„Oroszország elrabolja a gyermekeket, Észak-Korea pedig átneveli őket” – az EP szerint nem lehet béke az elhurcolt ukrán gyermekek hazatérése nélkül

A magyar képviselők közül csak a Mi Hazánk politikusa, Borvendég Zsuzsanna nem támogatta az állásfoglalást, ő tartózkodott, a Fidesz, a TISZA és az DK jelenlévő politikusai igennel szavaztak. (A szavazás eredménye itt található, a 192-193. oldalon) A nagy többség által elfogadott dokumentum szerint 2026 szeptemberéig 20 651 olyan esetet dokumentáltak, amelyben ukrán gyermekeket deportáltak vagy kényszerrel telepítettek át Oroszországba. Becslések szerint mintegy 1,6 millió ukrán gyermek él továbbra is orosz megszállás alatt. Október 28-ig összesen 2752, Oroszországba hurcolt vagy megszállt területekről kimenekített gyermeket sikerült visszajuttatni Ukrajnába.

A Parlament a lehető leghatározottabban elítélte a gyermekek szisztematikus elhurcolását, illegális örökbeadását, erőszakos eloroszosítását, ideológiai átnevelését és militarizálását. A képviselők hangsúlyozták, hogy Oroszország teljes felelősséggel tartozik az ellenőrzése alatt álló gyermekek jogainak tiszteletben tartásáért. A hazatérés nem tehető függővé területi engedményektől, fogolycseréktől vagy más politikai megállapodásoktól – áll a szövegben.

Kaja Kallas, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője a plenáris vitában közölte: az elhurcolások nem elszigetelt esetek, hanem Vlagyimir Putyin által jóváhagyott orosz állami politika részei. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet idei jelentése dokumentálta, hogyan próbálják az orosz hatóságok már kisgyermekkortól kezdve felszámolni az ukrán gyermekek nemzeti identitását a megszállt területeken.

Minden bizonyíték emberiesség elleni bűncselekményre utal

– jelentette ki Kallas. Különösen aggasztónak nevezte, hogy egyes elhurcolt gyermekeket akár az ukránok elleni harcra is felkészíthetnek. Példaként említett egy Lukának nevezett fiút, aki nemrég töltötte be a 18. életévét, és már orosz katonai behívót kapott.

A főképviselő szerint az EU szankciókkal igyekszik fellépni az elhurcolásokban közreműködő személyek és szervezetek ellen. A legutóbbi intézkedésekkel egy észak-koreai gyermektábort is felvettek a szankciós listára, ahol ukrán gyermekeket neveltek át.

Oroszország elrabolja a gyermekeket, Észak-Korea pedig átneveli őket. Így osztják fel egymás között a munkát a diktatúrák

– fogalmazott. Az állásfoglalás a szankciók kiterjesztését is sürgeti, hangsúlyozva, hogy a felelősségre vonás nem állhat meg az orosz vezetésnél: az elhurcolásokban részt vevő tisztviselők és szervezetek teljes hálózatát fel kell tárni. A képviselők emellett szorosabb együttműködést szorgalmaznak Ukrajnával, az Europollal és az Eurojusttal a gyermekek felkutatása és az elkövetők elleni bizonyítékgyűjtés érdekében.

A Parlament ismételten támogatásáról biztosította a Nemzetközi Büntetőbíróságot, amely elfogatóparancsot adott ki Vlagyimir Putyin orosz elnök és Marija Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen az ukrán gyermekek jogellenes deportálásával és áttelepítésével összefüggő háborús bűncselekmény miatt.

A vitában az Európai Néppárt nevében felszólaló Ewa Kopacz a családok tragédiáját állította középpontba. Mint mondta, az elhurcolt gyermekeknek új nevet és állampolgárságot adhatnak, és olyan családba kerülhetnek, amely úgy neveli őket, mintha korábbi életük soha nem létezett volna. A szülők sokszor azt sem tudják, hol vannak a gyermekeik, és biztonságban vannak-e.

A Patrióták Európáért képviselőjeként felszólaló Ferenc Viktória kárpátaljai magyar képviselő elítélte az orosz intézkedéseket, ugyanakkor a béketárgyalások fontosságát hangsúlyozta.

Magyarként Kárpátaljáról tudom, milyen az, amikor korlátozzák az anyanyelv használatának jogát

– jelentette ki. Szerinte a háború következményeinek enyhítése mellett a legfontosabb feladat a béke helyreállítása, amely a gyermekek számára is a legnagyobb ajándék lenne.

Más képviselők a szankciók elégtelenségét bírálták, rámutatva, hogy a gyermekek átnevelését, új személyazonosságuk kialakítását és elhelyezésüket végző hivatalnokok, táborigazgatók és megszállási tisztviselők jelentős része továbbra sem került szankciók alá. A vitában olyan vélemény is elhangzott, hogy az elhurcolások a népirtás fogalmát is felvetik.

Kallas szerint Oroszországnak első lépésként legalább a biztonságos kapcsolattartást kellene lehetővé tennie a gyermekek és családtagjaik között. A főképviselő hangsúlyozta: egy igazságos és tartós békének nemcsak az orosz agresszió biztonsági következményeit kell rendeznie, hanem valamennyi elhurcolt ukrán gyermek hazatérését is biztosítania kell.