Ma már Elon Musk-féle istenkomplexusos techvezérek is lekapcsolhatják az amerikai katonai technológiát egy háború közepén

Ukrajnában megint lecsavarták a Starlinket, és Washingtonban láthatóan még csak nem is tudják, ki döntött róla. Valós kockázattá vált, hogy a háborúk megvívásához szükséges szoftvereket egyszer csak valaki egyszerűen leállítja a világ másik feléről. Azt senki sem tudja, hogy a döntés a Starlink esetében ezúttal a Szilícium-völgyből vagy a Fehér Házból érkezett.

El tudja bárki képzelni, hogy egy háborúzó katonának az elsütőbillentyű minden egyes lenyomása előtt a lőszer gyártójától kell engedélyt kérnie a tűzparancsra?

A sarkított példa nem is áll olyan messze a valóságtól. A „kill switch” funkciótól, tehát a haditechnikai eszközöknek a gyártó vagy exportőr állam általi lekapcsolásától való félelem általános, még ha precedens nem is nagyon volt rá – legalábbis a „nagyvasak” esetében. A háborúk megvívásához szükséges és a digitalizációval, mesterséges intelligenciával (AI) egyre fontosabbá váló szolgáltatások leállítása, korlátozása viszont már nem elképzelhetetlen.

Az orosz agresszió ellen küzdő Ukrajna október 14-én reggel arra kelt ugyanis, hogy a műveleteihez kommunikációs és navigációs szempontból elengedhetetlen SpaceX szolgáltatásait felfüggesztették, korlátozták.

Az azonos infrastruktúrát, köztük 11 ezer alacsony Föld körüli pályán keringő műholdat használó szolgáltatás két részre bomlik. A Starlinket elsősorban civil kereskedelmi célokra és defenzív műveletekhez alkalmazzák. A haditechnikai eszközökbe is integrálható Starshield ennek a katonai verziója, ami már magasabb szintű titkosítással és gyorsabban kezeli a jeleket. Ukrajna mindkét, a gyakorlatban összeérő rendszert használta a harctéren – amíg valaki tíz napra nem csavarta le neki az egészet októberben. Csürtökön pedig ismét a rendszer ukrajnai korlátozásáról érkeztek hírek.

Nemcsak a Starlink lecsavarása riasztó fejlemény Ukrajnának, hanem az is, hogy az oroszok közben gőzerővel fejlesztik a sajátjukat

A Rasszvetre keresztelt orosz műholdas rendszer erősen korlátozott időtartamban ugyan, de már most képes Ukrajna felett jelet küldeni.

Az ukrán katonák arra lettek figyelmesek, hogy a szolgáltatás leáll az óránként 160 kilométeres sebességnél gyorsabban haladó eszközöknél. A tiltás lényegében megszüntette a közepes hatótávolságú csapásmérő képességet (kis hatótávolságnál nem lépik túl a limitet, nagy hatótávolságra, Oroszország területére pedig eddig sem terjedt ki a szolgáltatás). Továbbá ellehetetlenítette a védelmet a sugárhajtású orosz robotrepülőgépek (Geran–4 és Geran–5) ellen, amikre a korlátozott rakétaelhárítási kapacitás miatt az ukránok szintén drónokat indítanának, csakhogy ezek a korlátozott sebesség sokszorosával repülnek.

Ez jó néhány emberéletet követelt, ráadásul az ukránok számos támadó műveletet nem tudtak kivitelezni miatta. Az amerikai félidős kongresszusi választás előtt a Trump-adminisztráció emberei akkor már hetek óta arra kérték Kijevet, hogy függessze fel az orosz olajfinomítók elleni támadásokat, ami nem történt meg. Hivatalosan nem kötötték ehhez a Starlink korlátozását, és

a döntésnek a mai napig nincs gazdája, pedig az érzékeny katonai rendszereknek egyértelmű és transzparens parancsnoki lánc szerint kellene működniük.

Kié a kapcsolgatás joga?

Az első sajtóhírek szerint az utasítás a Fehér Házból érkezett. Donald Trump elnök tagadta, hogy közvetlenül részt vett volna az ügyben, míg Marco Rubio külügyminiszter a SpaceX-nek tulajdonította a döntést. Elon Musk, a vállalat alapítója és vezérigazgatója próbálta elhatárolni a két rendszert. Kijelentette, hogy a SpaceX azért korlátozta a Starlink kereskedelmi szolgáltatását, mert Ukrajna támadó drónműveletei megsértették a felhasználási feltételeket, és így csak egy kiskaput szüntettek meg. Kitartott viszont amellett, hogy a Starshieldhez a hozzáférést az amerikai kormány ellenőrzi.

Hozzászólások