Nagyot csalódtak az elemzők a GDP-adatban, de még reménykednek egy jobb év végi teljesítményben

Komoly csalódást okozott, legalábbis a piaci konszenzushoz mérten 

– írja a friss GDP-adatról Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A magyar gazdaság harmadik negyedévben regisztrált 0,1 százalékos bővülése a korábbi évekhez képest jobban nőtt, de elmaradt a kormány terveitől. Az elemző emlékeztet, hogy ezzel már két egymást követő negyedévben is gyengébb a vártnál. Ugyanakkor megjegyzi, „öröm az ürömben” hogy mégis ötödik negyedéve bővül a gazdaság, például a tavalyi év azonos időszakához képest 1,5 százalékos növekedés „önmagában azért korántsem nevezhető gyenge teljesítménynek”.

Az elemző szerint a növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá, de a szolgáltatások teljesítménye is támogatta, ami a korábbi években pont fordítva volt. Virovácz Péter szerint vélhetően igen jelentős mértékben esett vissza a mezőgazdaság teljesítménye, amiben az aszály és a hőhullámok is szerepet játszhattak. Ezt arra alapozza, hogy viszonylag kicsi a gazdasági súlya, a KSH mégis azt jelezte, hogy jelentősen fékezte a növekedést a mezőgazdaság. 

Az agrárium fékező hatása aligha lehetett meglepetés, annak mértéke azonban már annál inkább. 

Szerinte elképzelhető, hogy 

• az elemzők egy része kisebb negatív hozzájárulással, illetve az ipar erősebb ellentételező hatásával számolt, és vélhetően az építőipar sem segítette a növekedést,
• a fogyasztás maradt a húzóerő, de mérsékeltebb bővülést mutatott annál, mint amit a rekordmagasságokban járó fogyasztói bizalmi index sugallt,
• a beruházások nem mozdultak a mélypontról, és az államilag finanszírozott projektek visszafogott aktivitása miatt negyedéves alapon ismét zsugorodást látunk majd,
• a vállalatok továbbra is kivárásra játszanak a geopolitikai, energiapiaci és hazai gazdaságpolitikai bizonytalanságok miatt.

Jelezte ugyanakkor, hogy az ipar teljesítménye az exportot is javíthatta, erre a vártnál kedvezőbb külkereskedelmi adatok utalnak. „Egyelőre úgy tűnik, hogy a negatív meglepetés forrását nem kívül, hanem elsősorban a hazai gazdaságon belül kell keresnünk.”

Az ING Bank mindez alapján fenntartja 1,9 százalékos idei GDP-növekedési előrejelzését, amihez azonban markáns gyorsulásra lenne szükség az utolsó negyedévben. 

Az elemző szerint ehhez élénkülni kellene a beruházási aktivitásnak, bővülni a fogyasztásnak, javulni a nettó export hozzájárulásának, vagyis

a jó évzáráshoz egyszerre kellene nagyobb fordulatszámon pörögnie a belső és a külső keresletnek.

Figyelmeztetett ugyanakkor a 2027-es növekedési kilátásokat kedvezőtlenül befolyásoló kockázatokra: 

• a közel-keleti helyzet kiszámíthatatlan, 
• az amerikai félidős választások kimenetele hatni fog a kül- és kereskedelempolitikára,
• a franciaországi helyzet nem megnyugtató. 

Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője kisebb negatív meglepetésnek nevezte a GDP-adatot, emlékeztetve, hogy éves összehasonlításban a saját várakozásuk 1,7, a piaci konszenzus 1,8 volt, ehhez képest lett 1,5 százalék a bővülés. A negyedéves adat szerinte nyugodtan nevezhető stagnálás közeli állapotnak. Ő is az aszály sújtotta mezőgazdaság gyenge teljesítményét azonosította az okok között, a többi ágazatot és folyamatot a fenti elemzőhöz hasonlóan értékelte, jelezve, hogy 

a mezőgazdaság visszaesését figyelmen kívül hagyva valószínűleg nem volt komoly lendületvesztés.

Az Erste továbbra is kitart az éves 1,7 százalékos GDP-előrejelzése mellett. 

Az MBH elemzői várakozásait is alulmúlta a friss adat, ők is a fentiekhez hasonló okokat láttak. A többiekhez képest viszont bővebben tértek ki a 2027-es folyamatokra, 

• elsősorban a fogyasztás bővülésében, a reáljövedelmek emelkedésében bíznak, 
• a cégek szerintük a beruházásösztönző intézkedésekre is várnak,
• de a mérsékelten emelkedő adótervek visszafoghatják a beruházási hajlandóságot,
• az idei alacsony mezőgazdasági bázis viszont jövőre az éves növekedést támogathatja.

Az MBH bízik abban, hogy az éves GDP növekedés eléri az 1,8 százalékot, és ebben segíthet szerintük, hogy beindul a BYD szegedi gyárának termelése.

Jövőre 2,5 százalékot jeleznek előre, az uniós források lehívása, az európai és német gazdaság várható javulása, a kiépült kapacitások termelési növekedése, illetve a kormány élénkítő lépései révén. 

Nem ennyire optimista a K&H, amely szintén csalódásról ír a friss adatokkal kapcsolatban. Ugyan bíznak egy, a harmadiknál jobb negyedik negyedévben, és idénre továbbra is 1,7 százalékos növekedéssel számolnak, ám a jövőre általuk korábban várt 2,4 százalékos bővülés helyett már csak 2,2 százalékosat látnak reálisnak.

Nyitókép: HVG / Fazekas István