Pilóták és légiutas-kísérők perlik a Wizz Airt, ügyük a munka törvénykönyvét is átírhatja

Perbe fogta a Wizz Airt a társaság több pilótája és légiutas-kísérője, akik azzal vádolják a fapados légitársaságot, hogy az nem megfelelően számolta ki a szabadság és a betegszabadság idejére járó távolléti díjat, és emiatt a felperesek összesen 73,5 millió forinttól estek el, írja a 24.hu.

Első fokon mindkét különálló perben a dolgozóknak adott igazat a Fővárosi Törvényszék, a légitársaságot a hátralékok és kamatok megfizetésére kötelezték, mire a Wizz Air mindkét döntés ellen fellebbezett.

A céget 12 pilóta perli összesen 67 millió forintra, mert állításuk szerint a 2021. augusztus 1. és 2023. december 31. közötti időszakban szabadságuk alatt jóval kevesebb pénzt kaptak távolléti díjként, mint amit egy ledolgozott nap után számoltak nekik. Pedig a távolléti díj alapvető funkciója, hogy a munkavállaló akkor is nagyjából olyan díjazási helyzetben legyen, mintha dolgozna, amikor jogszerűen van távol a munkából.

A légiutas-kísérőknél is előkerült ugyanez a probléma, ők szintén vitatják a szabadság, illetve betegszabadság alatti díjazásuk számítását. A jelenlegi perben hét légiutas-kísérő összesen mintegy 6,5 millió forint bruttó távollétidíj-hátralékot, valamint késedelmi kamatot követel a Wizz Airtől.

A perek azért 2021-2023-ra vonatkoznak, mert a bírósági iratok szerint a Wizz Air mindkét munkavállalói csoport esetében 2024. január 1-jétől változtatott a számítási gyakorlatán, és ettől kezdve már figyelembe veszi a vitatott bérelemeket.

A Fővárosi Ítélőtábla azonban felfüggesztette a másodfokú eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult, mivel úgy látja, a fenti nem a Wizz Air dolgozóinak egyedi problémája lehet, a szabadsága alatt sok munkavállaló lényegesen rosszabbul járhat, mint amikor ténylegesen dolgozik. Felmerült, hogy maga a vonatkozó munkajogi szabályozás esetleg alkotmánysértő, illetve nemzetközi szerződésbe ütközhet.

Vagyis a perek túlmutathatnak a dolgozókat ért anyagi károk megtérítésén, az összes magyar munkáltatót és munkavállalót érintheti – amennyiben változtatni kell a szabályozáson.