői: Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár és

AFP/PHOTO/HO

Source: HVG · Németh András

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira