Orbánék törvénye továbbra is fojtogatja a magyar sikerszektort

A külföldi közvetlen beruházások területén a kormány számára a három kiemelt szektor egyike a magyarországi üzleti szolgáltató központok (BSC-k) területe (a másik kettő az élettudományoké és a mérnöki tudományoké) – jelentette ki Zolnay Judit, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) külgazdaságért felelős államtitkára a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) Business Services Hungary 2026 konferenciáján.

Ezen túl a kormány a gyártás alapú beruházásoktól a magas hozzáadott értékű beruházások felé szeretne elmozdulni, emelte ki Zolnay, azzal folytatva, hogy ennek kulcsa a tehetségek itthon tartása. Hogy segítsék ezt megvalósítani, stratégiát dolgoznak ki, melyen a GEM több tárcával közösen dolgozik.

A pályakezdő fiatalok itthon tartása és BSC-k felé terelése több okból is fontos. Az már nem Zolnay beszédéből, hanem a konferencián bemutatott Business Services Hungary 2026 felmérésből derült ki, hogy bár a hazai BSC-k száma tavaly is jelentősen növekedett – a 2024-es 245-ről 2025 végére 259-re –, az általuk foglalkoztatott dolgozók számának növekedése megtorpant. 118 ezer munkavállalóról közel 120 ezresre nőtt a mezőny, és ez csak 0,8 százalékos éves növekedés a központok számának 5,7 százalékos bővüléséhez képest.

A BSC-knek is kritikus a bevándorló-kérdés

A letompított dolgozószám-növekedés egyik oka valószínűleg az Orbán-kormány után a Tisza-kormány alatt is megmaradt bevándorlópolitika lehet: a szektorban itthon foglalkoztatott külföldi állampolgárok aránya egy év alatt 25 százalékról 21 százalékra csökkent.

A konferencián rendezett kerekasztal-beszélgetésen sem kerülték meg ezt a témát. A Bocskov-Szabó Dóra (ExxonMobil, AmCham), Ahmed Ismail (Sanofi, ABSL), Bognár Attila (McKinsey) és Hosszu Róbert (Emerson NI, DBSC) részvételével zajló diskurzuson elhangzott: a jelenlegi magyar bevándorlási szabályozás nehézségeket okoz a munkaerő-tervezésben, kiszámíthatatlanabbá teszi a bővítést, és a régió más országaihoz képest a magyar szabályozás a közmegítélés szerint is jóval összetettebb és szigorúbb.

A 2024-ben hatályba lépett bevándorlási törvény például külön engedélytípust hozott létre a fizikai és a szellemi dolgozóknak, illetve magasan képzett szakembereknek. A BSC-k utóbbiakat foglalkoztatnák, de számukra a legnagyobb probléma, hogy az utóbbi kategóriák jogosultsági feltételei annyira szigorúak, hogy a magasan képzett szakemberek gyakran nem is felelnek meg azoknak.

Emiatt kénytelenek olyan engedélytípusokra hagyatkozni, amelyeket nem az ő igényeikre szabtak, és amelyek nem kínálnak hosszú távú, produktív jövőképet az országban. Ez óriási bizonytalanság forrása a munkáltatóknak és a munkavállalóknak is.

Akkugyárak helyett: a szektor, amelyet sokkal jobban kellene szeretnie az Orbán-kormánynak

Szintet lépnek a magyarországi üzleti szolgáltató központok, mégis félő, hogy Egyiptom „kanyarban előz”. Az Orbán-kormány mániája az iparosítás, holott az üzleti szektor erősítése jobb üzlet.

A BSC-szektor számára ezért kulcsfontosságú lenne olyan engedélykategóriák kialakítása, melyek kifejezetten a magyarországi egyetemeken végzett külföldiek számára kínálnának megoldást. A kerekasztal-beszélgetésen résztvevők szerint paradox helyzet, hogy

a szigorú korlátozások megnehezítik a magyar egyetemekről kikerülő, kiváló külföldi frissdiplomásoknak, hogy az oktatás elvégzése után Magyarországon építsék a karrierjüket.

