Nyilvános az az egészségügyi tanulmánysorozat, amit az Orbán-kormány el akart titkolni

Elérhetővé tette az Egészségügyi Minisztérium honlapján a kormány azt a hatrészes tanulmánysorozatot, amit a Boston Consulting Group (BCG) készített az Orbán-kormány megbízásából 2020-ban.

A tanulmánysorozat célja az volt, hogy megvizsgálja a magyar egészségügyi rendszer problémáit és javaslatokat tegyen annak átalakítására.

A tanulmányokért a kormány kifizetett 352 440 000 forintot, majd tíz évre titkosította azokat. A most nyilvánosságra hozott hat dokumentumból többet nekünk is sikerült megszereznünk még a választások előtt.

Megszereztük, itt az Orbán-kormány eltitkolt egészségügyi reformterve

A kórházak és rendelőintézetek számának radikális csökkentése, a háziorvosi hálózat átszabása, nyitás a magánegészségügy felé – ilyen intézkedések is szerepelnek abban az egészségügyi reformtervezetben, amit a Belügyminisztérium megrendelésére a Boston Consulting Group készített még 2020-ban. A HVG megszerezte a stratégiai átalakításról szóló dokumentumot, amit az Orbán-kormány közpénzből kifizetett, majd elsüllyesztett, a jogvédők pedig éveken át hiába próbálták kiperelni. Független szakértőink szerint alkalmas lett volna szakmai-társadalmi vitára az eltitkolt javaslat, amit Hippokratész-projektnek neveztek.

A dokumentumok a magyar egészségügy gyökeres átalakításáról szólnak, egy olyan rendszeréről, amely az ország minden polgárát érinti, és amelynek fenntartásához mindenki hozzájárul – áll a tárca honlapján, ahol hozzátették azt is, hogy ugyan az anyagok közpénzből készültek, azokat a társadalom, a szakmai közösség és az ellátórendszer szereplői mégsem ismerhették meg.

Az eltitkolt dokumentumok publikálásának szándékát a minisztérium már korábban jelezte és akkor azt is közölte, hogy tanulmánysorozat három fejezetből áll, az első az egészségügyi reformról szóló tanulmány, a második a az egészségügyi országleltár, amely részletesen bemutatja a magyar egészségügy tényleges állapotát: a kórházak, a szakrendelők, az alapellátás, a humánerőforrás, a várólisták, a finanszírozás és az infrastruktúra helyzetét.

A harmadik dokumentum pedig Magyarország átfogó egészségügyi stratégiája, amely tartalmazza a célokat, a szükséges változtatásokat, a fejlesztések ütemezését és a megvalósítás forrásait.

„A tanulmányokból egyértelmű: az előző kormány már 2020-ban pontosan tudta, mekkora a baj az egészségügyben. Nem a BCG javaslatainak automatikus végrehajtását kérjük számon – azok között vitatható és mára elavult elképzelések is vannak. Azt kérjük számon, miért nem adott az Orbán-kormány nyílt, egységes és szakmailag megalapozott választ a feltárt problémákra, és miért zárta el a tanulmányokat a betegek és az egészségügyi dolgozók elől. Ennek a mulasztásnak a következményeit ma is ők viselik” – mondta Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter.

A tárca közölte azt is, hogy a dokumentumok helyzetértékelése ugyanakkor egy évekkel ezelőtti állapotot rögzített. A javasolt intézkedések egy részét az Orbán-kormány is megpróbálta bevezetni, „de a kiválasztott elemeket nem átfogó, egymással összehangolt reform részeként vezette be. A rendszer súlyos hiányosságai így fennmaradtak; több területen az ellátáshoz való hozzáférés kiszámíthatósága is romlott” – írják.

Azt is megjegyezte az egészségügyi tárca, hogy mivel 2020 óta a technológia, a társadalmi körülmények és az egészségügyi rendszerrel szembeni elvárások is megváltoztak, az akkori tervek a mai döntésekhez nem szolgálhatnak programként vagy változtatás nélkül alkalmazható útmutatóként.