Milliárdokat tapsoltak el élelmiszermentésre Orbánék, de egy morzsát sem sikerült a szegényeknek adni

Megszünteti a Tisza-kormány az Élelmiszermentő Központot. Azt az állami céget, amelyet azért hoztak létre még Orbán Viktor miniszterelnöksége idején lóhalálában, hogy hozzájáruljon az élelmiszer-pazarlás csökkentéséhez. A törvénnyel egyúttal tovább csavartak az élelmiszer-kiskereskedelmi láncokon a különadóval, amelynek a legfelső adósáv kulcsa 2,5-ről 2,7 százalékra nőtt. Itt érdemes megjegyezni, hogy ez utóbbit a mostani döntésével nem szüntette meg az új kormány. 

Az ÉMK feladata elvileg az lett volna, hogy begyűjtse az évi 100 milliárd forintnál nagyobb árbevételű élelmiszer-kiskereskedelmi láncoktól a lejárathoz közeledő, de még fogyasztható élelmiszereket, és koordinálja ezek rászorulókhoz juttatását. Arra is kötelezte őket, hogy készítsenek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet, és nevezzenek ki élelmiszermentési felelőst. A láncok elvégezték a rájuk rótt feladatot, az ÉMK nem. 

De mennyit is költöttek rá pontosan? 

• 2022-ben 725 millió,
• 2023-ban 4960 millió,
• 2024-ben 2193,3 millió,
• 2025-ben pedig 1251,1 millió

forintnyi összeg szerepel a „Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kiadások” soron a 2025-ös zárszámadási törvény októberben társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetében. 

A tavaly júniusban kihirdetett 2026-os költségvetésben is ott volt ez a sor, 500 millió forintos működési kiadással, de az új kormány által átírt költségvetésben már nem szerepel. Azt még nem tudni, hogy a félmilliárdos előirányzatból végül mennyi valós költés lett, 2024-ben 458 millió, 2025-ben pedig 800 forinttal kevesebb jött ki a költségvetésben eredetileg előirányzott összegnél. Mindez alapján annyi biztosan kijelenthető, hogy 

a kormány négy év alatt legalább 9129,4 millió forintot költött el a nagy semmire.

Ráadásul azt is problémás módon: az Állami Számvevőszék idén megállapította, hogy az ÉMK saját informatikai rendszerére összesen 7,4 milliárd forintot költött el úgy, hogy még hozzáférése sem volt biztosított a rendszerhez. Az ügyben súlyos bűncselekmény gyanúja miatt feljelentést tettek, hűtlen kezelés miatt rendőrségi nyomozás is indult. A maradék mintegy kétmilliárd forint pedig „működési kiadásokra” ment el a beszámolók szerint.

Az állami cég élelmiszergyűjtő kampányokkal igyekezett igazolni létét, amik jószándékát persze nem lehet megkérdőjelezni, de ez mégsem ez lett volna az eredeti feladatuk. 

Érdekes, hogy a Nébih legfrissebb élelmiszerhulladék-felmérése alapján az ÉMK nélkül is javuló tendenciát mutat az élelmiszerpazarlás. Igaz, fontos különbség, hogy ők a háztartásokat vizsgálták. Ez alapján az elkerülhető élelmiszerhulladék mennyisége az elmúlt kilenc évben összességében 37,2 százalékkal csökkent.

Azért ne nyugodjunk meg, még mindig évi közel 200 ezer tonna, fejenként majdnem 21 kilogramm olyan élelmiszert dobunk ki, aminek nem feltétlenül kellene hulladékká válnia.

Ennek több mint háromnegyede ebből a három kategóriából kerül ki: készételek, friss zöldségek és gyümölcsök, valamint pékáruk. Itt is van csökkenő tendencia: készételekből tavaly fejenként például 7,7 kilogrammot dobtunk ki, ami 2024-hez képest körülbelül 1 kilogrammal kevesebb, igaz a másik két kategóriában enyhe növekedés figyelhető meg:

Nébih

De mi a helyzet, ha nem csak a háztartásokat nézzük? Erre az Eurostattól érkeztek friss adatok, amik alapján 2024-ben fejenként 87 kilogramm élelmiszerhulladék keletkezett itthon, ami jóval a 129 kilogrammos uniós átlag alatt van. Az EU egyébként azt várja, hogy a kiskereskedelem, a vendéglátás, a közétkeztetés és a háztartások együtt 30, az élelmiszer-feldolgozás és -gyártás területén pedig 10 százalékkal csökkentsék az élelmiszerhulladékot, a 2021-23-as átlaghoz képest. Magyarországon 2021-hez képest 5,4 százalékos a csökkenés, de ez az érték a teljes élelmiszerláncban termelődő összes hulladékra vonatkozik. 

Miközben az ÉMK közel 10 milliárdból – négy évre vetítve évi átlag közel 2,5 milliárdból – egyetlen szikkadt kiflit sem mentett meg, addig a terület legnagyobb tapasztalattal rendelkező hazai szereplője, az Élelmiszerbank Egyesület éves szinten több mint tízezer tonna lejáratközeli élelmiszert vesz át és továbbít rászorulók felé. Tavaly például összesen 10 688 tonna élelmiszerhez jutottak hozzá több mint 800 üzletből, és beindult a készételmentés is, ami során 210 tonna – 556 ezer adag ételnek megfelelő, 543 millió forint értékű – ételt mentettek meg a kidobástól, mint arról a napokban Bérces Éva fejlesztési vezető számolt be a Magyar Mezőgazdaságnak. 

De még sokatmondóbb, ha elővesszük az Élelmiszerbank idén márciusi közleményét, amiben azt írták, hogy tavaly összesen 19,96 milliárd forintnyi adományt juttattak el a rászorulóknak (igaz ebben nemcsak lejáratközeli mentett, hanem adománygyűjtő akciók során gyűjtött élelmiszer, illetve nem élelmiszerek is vannak, de utóbbiak csak elenyésző arányban). Az Élelmiszerbanknak a tavalyi beszámolója alapján évi 522 millió forint a működési költsége. 

Több mint élelmiszermentés, amit a görbe uborkákkal tervez a főváros

Több más haszna is lehet a Főváros Nagybani piacra tervezett feldolgozóközpontjának, amire egymillió dollárt nyert Budapest. Miközben a gépsor a piacon megmaradt feleslegből gyártja ezrével az adagokat, a projekt fejlesztésének tapasztalatai más városfejlesztési projektekben is jól jönnek. A feldolgozóközpont nem csak csökkentheti az élelmiszer-pazarlást, segítheti a klímacélok elérését, javíthatja az ellátásbiztonságot, hanem saját maga is termék lehet a végén. De mit fognak gyártani, és vajon elég lesz a pénz?