Lemond a Magyar Kajak-Kenu Szövetség (MKKSZ) elnöki posztjáról Schmidt Gábor december 1-jei hatállyal. A szervezet oldalán olvasható közlemény szerint a sportvezető hétfő délelőtt rendkívüli ülés keretében tájékoztatta az elnökséget a döntéséről, amelyet a kormány által az Országgyűlésnek benyújtott, úgynevezett összeférhetetlenségi törvényjavaslattal indokolt. Ez egyebek mellett kimondja, hogy az államigazgatásban dolgozó szakmai felsővezetők hivatali idejük alatt és a jogviszonyuk megszűnését követő négy évben nem láthatnak el vezető tisztségviselői megbízatást sportszövetségben. Schmidt 2022 és 2026 között sportigazgatási és fejlesztési ügyekért felelős helyettes államtitkár volt.

„Megismerve az összeférhetetlenségi törvényt azt gondolom, hogy a sportág zökkenőmentes működése és a folyamatban lévő olimpiai felkészülés egyértelműen azt kívánja, hogy minél hamarabb – függetlenül attól, hogy a törvény mikor lép hatályba – döntés szülessen arról, hogy ki vezesse tovább a Magyar Kajak-Kenu Szövetséget” – idézte a közlemény Schmidt Gábort, aki hozzátette: a lemondásával lehetőség nyílik arra, hogy a szövetség esedékes közgyűlésén a közösség meg tudja választani az új elnököt.

Megjegyezte azt is, büszke arra, hogy 38 éven át részese lehetett annak, ahogy a kajak-kenu lett Magyarország legeredményesebb olimpiai sportága és töretlenül ott van a világ élvonalában, „miközben a szövetség a legnagyobb vagyonnal rendelkező sportszervezetek közé emelkedett, folyamatos példamutató gazdálkodással”.

Benyújtották az összeférhetetlenségi törvényt, amely kizárná a politikusokat a sportszervezetek vezetéséből

„Újabb lépéssel kerültünk közelebb a sport és a napi politika különválásához” – írta a sportért felelős államtitkár.

Ahogy korábban megírtuk, Schmidt tíz nappal az országgyűlési választás után bizalmi szavazást kezdeményezett maga ellen, aminek közvetlen előzményeként Szemán Róbert masters világbajnok kenus, a Kolonics György Alapítvány kuratóriumi tagja lemondott a szövetség civil kapcsolatok bizottsági tagságáról és erre szólította fel őt is. Több ügyet is említett indokként, ezek egyike Kovács Katalin háromszoros olimpiai bajnok kajakozó – Schmidt Ádám felesége – nevét viselő sukorói akadémia megépítése volt. A létesítményt több mint 50 milliárd forintból húzták fel – Szemán szerint ebből, illetve az üzemeltetésére elköltött pénzből az ország összes vízitelepét meg lehetett volna újítani.

Schmidt akkor úgy nyilatkozott, nem csak emiatt kérte a bizalmi szavazást, már korábban is úgy tervezte, hogy a választás után a tagság kezébe adja az elnöki pozíciójáról szóló döntést. Erre végül nem került sor, mert az elnökség még aznap egyhangúlag elutasította a kezdeményezését. Azt írták, szerintük „elnök sportágbéli tevékenysége és az MKKSZ működése nem indokolja annak megkérdőjelezését. A kritikákban megfogalmazott kérdések egy része pedig közvetlenül nem az MKKSZ-szel kapcsolatos, így ezen kérdésekkel nem kíván foglalkozni”.

Július végén aztán Kálnoki-Kiss Attila jelenlegi sportállamtitkár bejelentette, hogy átvilágítás lesz a kajak-kenu akadémiánál. Azt is állította, hogy az elődje, Schmidt Ádám két hónappal annak átadása után, 2024 decemberében arról rendelkezett, hogy Kovács Katalin, az akadémia vezetője „közfeladat ellátása” jogcímen ingyen, azaz bérleti díj megfizetése nélkül használhassa a létesítményt határozatlan időre.

November 7-én aztán már azt jelentette be Kálnoki-Kiss, hogy nyugvópontra jutott az ügy, aláírták az új szerződést az akadémiával, amivel hosszú távon rendeződik a létesítményhasználat ügye.

Az összeférhetetlenségi szabályok lehetséges kidolgozásáról először Kálnoki-Kiss beszélt a lapunknak júliusban adott interjúban. Úgy fogalmazott: a magyar sport autonóm szervezetekből, szövetségekből és egyesületekből áll, amelyeknek választott tisztségviselőik vannak. Az államnak ezért nem lehet feladata, így nem is célja, hogy kívülről beleszóljon a személyi kérdéseikbe, azt azonban elképzelhetőnek tartja „hogy lesz gondolkodás a politikus sportvezetők szerepvállalásának szabályozási lehetőségeit illetően”. Szeptember közepén aztán Magyar Péter miniszterelnök jelentette be, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokat vezet be a kormány a sportban.

Az erről szóló törvényjavaslatot október 24-én nyújtották be a parlamentnek, de annak szövege alapján nem volt egyértelmű, hogy például Kubatov Gáborra, az FTC elnökére is vonatkozna-e. A múlt héten módosító javaslat érkezett hozzá az Országgyűlés művelődési bizottságától, amely szerint nem tölthet be ilyen pozíciót, „bírósági nyilvántartásba vett párt vezető tisztségviselője, volt országgyűlési képviselő, akinek e megbízatása megszűnése óta négy év még nem telt el, volt európai parlamenti képviselő, akinek e megbízatása megszűnése óta négy év még nem telt el”.

Schmidtet tíz éve, 2016. december 9-én választották az MKKSZ elnökévé, Baráth Etelét követte a poszton. Azóta kétszer, 2021-ben és 2024-ben is újraválasztották. Helyettes államtitkári megbízatása alatt, valamint azt követően is társadalmi munkában látta el az elnöki feladatokat.

A NER nagyágyúit is érintheti a kormány új szabályozása: bemutatjuk, hogyan uralta le a Fidesz a magyar sportvezetést

Kemény összeférhetetlenségi szabályokat alkot a kormány a sportszövetségek és a nagyobb sportszervezetek irányítói számára. Összeszedtük, kik előzték meg lemondásukkal, hogy száműzzék őket a sportból, és kik azok, akiket még érinthet a döntés.

Source: HVG · Horn Andrea

At a glance

Topic
Sports
Country
🇭🇺 HU
Publisher language
HU
Added to Allnira