Kijött a jelentés: élve sül meg a világ Donald Trump klímapolitikája miatt

Mivel a globális hőmérséklet a következő években várhatóan több mint 1,5 Celsius-fokkal haladja majd meg az iparosodás előtti szintet, az országoknak sürgősen csökkenteniük kell a szén-dioxid-kibocsátásukat, hogy elkerüljék az éghajlatváltozás legsúlyosabb hatásait. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) új jelentése azonban rámutat: az, hogy az Egyesült Államok letekeri az éghajlatvédelmi lépéseit, jelentős mértékben aláássa ezeket az erőfeszítéseket.

Az UNEP tudósai megállapították, hogy az Egyesült Államok szén-dioxid-kibocsátása 2025-ben 133 megatonnával nőtt, ami messze meghaladja a többi jelentős gazdaság adatait. A jelentés szerint a növekedést a megugró villamosenergia-igény és a szén alapú energiatermelés újbóli felfutása okozta. Az egy főre jutó szén-dioxid-kibocsátás tekintetében az Egyesült Államok – Oroszországgal holtversenyben – az élen áll, közel 18 tonnás értékkel.

A jelentés szerint a Trump-adminisztráció intézkedései hozzájárultak ehhez a növekedéshez, és jelentősen rontották az Egyesült Államok kibocsátással kapcsolatos előrejelzéseit. A várakozások szerint 2030-ra a kibocsátás közel 0,9 gigatonnával lesz magasabb annál, mint amit a Biden-adminisztráció politikája mellett ért volna el az USA.

A kutatók szerint ennek következménye világszerte érezhető.

Brutális lehet a szuper El Niño hatása, az egész világ megérzi majd

Zeke Hausfather klimatudós közzétett egy globális térképet, amin a klímamodellek alapján azokat a régiókat jelölte meg, amelyeket a leginkább érint majd az extrém időjárás.

A Trump-adminisztráció egyik energetikai célja az volt, hogy kihátráljon az USA eddigi klímapolitikájából, visszavágja a tiszta energia térnyerését, miközben jelentős mértékben növelte az országon belüli olaj- és gázkitermelését. A szabályok enyhítése miatt újra nagyobb mértékben bocsáthatnak szennyezőanyagokat a levegőbe az erőművek és a járművek, az elektromos járművek vásárlását pedig szövetségi szinten már nem támogatja a kormány.

Az a tény, hogy Donald Trump másodjára is kiléptette az Egyesült Államokat a Párizsi Megállapodásból az eredményezte, hogy a 1,5 Celsius-fokos célkitűzést betartása mára lehetetlenné vált.

Az UNEP jelentésében arra is kitér, mit kell ahhoz tenni, hogy a határátlépés mértékét minimalizálja az emberiség, és a század közepére várható maximális felmelegedést 1,7–1,8 Celsius-fok alatt sikerüljön tartani.

Akkora a baj, hogy 2100-ra a szárazföld 40 százaléka kiszáradhat

Kínai kutatók modellezése alapján Ausztráliában, Brazíliában és Afrikában nő meg a legnagyobb mértékben a kiszáradt területek nagysága.

Ehhez a (legkedvezőbb) forgatókönyvhöz a globális kibocsátást 2030-ig 18, majd 2035-ig pedig 45 százalékkal kellene csökkenteni, miközben az évszázad során fokozatosan növelni kellene a légkörből kivont szén-dioxid mennyiségét is.

A jelentés szerint ugyanakkor ha a megállapodás minden aláírója teljesítené a kitűzött céljait, és további erőfeszítéseket tenne a globális felmelegedés megfékezésére, még akkor is 66 szalék lenne az esélye annak, hogy a felmelegedés 2100-ra eléri a 2,6 Celsius-fokot.

A kutatók szerint a 2025-ben prognosztizálthoz képest 0,2–0,3 Celsius-fokkal lett magasabb a mostani előrejelzésben szereplő felmelegedési mérték, ennek pedig mintegy feléért tehető felelőssé az Egyesült Államok.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

(Nyitókép forrása: AFP / Brendan Smialowski)