Paksi fenékküszöb: muszáj beavatkozni a környezetvédők szerint

Élőhely rehabilitációs projektet sürgetnek a környezetvédelmi szakemberek a Duna medrébe épített paksi fenékküszöb környezeti hatásainak mérséklésére – számolt be róla a múlt hét elején megtartott helyi közmeghallgatáson elhangzottak alapján az Átlátszó.

Mint írták, a paksi hűtővízellátást biztosító építmény nemcsak a vízszintet emelte meg a gát fölötti szakaszon, de a vízfolyás sebességét is csökkentette, ami miatt meleg és alacsonyabb vízhozamú időszakokban várhatóan 0,1-0,2 Celsius fokkal emelkedhet a víz hőmérséklete a fenékküszöb feletti szakaszon.

Az élővilág szempontjából szintén negatív változást jelent, hogy a medergát útakadályt jelent a folyón fel-leközlekedő halak számára. Elhangzott, hogy bár bizonyos vándorló halfajok érettebb egyedei „sprinttel” még át tudják küzdeni magukat a hat méter széles torlaszon, a fenéklakó, valamint a kisebb testű halak, például a küllők, csíkok és az ivadékok számára ez már áthatolhatatlan akadályt jelenthet. Igaz, az átkelés főleg a március és június közötti vándorlási időszakban okozhat gondot, míg a legalacsonyabb vízállás a későbbi hónapokra szokott esni.

A fenékküszöb természetre gyakorolt káros hatásainak mérséklésére a szakemberek azt is felvetették, hogy érdemes lenne egy mintegy 7 kilométer hosszú – tehát a vízsebesség csökkenésével érintett 5 kilométeres szakasz egészét áthidaló – másodlagos csatornát kialakítani a folyóval párhuzamosan a nyugati oldalon, hogy az áramláskedvelő halak számára szabadon átjárható medret biztosítsanak.

Nem mellesleg a nemzetközi hajóforgalom dolgát is megnehezíti a vízszint emelését célzó műtárgy, hiszen így a teherhajók is csak limitáltan tudnak átkelni a leszűkített szakaszon. Emiatt a Duna Bizottságban is jelentős nyomás nehezedik a magyar félre, hogy mielőbb gondoskodjon a megszokott hajóforgalom biztosításáról. A közmeghallgatáson elhangzott, hogy az Élő Környezetért Felelős Minisztérium állítólag egy vontatóhajó üzembe helyezésével próbálná meg segíteni a teherhajók szelvényen való átkelését.

Gruber Tamás, a WWF Magyarország élő folyók programjának vezetője elmondta, hogy a WWF ideiglenes, vészhelyzeti megoldásként el tudja fogadni az építményt, de szükségesnek látják egy olyan megoldás előkészítését, amely nem okoz olyan környezeti problémákat a kisvizes időszakokban, mint a fenékküszöb.

Harmincezer köbméter mederanyag mosódott ki a Dunából a paksi fenékküszöb építésekor

A felgyorsult víz nemcsak közvetlenül az építménynél, hanem attól távolabb is erodálhatja a folyó medrét.

A vízügy jelenlegi tervei szerint a medergátat nagyobb vízhozamú időszakokban részlegesen visszabontanák, míg kisvizes időszakokban tovább építenék – 90 méterre szűkítve a két part felől benyúló műtárgy szárnyai között szabadon hagyott meder átmérőjét –, de arra nem tudtak egzakt választ adni, hogy ez mekkora munkaerőigényt jelentene.

Itt a nagy vízügyi bejelentés: kész a vízmegtartási akcióterv, 221 milliárdot szán rá a kormány

600 oldalas lett az Országos Vízmegtartási Koncepció és Akcióterv. Kijelöli a stratégiát, lesz újra független vízügyi kutatóintézet, meghatározza, mit kell már most megtenni, hogy a következő fél évben egy balatonnyi vizet megtartsunk.