Ahogy a mondás tartja: a háború első áldozata az igazság. Még 2026 nyarán is terjedt az az állítás, hogy Oroszország jelentős előrenyomulást ért el a fronton. Pedig a The Journal tényellenőrzése bebizonyította, hogy ehhez direkt félremagyaráztak egy jelentést, amely épphogy arról értekezett, hogyan ért el Ukrajna nagyobb területnyereséget, mint korábban várták.
Hasonló kommunikációs szkander zajlik azért is, ki szabja meg, hogyan gondolkodunk Ukrajnáról, különösen arról, hogy Ukrajna és a szomszédos Moldova valamikor csatlakozhat-e az Európai Unióhoz. A két ország sajtója egyre több olyan, szerintük orosz eredetű dezinformációs üzenetet – főként a Telegramon, a Facebookon és más közösségi média felületeken – azonosít, amely az EU bővítését veszi célba.
A tagság ellen felhozott állítások között szerepel, hogy Ukrajna elveszítené a szuverenitását, az EU az országot felhasználva akarja elnyújtani az Oroszország elleni közvetett háborúját, sőt az is, hogy az uniós tagállamok felosztanák egymás között Ukrajnát.
A 2022 februárjában megindított teljes körű orosz invázió kezdete óta élénk vita folyik Ukrajna uniós tagságának esélyeiről. A szomszédos Moldova ugyancsak az EU-tagság felé halad, miközben tisztában van vele, hogy Oroszország aktívan ellenzi a csatlakozását.
Így mindkét ország, valamint a térség más olyan országai is, ahol a lakosság egy része az EU-hoz szeretne csatlakozni, például Georgia intenzív kampányok célpontjaivá váltak.
Hogyan próbálják az EU-tagság ellen hangolni az ukrán és a moldovai közvéleményt, és milyen üzenetekkel célozzák az uniós tagállamokat? Nézze meg az EUrologus rövid videóját magyar felirattal a témában.
A dezinformáció nem új jelenség
Az EU már több mint tíz éve létrehozott egy munkacsoportot a már akkor is a közösség országait aktívan célzó zajló orosz dezinformációs kampányok ellensúlyozására.
Néhány hónappal az orosz támadás 2022-es kezdete után az OECD elemzést tett közzé a dezinformációról és Oroszország Ukrajna elleni háborújáról. A szervezet megállapításai szerint az orosz üzenetek gyakran hamisak, máskor féligazságokkal vagy más ügyekre mutogatva homályosítják el a tényeket.
Az EU ukrajnai küldöttsége 2025 nyarán külön vizsgálta azokat az információmanipulációs és dezinformációs kampányokat, amelyek Ukrajna és az EU kapcsolatát célozták.
A téma akkor is előkerült, amikor Cristina Gherasimov, Moldova európai integrációért felelős miniszterelnök-helyettese 2026 februárjában Írországba látogatott. Dublinban a The Journalnak arról beszélt, hogy a dezinformáció folyamatosan jelen van: „Ez Moszkva egyik legerősebb eszköze. A dezinformáció nem feltétlenül a mi országunkról vagy a nálunk zajló folyamatról szól. Magát az Európai Uniót veszi célba, az EU hitelességét próbálja aláásni a tagjelölt és a tagságra törekvő országokban.
Az egyik visszatérő üzenet arról szól, milyen jövő vár a tagjelölt országokra az EU-ban. Azt mondják, hogy nem állunk készen.
Gherasimov szerint ebbe a narratívába illik az az állítás is, hogy az EU gyenge, és a saját polgáraiért sem tud kiállni. Azt is terjesztik, hogy az új tagokat szegény rokonként kezelnék, és belépésük után a mezőgazdaságban és más területeken sem tudnák állni a versenyt.
