Költségvetés: tízmilliárd a kórházi élelmezésre, csaknem 28 milliárd a várólistákra

A 2027-es büdzsé tervezetéből eddig kevésbé ismert részletek is kiderültek arról, hogy a kormány hogyan nyúlna hozzá az egészségügyi rendszerhez – derült ki a Népszabadság cikkéből.

A tervek között szerepel a háziorvosi ellátás átszervezése, új térségi egészségügyi és szociális centrumok kialakítása, a krónikus betegek gondozásának fejlesztése, valamint a kórházi étkeztetés javítása és a műtéti várólisták csökkentése.

A gyógyító-megelőző ellátásokra 3316 milliárd forintot fordítanának, 429 milliárddal többet, mint amennyi a 2026-os eredeti költségvetésben szerepelt.

• A gyógyszertámogatásokra 645 milliárdot szánnak, ez 78 milliárdos növekedés.
• A nagyértékű gyógyszerek finanszírozására külön jogcímen 330 milliárd forint jutna.
• A várólisták csökkentésére csaknem 28 milliárdot különítenének el, ami több mint ötszöröse az idei eredeti előirányzatnak.
• A kórházi betegélelmezés javítására 10 milliárd,
• a népegészségügyi fejlesztésekre 2,72 milliárd forint szerepel a tervezetben.

A növekmény jelentős részét azonban a béremelések, a gyógyszerkiadások és a már működő ellátások finanszírozása köti le. A lap arra is felhívja a figyelmet, hogy a magasabb költségvetési keretek nem feltétlenül jelentenek automatikusan több ellátási kapacitást.

Az egyik legjelentősebb változás az alapellátást érintheti. A jelenlegi, jellemzően egy háziorvosra és egy asszisztensre épülő modell mellett úgynevezett Integrált Területi Egészségügyi és Szociális Centrumokat hoznának létre. Ezekben a háziorvosok munkáját szakápolók, dietetikusok, gyógytornászok, pszichológusok és szociális szakemberek segíthetnék. A cél, hogy a betegek minél több szolgáltatást a lakóhelyükhöz közel vehessenek igénybe, és a betöltetlen háziorvosi körzetek ellátása is szervezettebbé váljon.

A korábban emlegetett 164 centrum helyett azonban 2027-ben egyelőre csak kísérleti program indulhat. Erre 1,25 milliárd forintot különítenének el. A lap szerint egyelőre nem ismert, hány településen kezdődhet meg a működés, és mikor fogadhatják az első betegeket.

A fejlesztésekre azért is nagy szükség lenne, mert a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő november eleji adatai szerint már 1033 háziorvosi körzet betöltetlen az országban, és 669 olyan település van, ahol kizárólag betöltetlen körzeteket tartanak nyilván, és ezeken a településeken több mint félmillió ember élhet. A lap hangsúlyozza: az ellátás átszervezése önmagában nem oldja meg az orvos- és szakemberhiányt.

Magyarországon van egyébként olyan megye, ahol harmadannyi orvos jut százezer emberre, mint a legjobb helyzetben lévő régióban. Erről bővebben itt írtunk:

Itt a nagy magyar orvostérkép: hány évesek az orvosok, és hol van belőlük a legtöbb?

Van megye, ahol harmadannyi orvos jut százezer emberre, mint a legjobb helyzetben lévő régióban. Egy új kutatás szerint ez az egyik olyan tényező, amely a szakemberhiány és az orvostársadalom elöregedése mellett mindjobban feszíti az ellátórendszert. A nemzetközi trendek is hasonlók.

A költségvetés csaknem 11 milliárd forintot szánna a krónikus betegek gondozását segítő eszközök beszerzésére. A fejlesztés elsősorban a cukorbetegek, a magas vérnyomással élők és más krónikus betegek számára jelenthetne könnyebbséget, akiknek jelenleg gyakran több szakrendelést is fel kell keresniük állapotuk ellenőrzéséhez.

A népegészségügyi terület is változások előtt állhat. A jelenleg működő 106 egészségfejlesztési iroda finanszírozását tíz év után emelnék: az éves támogatási keret 50 százalékkal növekedhet. Emellett új népegészségügyi stratégia készülne, létrehoznák az Országos Népegészségügyi Intézetet, és felülvizsgálnák a lakossági szűrőprogramokat is.

A kórházi betegeket közvetlenül érintő intézkedések között szerepel a betegélelmezés fejlesztése, amelyre 10 milliárd forintot különítenének el. A költségvetési indokolás szerint a jobb minőségű étkeztetés a gyógyulást is segítheti, és csökkentheti a kórházi tartózkodás időtartamát. Arról azonban még nincs pontos információ, hogy a pénzből a napi élelmezési normát emelnék, a speciális diétás ellátást fejlesztenék, vagy a kórházi konyhákat korszerűsítenék.

A várólisták csökkentésére 27,8 milliárd forintot terveznek, ami 22,5 milliárd forinttal több a 2026-os eredeti előirányzatnál. Emellett további 10,59 milliárd forint jutna új szakellátási kapacitások befogadására, többek között a diagnosztikai ellátás és az egynapos sebészet fejlesztésére.

A Népszabadság azonban rámutat: a jelentős többletforrás önmagában még nem garantálja a várakozási idők csökkenését. Ehhez megfelelő számú orvosra, műtői szakdolgozóra, aneszteziológiai kapacitásra és rehabilitációs háttérre is szükség van. Ráadásul a költségvetési dokumentum azt sem részletezi, hogy a rendelkezésre álló pénzből pontosan hány többletműtétet terveznek elvégezni.

Több tízezer beteg vár csípő- és térdprotézisre: 21,6 milliárd forintos programmal csökkentené a kormány a várólistákat

A várakozási idő csökkentésének egyik eszköze a meglévő műtői kapacitások jobb kihasználása. Becslések szerint egyes intézményekben évente 400–1000-rel több műtétet végezhetnek el, mint 2019-ben.

Nyitókép: Illusztráció, fotó: HVG / Reviczky Zsolt