Még mindig találtak Alaptörvény-sértő pontot a gyermekek otthongondozási díjának szabályozásában

Az Alkotmánybíróság már harmadszor semmisítette meg a szociális törvény gyermekek otthongondozási díjára (gyod) vonatkozó egyes részeit, mert indokolatlanul tesznek különbséget támogatásra szoruló családok között.

A testület foglalkozott ezzel 2023-ban, majd 2024-ben is, de most újra előkerült a Veszprémi Törvényszék indítványára. Egy nagymama perét tárgyalják ott a kormányhivatal ellen, aki egy balesetben súlyosan sérült unokáját ápolja, mert a szülők ugyanott életüket vesztették.

A kifogásolt bonyolult törvényszöveg lényege, hogy a jogalkotó a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek gyod-ra jogosultsága tekintetében különbséget tesz azáltal, hogy a jogosultság az egyéb rendszeres pénzellátásra való jogosultság megszerzése előtt vagy után keletkezett. A bíróság szerint nincs objektív, észszerű indoka annak, hogy vannak, akik a beteg hozzátartozójuk legalább tíz évig történő ápolása esetén a gyod teljes összegére jogosultak, míg akiknek az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzését követően kerül a háztartásába a gondozására szoruló gyermek, az addig folyósított rendszeres pénzellátást lényegében elveszítik. Olyan élethelyzetekben, amikor egy váratlan családi tragédia miatt kerül egy tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek egy hozzátartozó (jelen esetben a nagyszülő) gondozásába, akinek a saját jogú nyugdíját már megállapították, ő alacsonyabb összegű gyod-ra lesz jogosult, amit az időmúlással (ti. azzal, hogy ezt követően legalább tíz éven át gondozza a saját háztartásában a gyermeket) sem tud orvosolni.

Az Alkotmánybíróság többsége egyetértett a veszprémi bíróval.

Sérül az Alaptörvény, ha egy jogszabály a lényegében azonos élethelyzetben levő csoportok között anélkül tesz különbséget, hogy annak észszerű indoka lenne. Az itt vitatott szabály éppen azon szülőket, vagy hozzátartozókat szankcionálja a gyod összegének csökkentésével vagy akár teljes megvonásával, akik részéről a saját egyéni körülményeik (életkoruk, egészségi állapotuk) még fokozottabb erőfeszítést követelnek meg a gyermek ápolása, gondozása érdekében.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a jogalkotó nem csupán nem jelölt meg olyan érvet a gyod szabályozási kereteinek meghatározása során, amely ezt a különbségtételt igazolhatta volna, hanem a gyod-ra vonatkozó szabályozás jogalkotói indokolásából éppen ennek az ellenkezője következik. Ezért a testület nem juthatott más következtetésre, mint hogy egy ilyen jogszabályi rendelkezésnek nincs észszerű indoka, azaz önkényes. A törvényhelyet megsemmisítették, azt a bíróság nem alkalmazhatja.

A döntés nem egyhangúlag született: Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Varga Réka adott be különvéleményt, egymástól is eltérő érveléssel.