„A saját választásainkból azt tanultuk meg, hogy a dezinformáció a szavazás után sem áll le. Folyamatosan jelen van, és az üzenetei nagyon gyorsan igazodnak ahhoz, hogy az adott társadalom miben sebezhető. Az EU-t célzó egyik leggyakoribb történet szerint, Moldova csatlakozása után minden földet kisajátítanak. Ezzel párhuzamot akarnak vonni azzal, amit a Szovjetunió idején megéltünk. Azt a félelmet akarják kelteni, hogy az EU a polgárok támogatása és védelme helyett valójában ki akarja használni őket.”
Hiábavaló volna Ukrajna csatlakozási törekvése?
Moldova jól ismeri a dezinformáció működését. A The New York Times 2025 szeptemberében idézte a washingtoni Stimson Center értékelését, amely szerint az ország a hibrid hadviselés tesztterepe, és az ott kipróbált módszerek Európa más részein is mintául szolgálhatnak.
A moldovai parlamenti választás előtt hamis bejegyzések, videók és weboldalak árasztották el a közösségi médiát. Számos közülük mesterséges intelligenciával készült. Az Euronews beszámolója szerint az egyik bejegyzés az OK! bulvármagazin nevében közölt kitalált hírt Maia Sanduról. Azt állította, hogy a moldovai elnök meleg hírességektől vásárol spermát, hogy gyereke lehessen. A hamis cikkhez egy létező újságíró nevét használták fel.
Az EU-csatlakozásról szóló dezinformációnak is sokféle változata van, mondta a The Journalnak Vladiszlav Leszik, az ukrán Rubryka újságírója.
Ukrajna uniós csatlakozásáról az egyik fő orosz üzenet az, hogy Ukrajna hiába próbál belépni az unióba
– mondta Leszik.
„Orosz források például azt a hamis állítást terjesztették, hogy a tagjelölti státusz megadása puszta formaság, amelyből az országnak semmilyen kézzelfogható előnye nem származik. Ennek az üzenetnek az a célja, hogy elbizonytalanítsa az ukrán társadalmat, és azt a benyomást keltse, hogy a tagsághoz szükséges reformoknak nincs értelmük. Egy másik orosz narratíva szerint Ukrajna az EU-csatlakozással elveszítené a szuverenitását. Ez arra a tágabb orosz narratívára épül, amely a 2014-ben kezdődött orosz–ukrán háború óta olyan országként mutatja be Ukrajnát, amelynek illegitim kormányát a Nyugat, mindenekelőtt az EU és az Egyesült Államok irányítja.”
Az Európai Unió Külügyi Szolgálata alá tartozó, félretájékoztatás ellen küzdő részlege az EUvsDisinfo számos korábbi példát dokumentált. Az egyik leghírhedtebb egy 2014-es álhír volt arról, hogy ukránok állítólag keresztre feszítettek egy kisfiút Szlovjanszkban.
Ukrajna régóta törekszik az uniós tagságra, és a folyamat már érdemben előrehaladt. Az ország 2022 júniusában hivatalosan megkapta a tagjelölti státuszt, a csatlakozási tárgyalások 2024-ben megindultak, az ukrán jogszabályok uniós átvilágítása pedig 2025 szeptemberében lezárult.
Az EU már több milliárd euró pénzügyi segítséget nyújtott, és többször megerősítette, hogy kiáll Ukrajna függetlensége, szuverenitása és területi integritása mellett.
Amikor Ukrajnát teherként mutatják be
Leszik szerint az uniós országokban terjesztett üzenetek Ukrajnát a tagállamokra nehezedő teherként mutatják be.
Ebben az összefüggésben Ukrajnát szegény és korrupt országként mutatják be, amelynek felvétele állítólag kiürítené az uniós kasszát. Egy külön üzenet az ukrán gabona európai mezőgazdaságra gyakorolt kedvezőtlen hatására összpontosít. Évek óta terjesztik az ártalmas ukrán gabonáról szóló történetet, hogy viszályt szítsanak
– mondta Leszik.