Fejlesztési kényszer

A Business Services Hungary 2026 felmérés egyik megállapítása szerint egy év leforgása alatt a hazai központok 42 százaléka csökkentette az alacsonyabb értékű tevékenységeket, miközben magasabb értékű funkciókat hozott létre az országban, 75 százalékuk pedig még több magas értékű tevékenységet tervez bevezetni a működésébe. 91 százalékuk már valamilyen szinten bevezette az AI-használatot, vagy a felmérés adatainak felvételekor dolgozott épp a bevezetésén.

Ezeket az adatokat Buday Bence, a HIPA vezérigazgatója emelte ki a felmérésből a konferencián előadott beszédében. Buday azt mondta, a magyarországi központok már nemcsak a megszokott támogató tevékenységeket látják el, hanem komplex feladatokat oldanak meg, segítenek például üzleti döntések meghozatalában. Célként ő is azt tűzte ki, hogy dolgozónként minél több plusz értéket kell nyújtani.

Értekezlet az EATON shared service centerben

HVG / Lakos Gábor

Ebben a jelen felfogás szerint egyértelműen az AI segíthet a leginkább. Az elmúlt évben a különféle AI-technológiák bevezetésében a generatív AI (szöveg, kép, videó gyártása AI segítségével) lett az első, mely használatának felpörgetéséről a megkérdezett cégek 53 százaléka vallott (ez éves szinten 27 százalékpontos növekedés), míg a második a robotizált folyamatautomatizálás (rutin backoffice feladatok automatizálása, RPA) lett 47 százalékkal (+21 százalékpont), a harmadik pedig a természetesnyelv-feldolgozás (emberi szöveg értelmezése, illetve emberi nyelvű szöveg generálása, NLP) lett, melyet a cégek 46 százaléka alkalmazott fokozottabban (+21 százalékpont).

Az AI a feje tetejére állítja az eddigi gyakorlatot

Az AI-adaptáció adatainak képét Shadeh Fadi, a HIPA menedzserének prezentációja árnyalta a konferencián. A szakember arról beszélt, hogy bár a felmérésben megkérdezett cégek túlnyomó többsége foglalkozik az AI bevezetésével, csupán 60 százalékuk rendelkezik jól kidolgozott AI-stratégiával (ami 13 százalékpontos növekedést jelent az előző évhez képest), 32 százalékuk pedig nem. Márpedig ez szerinte kockázatot jelent, hiszen világos terv nélkül a siker esélye korlátozott lehet az AI alkalmazásában.

Shadeh Fadi arra is rávilágított, hogy az AI a feje tetejére állítja a cégek eddig megszokott terjeszkedési gyakorlatát. A klasszikus modellben ugyanis a bővítésre nehezedő nyomás alulról felfelé irányult, mivel a vállalatok egyre olcsóbb helyszínekre telepítették át tevékenységeiket, és automatizálták a munkaköröket. Az AI-jal azonban a nyomás már felülről lefelé jelentkezik: az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában vannak olyan helyszínek, ahol egy igazán kiváló, AI-jal dolgozó munkavállaló teljesítménye felér öt-hat másik, AI-t nem használó kollégáéval.

A HIPA menedzsere végül a népmozgalom szempontjából is beszélt az AI-adaptációról. Azt mondta, a demográfiai tendenciák szerint az évszázad végére Magyarország népessége várhatóan 22 százalékkal, 7,5 millió főre csökken. Ez pedig azt jelenti, hogy ha a gazdaságot nagyjából a jelenlegi szinten kívánjuk tartani, akkor – ahogy azt előtte Zolnay Judit, Buday Bence, és a konferencia minden további előadója is kiemelte – növelnünk kell az egy főre jutó hozzáadott értéket.

GKI: Nem véletlen, hogy Románia sokkal gyorsabban fejlődik Magyarországnál

A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint hiába törekedtek „újraiparosításra” az Orbán-kormányok, valójában a magyar gazdaságot már az elmúlt években is a szolgáltató szektor húzta.