Amikor bedobunk egy műanyag palackot vagy alumíniumdobozt a REpont automatába, a legtöbben legfeljebb addig követjük a történetét, hogy visszakapjuk az ötvenforintos betétdíjat. Pedig ekkor kezdődik csak igazán az italcsomagolás új élete:

a visszaváltott hulladékot elszállítják, válogatják, tömörítik, majd továbbküldik a feldolgozóüzemekbe, ahol újrahasznosítható alapanyag készülhet belőle.

Az ALTEO egyik hulladékfeldolgozó telephelyén évente mintegy 14 ezer tonna hulladékot kezelnek. A beérkező mennyiség jelentős része PET-palack: az összes anyag körülbelül 80 százalékát ez teszi ki. A telephelyre naponta több mint tíz kamion érkezik, egy-egy jármű pedig átlagosan 3,5-3,7 tonna rakományt szállít. A kétműszakos működés mellett így napi 50-60 tonna italcsomagolás feldolgozására is sor kerülhet.

„A lényeg az, hogyan tudjuk szétszeparálni, frakciókra osztani, és minél tisztábban visszaadni az anyagokat a felhasználóknak, hogy azokból újra valami készülhessen” – mondta Tóth Tibor, az ALTEO termelési és logisztikai igazgatója.

Először a fémet és az alumíniumot választják le

A visszaváltó automaták a PET-palackokat, az alumínium- és fémdobozokat, valamint az üvegeket külön kezelik. Az üvegek már az automatában összetörnek, a többi csomagolás viszont egyben érkezik meg a feldolgozóüzembe, zárt kamionokban.

A rakományt speciális, mozgó padlós szállítójárművek ürítik ki, így a hulladékot nem kell kézzel kirakodni. A zsákokat ezt követően felvágják, az anyag pedig egy szállítószalagra kerül, ahol megkezdődik a válogatás.

A folyamat első lépése egy mágneses szeparátor: ez választja le a hulladékban található mágneses fémtartalmú részeket. Ezt követi az örvényáramú szeparátor, amely az alumíniumot különíti el.

A PET-palackok ezután három csoportba kerülnek: víztiszta, kék és vegyes színű műanyagokra. A szétválogatást optikai berendezések végzik, amelyek felismerik és különválasztják az egyes frakciókat. A gépi válogatás után a dolgozók egy válogatófülkében még egyszer ellenőrzik az anyagot, hogy a lehető legtisztább alapanyag kerüljön tovább a feldolgozókhoz.

Nem minden palackból lesz ugyanolyan könnyen új palack

A szétválogatott anyagokból bálákat készítenek. Az alumíniumot külön tömörítik, úgynevezett kohókész bálákba, amelyekből egy raklapra több mint 800 kilogramm is kerülhet. A PET-palackokból készült bálák egyenként 200-300 kilogrammosak, ezeket színenként tárolják, majd a megfelelő mennyiség összegyűjtése után elszállítják.

Az alumínium esetében a következő állomás a kohó. A feldolgozott anyagból ismét alumínium készülhet, amelyből újabb italosdobozokat gyárthatnak. Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdálkodásért felelős vezérigazgató-helyettese szerint az alumínium egyik legnagyobb előnye, hogy megfelelő technológiai feltételek mellett gyakorlatilag korlátlan alkalommal újrahasznosítható.

Magyarországon jelenleg nincs lehetőség az ilyen kohókész alumíniumbálák megfelelő hazai kohóban történő feldolgozására, ezért azokat külföldre szállítják. Simon Anita szerint, ha PET-palack és alumíniumdoboz között kell választani, az utóbbi kedvezőbb lehet az újrahasznosíthatósága miatt

A PET esetében összetettebb a helyzet. A műanyag palackok újrahasznosítása nem végtelen folyamat: az anyag minősége és az alkalmazott feldolgozási technológia is meghatározza, hányszor és milyen célra lehet ismét felhasználni.

Akár fél év is eltelhet, mire újra a polcokra kerül

A feldolgozás logisztikai része viszonylag gyorsan zajlik. Az üzembe érkező hulladékot még aznap feldolgozzák, a bálák pedig a megfelelő mennyiség összegyűjtése után indulhatnak tovább. Egy-egy szállítmány jellemzően közúton, körülbelül 20 tonnás rakománnyal közlekedik.

Az alumíniumdobozok a telephelyre érkezéstől számítva akár egy hónapon belül eljuthatnak a kohóba. A teljes körforgás azonban ennél hosszabb: attól kezdve, hogy a fogyasztó visszaváltja a dobozt, egészen addig, amíg az új csomagolásként ismét a boltok polcaira kerül, a folyamat akár hat hónapot is igénybe vehet.

A rendszer működésében fontos szerepe van annak is, hogy a hulladékot ne tárolják hosszú ideig a feldolgozóüzemekben. A szállítókkal és a MOHU-val való együttműködés ezért szoros logisztikai szervezést igényel.

Az új üzemekkel nő a feldolgozási kapacitás

A válogatási technológia folyamatosan fejlődik. Az ALTEO október 13-án átadott új, kistarcsai DRS-üzemében már teljesen automatizált gépsorok működnek. Ezek kézi válogatás nélkül képesek a visszaváltási rendszerből érkező italcsomagolások nagy mennyiségű szétválogatására, előkészítésére és bálázására.

Az új létesítmény éves feldolgozókapacitása 14 ezer tonna. A kistarcsai üzem a vállalat kőbányai telephelyével együtt megduplázta az ezen a területen rendelkezésre álló kapacitást.

A visszaváltási rendszernek ugyanakkor nemcsak az újrahasznosításban lehet szerepe. Simon Anita szerint az ilyen rendszerek egyik fontos eredménye, hogy a pénzügyi ösztönző hatására kevesebb italcsomagolás kerül az utak mentére vagy a természetbe. A tapasztalatok szerint a visszaváltás bevezetése után Magyarországon is rendezettebbé váltak a közterületek és az erdők környékei.

A következő kihívás az lehet, hogy a jelenleg még a környezetbe kerülő, más módon szétszóródó hulladékáramokra is megfelelő begyűjtési és hasznosítási megoldások szülessenek. A körforgásos gazdaság ugyanis nem ér véget a REpont automatánál: az a cél, hogy minél több kidobott anyag találjon vissza a termelésbe.

Source: HVG

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira