Pocsék évük volt a felcsúti tőkéseknek

A tőkejövedelemmel rendelkezők száma 2025-ben 366 ezerre nőtt, így a lakosságnak mindössze 3,9 százaléka rendelkezik egyáltalán adózó tőkejövedelemmel - írja elemzésében a GKI Gazdaságkutató.

Az elemzés a nettó tőkejövedelmek településenkénti alakulását mutatja be a NAV friss szja-adatai alapján. A nettó tőkejövedelem a megtakarításokból és befektetésekből származó adózott jövedelem (osztalék, kamat, árfolyamnyereség), amelynek eloszlása jól közelíti az országon belüli vagyoni különbségeket.

A bevallott nettó tőkejövedelem összege 2025-ben 3048 milliárd forint volt, ami 7 százalékos növekedés az előző évhez képest. Egy tőkésre átlagosan 8,3 millió forint, egy lakosra vetítve 311 ezer forint jutott.

A tőkejövedelmek alakulása drámaian növeli a szakadékot a leggazdagabb 10 százalék és többiek között

A torz adórendszer sokat segít abban, hogy aki sokat keres, az a tőkejövedelmei révén még gazdagabb lehet.

A területi különbségek elsősorban a főváros és a vidék között húzódnak: Budapesten egy tőkésre 12 millió forint jutott, szemben a községek 6,3 millió forintjával. A koncentráció még élesebb a teljes összeg oldaláról nézve:

az ország nettó tőkejövedelmének 36,6 százaléka a fővárosban képződik, miközben a tőkéseknek csak a negyede (25,3 százaléka) lakik itt.

A kerületi bontás a belvároson túl a budai oldalon mutatja a legmagasabb értékeket: Budán egy tőkésre átlagosan 16,5 millió forint tőkejövedelem jutott, míg a pesti oldalon 7,8 millió forint. Egy lakosra vetítve a különbség még szemléletesebb: Budán 1,3 millió, Pesten 415 ezer forint. A legalacsonyabb tőkejövedelmek Pest dél-keleti és északi kerületeiben keletkeztek.

Vármegyei összevetésben Pest áll az élen (egy tőkésre 9,4 millió forint), a sor végén pedig Nógrád és Békés található (4,6, illetve 4,5 millió forint).

Az egy lakosra jutó legmagasabb tőkejövedelem 2025-ben is Felcsúton képződött, az érték azonban az egy évvel korábbi 31 millió forintról közel a harmadára, 11,6 millió forintra esett vissza.

Tegyük hozzá: az egy lakosra jutó tőkejövedelem visszaesésének több oka is lehet. Mindenesetre kizárható, hogy Orbán Viktor exminiszterelnök pátriájának lakossága megtriplázódott volna. Előfordulhat, hogy néhány tőkés lakcímet változtatott - az bizonyos, hogy a fejér megyei település ikonikus családja, Mészáros Lőrinc és gyerekei még mindig a felcsúti statisztikát erősítik. Mészáros Lőrinc felesége, Várkonyi Andrea bejelentett lakcíme szegedi.

Az ország másik végletén 148 olyan település van, ahol egyáltalán nem keletkezett tőkejövedelem, vármegyei szinten pedig Nógrádban a legalacsonyabb az egy lakosra jutó érték (107 ezer forint).

Tőkejövedelem: Felcsút nem csak utolérte, le is előzte Budapestet

Sőt, az egész Fejér megye átlagát annyira felnyomta Orbán Viktor faluja, hogy az is megelőzte Budapestet.