Márkus László színész és Simonyi András volt washingtoni nagykövetét is a hálózati személyek között szerepel

Szerda este a Telex újabb ismert közéleti szereplők, művészek neveit találta meg Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának adatbázisában, a Nyitott Aktákban.

Márkus Lászlót, a szocializmus időszakának egyik legismertebb színészét a nyilvánosságra hozott adatok alapján 1958-ban szervezte be a belső elhárítás. A Madách Színház társulati tagját „Szabó Mihály” fedőnéven regisztrálták.

Szikora Jánost, a Vígszínház akkori rendezőjét a 6-os kartonja szerint 1987-ben, 37 éves korában szervezték be, és 1989 júniusában kérte a kapcsolat megszakítását. Fedőneve „Károly” volt, és mint titkosított kizárt hálózati személy szerepel a nyilvántartásban. A Jászai Mari-díjas rendező 2012-től egészen tavalyig a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója volt, és ő rendezte 2002-ben az újonnan megépült Nemzeti Színház nyitóelőadását, Az ember tragédiáját.

Selmeczi György, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas zeneszerző és zongoraművész 6-os kartonján a „Sas Róbert” fedőnév olvasható. A kolozsvári születésű Selmeczi a Színházi- és Filmművészeti Egyetem tanára, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

Simonyi Andrást, Magyarország korábbi washingtoni nagykövetét szintén egyetemistaként szervezhették be még 1975-ben. „Mészáros” fedőnéven egészen 1984-ig volt hálózati személy, és neki is az ifjúságvédelem volt a területe. Ekkor „munkaköri változás” miatt zárták ki titkosítás mellett. Simonyi 1984-től az MSZMP KB külügyi osztályának politikai munkatársa volt, 1995 és 2007 között pedig nagykövetként tevékenykedett a NATO-ban és Washingtonban.

A nyilvántartásba vétel önmagában nem bizonyítja, hogy valaki jelentett is volna

Szerdán délelőtt nyilvánosságra hozták a nyitottaktak.hu oldalon a kommunista időszak állambiztonsági iratainak egy részét: a beszervezésekről szóló 6-os kartonokat, a B-naplókat és a mágnesszalagok tartalmát. Fontos azonban hangsúlyozni: önmagában az, hogy egy személyt nyilvántartásba vettek, nem bizonyítja, hogy valaki ténylegesen jelentett.

Az oldalon böngészhető adatok egyrészt hiányosak, mert becslések szerint 150-200 ezer beszervezett hálózati személy volt a rendszerváltás előtti Magyarországon, másrészt egyes dokumentumokat utólag, lejáratási céllal tehettek a papírok közé. Az is fontos különbség az adatok értékelésénél, hogy valakit könnyedén be tudtak-e szervezni, és rendszeresen jelentett is, vagy csak valamilyen zsarolás következtében került kapcsolatba az állambiztonsággal, és nem is jelentett egyáltalán. Ez utóbbiakról viszont nem sok derül ki a nyilvánosságra hozott dokumentumokból, pedig az érintettek tevékenységének megítélésénél ez fontos tényező volna. 

Az ügynökakták megnyitása óta számos ismert közéleti személy nevét találták meg a nyilvántartásokban. Erről egy nagyobb gyűjtést is készítettünk, amely alább olvasható:

Vágó István, Szikora Róbert és Patyi András alkotmánybíró neve is szerepel a nyitottaktak.hu-n – sorra kerülnek elő az ismert nevek az adatbázisból

Ismert zenészek, színészek, politikusok, újságírók, műsorvezetők és közgazdászok neve is szerepel azon a honlapon, amelyen a kormány állítása szerint egykori állambiztonsági „ügynökök” adatait hozták nyilvánosságra. Mások mellett megtaláltuk Vágó István egykori kvízmester, Szikora Róbert énekes, Dévényi Tibor lemezlovas, Szepesi György sportriporter, Lezsák Sándor volt fideszes országgyűlési képviselő, valamint Patyi András alkotmánybíró nevét is. Fontos kiemelni, hogy az adatok között hamis dokumentumok is szerepelhetnek, a nyilvánosságra hozott papírokból pedig nem derülnek ki a beszervezés körülményei – pedig utóbbiak nagyban árnyalhatják a tevékenység megítélését.