Az Európai Politikai Központ elemzése ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy Ukrajna csatlakozása az EU számára gazdasági előnyökkel is járhatna. Hozzáférést nyithatna Ukrajna energiaforrásaihoz, erősíthetné az EU élelmezésbiztonságát és megkönnyíthetné a kereskedelmet a kritikus fontosságú ásványi nyersanyagokkal melyekkel jól el van látva azt ország.
Leszik a Telegramot nevezte az ilyen orosz üzenetek fő ukrajnai terjesztési felületének. Az alkalmazás az ország egyik legnépszerűbb hírforrása, és anonim módon is lehet rajta csatornát működtetni.
Moldovában a sajtó és a tényellenőrzők többféle állítást azonosítottak az uniós tagság ellen. Az egyik szerint a mezőgazdasági üzemek bezárnának, mert a moldovai termékekre nem lenne kereslet. Mások magasabb rezsiszámlákkal vagy az azonos neműek házasságával riogatnak.
Ezeket az üzeneteket a moldovai NewsMaker részletesen elemezte. A román Veridica tényellenőrző oldal további olyan kampányokat követett nyomon, amelyek szerint Moldova a bevándorlók célországává válhatna, elveszíthetné államiságát, vagy akár Románia is bekebelezhetné.
Georgiában belülről is jönnek az EU-ellenes üzenetek
Georgia uniós tagságának jövője is bizonytalan. Az OC Media és más szerkesztőségek az utóbbi években olyan összehangolt információs műveleteket követtek nyomon, amelyeket orosz eredetűnek tartanak.
Salome Khvedelidze, az OC Media munkatársa szerint ezek egy része a Facebookon és más online felületeken fut. A georgiai választásfigyelő szervezet, az ISFED részletesen bemutatta, hogyan terjesztettek Nyugat-ellenes, mindenekelőtt EU-ellenes üzeneteket.
Visszatérő téma, hogy az EU fenyegeti a georgiai értékeket, például azzal, hogy támogatja az LMBTQ-emberek jogait. Más üzenetek szerint az EU be akar avatkozni az ország belügyeibe, vagy az Egyesült Államokkal együtt konfliktust akar kirobbantani.
Oroszország 2022-es teljes körű ukrajnai inváziója óta Georgia egyre inkább autoriter irányba fordult. Uniós csatlakozási folyamata leállt, miközben szorosabbra fűzte kapcsolatait Moszkvával. A kormányzó Gerogiai Álom kezdeményezte az öt legfontosabb ellenzéki párt betiltását, az ügy bíróság elé került. Az Európai Parlament arra figyelmeztetett, hogy a fejlemények veszélybe sodorják az ország uniós tagságának esélyét.
Georgia abban különbözik Ukrajnától és Moldovától, hogy máshonnan érkezik az EU-ellenes propaganda
– mondta Khvedelidze. „Ukrajnában és Moldovában az EU-tagságról szóló dezinformációt orosz közvetítők, orosz támogatással vagy finanszírozással működő médiumok és egyes politikusok terjesztik, miközben maguk a kormányok az európai integráció mellett állnak.”
Az üzenetek folyton változnak, miközben ugyanazt a célt szolgálják. Gherasimov szerint „nagyon gyorsan változtatják az általuk terjesztett üzeneteket attól függően, hogy az adott társadalom milyen kérdésekben sebezhető”.
Nem mindig könnyű megállapítani, mely üzenetek érkeznek közvetlenül Oroszországból, és melyeknek máshol van a forrásuk. Moszkva EU-val szembeni hozzáállását és a külföldön folytatott dezinformációs kampányainak múltját azonban jól ismerjük.
Ez a cikk az EUNEIGHBOURS EAST program keretében megvalósuló, határokon átívelő európai újságírói együttműködés részeként készült. Az eredeti riportot Noel Baker írta, Maria Delaney szerkesztette. A riport elkészítésében Emma Hickey működött közre. Videó: Nicky Ryan és David MacRedmond (The Journal, Írország). Magyar verzió: Folk György
Source: HVG · Folk György (EUrologus)
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira