Miért nem tudják felosztani a világot a nagyhatalmak, kinek lehet elég pár óra alvás, és mi lehet az oka a férfiak és nők között dúló termosztátháborúnak?

Amerikai, orosz és kínai vezetők hatalmi tervei, történeti kérdések elképzelhetetlen kegyetlenségekről, Kijev egyre szorongatóbb helyzete, a 4-6 órát alvók genetikája és a nemek különböző hőérzékelése az e heti Kilátóban.

A hét világpolitikai elemzése: miért nem tudják a nagyok úgy felosztani a világot, mint a második világháború után?

Sok tekintetben olyan a világ, mint a második világháború utáni időszakban volt. Akkor Kelet- és Közép-Európa a Szovjetunió érdekszférájába került, ennek következményeit a mai napig érezzük. Most is készül egy csúcs, ahol a három jelenlegi nagyhatalom – vagy magát nagyhatalomnak gondoló ország – vezetői találkozhatnak. A november 18-19-ére, a csendes-óceáni térség államait tömörítő APEC csúcstalálkozójára tervezett tárgyalásokat az egyik résztvevő, Donald Trump amerikai elnök javasolta, rajta kívül még Hszi Csin-pin kínai és Vlagyimir Putyin orosz államfő venne részt rajtuk.

A The Conversationön megjelent elemzés szerint Hszi Csin-ping és Putyin az, akit a világ vezetői közül Trump tisztel. Az amerikai elnök a napokban már előjött egy olyan tervvel, amiben – az európaiak megkérdezése nélkül – már ködös javaslatokat tett a kontinens új biztonsági rendszerének létrehozására. Bár részleteket nem árult el, emlékezetes, hogy a 2025-ös amerikai nemzetbiztonsági stratégiában Trump amerikai érdekszférának minősítette Európát. Akkor azt sugallta, hogy Oroszországnak és Kínának is joga van ahhoz, hogy a körülöttük lévő térségeket uralják. Az is egyértelmű, hogy a jelenlegi nagyok Európát tartják uralmi törekvéseik fő gátjának.

A Converstaion elemzése szerint ugyanakkor most nincs olyan veszély, mint 1945-ben volt, amikor Jaltában a nagyok felosztották Európát. A második világháború után ugyanis létrejött a multilaterális világrend, amely hozzájárult a birodalmak megszűnéséhez. Az új felállás arra törekedett, hogy a világ biztonságos hely legyen a kis országok számára is és embereket földjeikkel többé ne lehessen úgy adni-venni, mint a Monopoly játékban a birtokokat.

A közepes és kisebb országok fenn kívánják tartani ezt a rendet, amely a korábbiaknál jobban szavatolja számukra a függetlenséget. Részben a technikai fejlődésnek köszönhetően erre most több esélyük is van, az utóbbi időszak háborúiban például Ukrajnában és Iránban a drónhadviselés miatt a gyengébb fél elviselhetetlen kínokat okozott az erősebbnek. Így jönnek létre az állandó háborúk és talán így jut el a nagyok tudatáig, hogy manapság nem lehet mindent erőszakkal elérni.

„A világ 193 államából – néhány kivételtől eltekintve – mindegyik kis- és közepes méretű országnak túlnyomórészt az az érdeke, hogy olyan globális rend legyen érvényben, amely továbbra is betart bizonyos szabályokat: tiszteletben tartja mások jogait és lehetővé teszi a globális kereskedelem békés virágzását. Nem a közepes hatalmak, hanem éppen a kis országok legnagyobb érdeke a szabályokon alapuló rend megőrzése” – írja a Conversation, amely szerint az utóbbi évek konfliktusai arra is rávilágítottak, hogy még a nagyhatalmaknak is szükségük van barátokra és szövetségesekre.

A jaltai konferencia résztvevői: Winston Churchill brit miniszterelnök, Franklin D. Roosevelt amerikai elnök és Joszif Sztálin szovjet pártfőtitkár.

AFP/PHOTO/HO

Hozzászólások