Megmagyarázta a tőzsde, miért helyezte ki a Matolcsy-érában megrendelt szobrokat

A HVG szerdán számolt be a 444 nyomán arról, hogy a Budapesti Értéktőzsde épülete elé kihelyezték a tőzsdei kultúra jelképeit, egy medve- és egy bikaszobrot, amelyek egymással küzdenek. Csütörtökön a BÉT vezetősége közleményt juttatott el a HVG-hez, amelyben azt írják: a szobrot a jegybank előző vezetése rendelte meg 2020-ban. Elkészülte után a mű évekig Brüsszelben volt kiállítva, ahonnan 2026 elején szállították vissza Magyarországra. A hazaszállítást követően restaurálási munkálatokon esett át az alkotó műtermében.

A szükséges engedélyek beszerzése és a kapcsolódó műszaki előkészületek megtétele után az alkotás 2026. november 11-én került végleges helyére.

„A bika és a medve párosa a tőzsdei kultúra egyetemes jelképe, amely pénzügyi intézmények és tőzsdék környezetében világszerte megjelenik (például a New York-i Wall Street közelében, a frankfurti Börsenplatzon, az amszterdami Euronext épülete előtt vagy Shanghai-ban a város pénzügyi központjában)” – tették hozzá, megjegyezve, hogy a budapesti szoborpár ehhez a nemzetközi hagyományhoz csatlakozik.

Bikapiacnak azt a tőzsdei időszakot nevezik, amikor az árfolyamok tartósan emelkednek, és a befektetők további drágulásra számítanak, míg medvepiacról akkor beszélnek, amikor az árfolyamok tartósan csökkennek – jellemzően legalább 20 százalékkal a korábbi csúcshoz képest –, és a befektetői hangulat borúlátó.

Arról sem a tőzsde, sem a Magyar Nemzeti Bank nem kommunikált róla, a szobrok a NER egyik kedvenc művésze, Szőke Gábor Miklós alkotásai. Az ő Csodaszarvas című szobra áll a szintén a jegybankhoz tartozó volt Postapalota előtt is.