November 18-án este (magyar idő szerint 19-én hajnalban) eldőlt a végleges kibocsátási ár, az Anthropic 83 dolláron árazta az IPO-t, ami meghaladja a kezdetben tervezett 70–78 dolláros ársávot, köszönhetően az óriási keresletnek. A kereskedés november 19-én indul a Nasdaqon ANT jelzéssel. A tőzsdei bevezetés előtti erős befektetői kereslet miatt a vállalat a kínálatot is megemelte, a tervezett 825 millió helyett 980 millió részvényt értékesít. Így a nyilvános kibocsátás 81,3 milliárd dollárt hoz, a cég értékeltsége nagyjából 1500 milliárd dollár. A cég emellett további 26 milliárd dollárnyi részvényt zárt körben ad el stratégiai partnereknek.

A SpaceX idei júniusi, 86 milliárd dolláros kibocsátása volt eddig a legnagyobb. Az Anthropic mostani kibocsátása a zárt körű részvényeladással együtt várhatóan meghaladja a 107 milliárd dollárt, ezzel minden idők legnagyobb tőzsdei kibocsátása lesz.

Mi az IPO és miért lépnek tőzsdére a cégek?

Az IPO az angol initial public offering rövidítése, magyarul az első nyilvános részvénykibocsátás. Ilyenkor egy addig magántulajdonban lévő cég először kínál eladásra részvényeket a nagyközönségnek, a papírokkal pedig ezután már a tőzsdén lehet kereskedni. A cégek friss tőkét kaphatnak a növekedéshez – vagy az adósságaik csökkentéséhez –, az alapítók és a korai befektetők pedig először juthatnak pénzhez a részvényeikből.

A cégek nem véletlenszerűen választják meg a tőzsdére lépés időpontját. A tulajdonosoknak és a befektetési bankoknak is az az érdekük, hogy a kibocsátás akkor jöjjön el, amikor a befektetők a legoptimistábbak, és a részvényért a legmagasabb ár kérhető. A tőzsdei kibocsátások emiatt általában a piaci csúcsok környékére sűrűsödnek, míg amikor rosszul teljesít a piac, inkább csökken a számuk.

bankmonitor.hu

Az első napon átlagosan 19 százalékkal emelkednek

Egy számítás szerint az 1980 és 2024 között tőzsdére lépett amerikai cégek részvénye az első napon átlagosan 19 százalékkal emelkedett, a technológiai cégeké ennél is többel. Ugyanakkor az IPO-k közel negyede már az első napon a kibocsátási ár alá esett.

Az emelkedés nagy része azoknak jut, akik a kibocsátási áron jegyezhetnek, vagyis az intézményi befektetőknek, míg a kisbefektetők jellemzően csak a kereskedés indulása után jutnak hozzá a részvényhez. Például a SpaceX idén júniusban 135 dolláros kibocsátási ár mellett nagyjából 150 dolláron nyitott, így az első napi emelkedés több mint fele a nyitásig lezajlott, tehát egy gyors kisbefektető már csak fele akkora hozamot tudott elérni akkor is, ha a lehető legalacsonyabb áron vásárolt.

Középtávon IPO vagy S&P 500?

A kibocsátás utáni években az IPO-részvények átlagosan elmaradnak a már a piacon lévő, hasonló méretű részvények teljesítményétől, a különbség pedig az idő múlásával sem tűnik el. Az alábbi táblázat az átlagos hozamokat mutatja.

bankmonitor.hu

Az első évben az IPO-részvények hozama egyenlőtlenül oszlott meg: míg az első félévben emelkedett az új részvény, addig a második félévében már csak átlagosan stagnált. Ebben szerepet játszhat, hogy a cég dolgozói és a korai tulajdonosok általában 180 napig nem adhatják el a részvényeiket, így a tilalmi idő lejárta után jelennek csak meg az eladói oldalon. Három év után is a különbség még jelentős, és öt év után sem tűnik el.

Ráadásul az átlag mögött nagy különbségek vannak. A tipikus IPO-részvény még az átlagnál is rosszabbul járt, mert a hozamok mediánja – vagyis az az érték, amelynél az IPO-k fele jobban, fele rosszabbul teljesített – három és öt év után is negatív. Az átlagot csak néhány kiugró nyertes húzza felfelé.

A Reuters elemzése az elmúlt öt év 50 legértékesebb IPO-jánál azt találta, hogy nagyjából az esetek háromnegyedében jobban jártak a befektetők az S&P 500 indexalap vásárlásával, mint ha az IPO-ba vásároltak volna.

A SpaceX részvénye öt hónap alatt visszatért a kibocsátási ár közelébe

A SpaceX tőzsdére lépése jól mutatja, mekkorát ingadozhat egy frissen bevezetett részvény ára. Az első nap után az árfolyam még két kereskedési napig emelkedett, majd a csúcsáról alig két hónap alatt közel a felére esett.

bankmonitor.hu

A november 17-i záróár 5 százalékkal van a kibocsátási ár fölött, az első napi záróárnál viszont 12 százalékkal, a csúcsnál 33 százalékkal alacsonyabb. Aki tehát az IPO első napjaiban vásárolt, annak ma még mínuszban van a pozíciója.

Általában nem érte meg IPO-kor részvényt venni

Az egybehangzó kutatási eredmények szerint a tőzsdére lépő cégek részvényei átlagosan alulteljesítik a piacot, ha az első napi záróáron vásárolják őket.

Három és öt év után is gyengébb a hozamuk, mint a már a piacon lévő, hasonló méretű részvényeké.

Az első napi emelkedés ráadásul a kisbefektetőknek jellemzően nem érhető el.

A kutatások eredményei óva intenek minden befektetőt az IPO-któl, ez ugyanakkor nem jelenti, hogy minden IPO rossz befektetés. A nagy, nyereséges cégek nagyjából a piachoz hasonlóan teljesítettek, a legsikeresebbek pedig sokszorosára nőttek. A legrosszabb kilátásai a kis, veszteséges és az árbevételükhöz képest nagyon drágán értékelt cégeknek vannak. A mostani rekordkibocsátásoknál, köztük az Anthropicénál is az a kérdés, mennyi jövőbeli növekedés van már az árban, és ez mennyire reális.

Ha nincs időd napi szinten a befektetéseiddel foglalkozni, bízd profikra: a HOLD Online Vagyonkezelés csapata kezeli helyetted a megtakarításaidat.

A fenti tartalom nem minősül befektetési ajánlatnak, ajánlattételi felhívásnak, befektetési tanácsadásnak, adótanácsadásnak, befektetési elemzésnek, bármely pénzügyi eszközre vagy hitelfelvételre vonatkozó ajánlattételnek, kizárólag tájékoztatás és figyelemfelhívás céljával készült. A pénzügyi eszközök feltételei és forgalmazási kondíciói változhatnak, a Bankmonitor nem garantál az ügyfél számára hozamot. A Bankmonitor Szolgáltató Kft. a HOLD Alapkezelő Zrt. függő ügynöke a HOLD Alapkezelő Zrt. által nyújtott portfóliókezelés szolgáltatás kapcsán.

Source: HVG · bankmonitor.hu

At a glance

Topic
World
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira