Lesújtó ítéletet kaptak Orbánék az ÁSZ-tól, amely most Gajdostól várja, hogy jobban csinálja

A Balatonért felelős minisztériumok tevékenysége eredménytelen volt, képtelenek voltak választ adni a klímaváltozás jelentette kihívásokra. Ezt állapította meg többek között az Állami Számvevőszék, amely az elmúlt évek Balatonnal kapcsolatos kormányzati tevékenységét vizsgálta felül. A tóért újonnan felelős miniszter egy sor javaslatot kapott tőlük, Gajdos Lászlónak 30 napja van, hogy letegyen az asztalra egy intézkedési tervet.

• HVG

A természetes vizek védelmével kapcsolatos állami feladatok, azon belül is a Balaton jó állapotának fenntartása érdekében tett intézkedéseket értékelte friss jelentésében az Állami Számvevőszék, és nyolc javaslatot meg is fogalmazott. A jelentés főbb megállapításai:

• sem az Orbán-kormány Belügyminisztériuma, sem az Energiaügyi Minisztérium nem végezte eredményesen a tó megőrzésének feladatát (korábban az előző, később az utóbbi felelőssége volt a Balaton),
• hiányos működésük nehezítette az éghajlatváltozás jelentette kihívások, kockázatok kezelését,
• a vízügy ugyan javított valamit a tó állapotán, de a fentiek miatt sem tudott hosszú távú eredményt elérni.

Egy átlagos tél már egyre kevésbé elég a Balatonnak, hogy feltöltődjön

Több mint kétszeresére nőtt az utóbbi évtizedekben a nyári vízhiány a Balatonnál, miközben a tóra és vízgyűjtőjére lehullott csapadék nem sokkal lett több. Ez az egyre gyakrabban előforduló negatív vízmérleg évek során összeadódik, most is ezt látjuk. 

Problémásnak találták többek között még, hogy

• nem volt megfelelő az állami koordináció, mert az illetékes minisztérium nem hangolta össze a Balatonnal kapcsolatos kutatásokat, és azok eredményét nem csatornázták be a döntéshozatali folyamatba,
• ennek nyomán nem születtek meg a tó állapotának javulását célzó szükséges döntések, 
• nem vizsgálták meg megfelelően, hogy szükség lehet-e a Balaton mesterséges vízpótlására,
• ahogy azt sem, hogyan hat a vízminőségre, ha magasabb vízszintet tartanak benne.

A jelentésben külön kitérnek a tó a turisztikai használatára és a partok beépítése okozta problémákra is, ami miatt csökken a természetes partszakaszok aránya és sérülnek a parti élőhelyek. Ezek alapján megállapítják, hogy 

sokkal jobban össze kell hangolni a gazdasági hasznosítást és a természetvédelmet a Balaton jó állapotának megőrzése érdekében. 

Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek hét pontban foglalták össze, milyen intézkedéseket várnak tőle:

1. vizsgálja felül azokat a kereteket, amelyek során felhasználják a vízmennyiséget és -minőségét érintő, állami finanszírozású kutatások eredményeit a szakpolitika kidolgozásához,
2. hozzon létre egy olyan tudományos kutatási profillal rendelkező háttérintézményt vagy konzorciumot, amely támogatni tudja a szakpolitika-alkotást, 
3. méresse fel, szükség van-e mesterséges vízpótlásra, és ennek megvalósítási lehetőségeit, figyelembe véve a hasznosítási célokat, és a tó állapotára ható valamennyi tényezőt és azok kölcsönhatásait is,
4. vizsgálja felül a vízszintszabályozást,
5. a klímaváltozás hatásait figyelembe véve gondolja újra a vízügyi monitoring-tevékenységet,
6. méresse fel, hogyan kellene megújítani a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszert, mivel onnan rendre kevesebb víz érkezik a Balatonba, mint amennyit a Zala folyón befolyik,
7. vizsgálja felül, mennyi pénzt szánnak a Balaton védelmére.

A miniszternek a fentiek alapján kell intézkedési tervet összeállítania, erre 30 napot kapott. 

Az államnak alkotmányos kötelessége megóvni a Balatont a beépítéstől, de vajon van hozzá mersze?

Az éghajlati válság korában a magánérdek és a környezeti közérdek egyre inkább zéró összegű játszmává válik – állapítja meg Sulyok Katalin környezetjogász a Balatonnal kapcsolatban, amelynek túlépítése, és rendkívüli apadása is forró téma lett az utóbbi hónapokban. A jogász szerint az államnak több eszköze is lenne, hogy megakadályozza a tó fennmaradását veszélyeztető beépítést, de kell a politikai akarat.

Hozzászólások