Kiszámolták, mire lenne szükség, hogy ne főjön meg a Föld

Elkerülhetetlen a Föld túlmelegedése, biztos, hogy meg fogjuk haladni a globális felmelegedés párizsi klímaegyezményben meghatározott 1,5 Celsius-fokos határát – derül ki a Climate Analytics friss jelentéséből, amit az ENSZ éves klímakonferenciájára, az idén a törökországi Antalyában tartott COP31-re időzítettek. 

A COP31 előkészítő eseményei hétfőn indultak, a tagállamok vezetői szerdától érkeznek Antalyába, hogy több, bármiféle áttörés nélküli klímacsúcs után kezdjenek végre valamit a fosszilis energiahordozók mihamarabbi kivezetésével. Igaz, már az előkészületek során kiderült, hogy hiába sürgető a helyzet, hatalmas szakadék tátong a szükséges cselekvés és a politikai szándék között.

Nem véletlenül beszélt arról Bill Hare a berlini független klímatudományi és szakpolitikai kutatóintézet vezérigazgatója, hogy 

bátor vezetőkre van szükség.

Szerinte a „túllövés” (overshoot, ami alatt a kitűzött 1,5 fokos cél meghaladását értik), fizikai értelemben már elkerülhetetlen, de az csak politikai döntés kérdése, hogy milyen mértékben hagyjuk túlmelegedni a légkört és mennyi ideig tart visszatérni a még elfogadhatónak ítélt 1,5 Celsius-fokos szint alá.

A Climate Analysis szerint abban az esetben, ha a kormányok gyors ütemben vezetik ki a fosszilisenergiát, és drasztikusan csökkentik a metánkibocsátást, még elérhető, hogy „csak” 1,7 Celsius fokkal emelkedjen a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti időszakhoz képest. Ez a csúcspont ebben az esetben a 2070-es években következhet be, és 2100-ra akár még sikerülhet 1,2-1,3 fokra lecsökkenteni a felmelegedés mértékét. Ám ehhez tényleg gyors lépésekre van szükség: 

2035-ig a felére kellene csökkenteni a fosszilis tüzelőanyagok használatát,

kiváltani őket mind az elektromosáram-termelésben, mind a közlekedésben, mind az épületek energiafelhasználásában, mind az iparban, és mindezzel párhuzamosan javítani az energiahatékonyságon is, hogy általában csökkenjen az energiaigény. Ehhez drasztikusan kellene csökkenteni a metánkibocsátást is az energia-, a hulladék- és a mezőgazdasági ágazatokban, de a természetes ökoszisztémák helyreállítása, és az erdőirtás leállítása sem elkerülhető, ahogy szükség lesz a légkörből a szén-dioxidot kivonó technológiák felfuttatására is.

Már csak azért is nagy politikusok felelőssége, mert, mint a vezérigazgató jelezte,

az, hogy elkerülhetetlenné vált a túllövés, a kormányok korábbi mulasztásaiból fakad. 

Most viszont még van esély a javításra, hiszen szinte minden szükséges eszköz és technológia rendelkezésre áll – mondta Marcia Rocha, a jelentés koordinátora, aki szerint ráadásul a tiszta megoldás jellemzően nemcsak olcsó és biztonságos, de a bizonytalan geopolitikai helyzetben pragmatikus lépés is. 

Ezzel kapcsolatban figyelemreméltó egy másik kutatóintézet, az Earth System Science Data friss globális karbonköltségvetése (ami világ szén-dioxid-kibocsátását és a légkör, az óceánok, illetve a szárazföld szénforgalmát mérik), ami azt mutatja, hogy a fosszilis eredetű kibocsátás a tavalyi 1,2 százalékos növekedéssel szemben idén várhatóan 0,4 százalékos csökkenést mutat. Ennek hátterében részben az iráni háború és az olajpiaci sokk, valamint megújuló energiatermelés ezzel is összefüggő előretörése áll.

Persze összességében továbbra is növekszik az emberi tevékenység nyomán a szén-dioxid-kibocsátás, ami az ESSD szerint fosszilis mellett a földhasználatból fakadó kibocsátást is beleszámolva összesen 43,8 milliárd tonnára rúghat idén az előzetesen becsült adatok alapján. Ez így is jó 500 millió tonnával, 1,15 százalékkal is több lehet, mint a tavalyi 43,3 milliárd tonnás érték. 

Nagyon nem mindegy, hogy 1,5 vagy 1,7, pláne 2,6 fok

A Climate Analytics jelentésében arra is felhívják a figyelmet, hogy minden további tizedfokos emelkedés növeli a szélsőségek, a hőhullámok, a tengerszint-emelkedés és az átbillenési pontok kockázatát. 1,7 fokos emelkedésnél például harmadával többen lesznek kitéve hőhullámoknak, mint 1,5 foknál, 1,8 fokos emelkedésnél – ami még eljöhet, ha nem csökkentjük gyorsan a fosszilis eredetű kibocsátást –, pedig további 10 százalékkal nőhet az érintettek száma. Ha gyorsan sikerül visszavenni a melegedést a csúcs 1,7 fokról 1,5 fokra, akkor még van esély elkerülni fontos átbillenési pontokat, például a sekélyvízi korallzátonyok elpusztulását, a nyugat-antarktiszi jégtakaró elolvadását, az Atlanti-óceán keringési rendszerének megváltozását vagy az Amazonas esőerdőinek pusztulását.

Ha viszont nem változtatunk, akkor a jelenlegi folyamatok alapján 2100-ig 2,6 fokos is lehet az emberi tevékenység okozta felmelegedés, de ha teljesülnek a mostani legambiciózusabb kibocsátás-csökkentési vállalások és ígéretek, akkor is 2 fok körüli lesz a hőmérséklet-emelkedés, ami egyébként már tavaly elérte az 1,37 Celsius-fokot.