Kert Attilát hirdette ki győztesnek a közmédia vezérigazgatói pályázatán a lebonyolításáért felelős Független Közmédia Testület (FKT) szombat esti sajtótájékoztatóján.
A verseny csak a második fordulóban dőlt el Szabó Stein Imre és Kert Attila között. A pénteki első forduló első két helyezettjét azért hívták be egy újabb körre, mert a pontozás után nagyon szoros volt köztük a verseny. Szombaton a két jelöltet tehát újabb 2-2 órán át faggatta a terveiről és tapasztalatairól Független Közmédia Testület.
Kert Attila meghallgatása
MTI / Lakatos Péter
A pénteki, több órás tanácskozás után Bayer Judit, a testület elnöke azt mondta:
a pályázók pontozása után az első két helyezett, Szabó Stein Imre és Kert Attila között alig egy százalék volt a különbség, ezért döntöttek a második körös meghallgatásukról.
A kiválasztott vezérigazgató munkaviszonya határozatlan idejű, és legkésőbb a megválasztását követő 30. napon lép hatályba. A közmédia – amelynek már nem MTVA a rövidítése, hanem az új cég, a Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. alapján MRTV – új vezetőjének alapfizetése a vonatkozó kormányhatározat szerint kezdetben havi bruttó 2,9 millió forint, de ha a később közepes vagy magas komplexitásúvá minősítik át a céget, ez az összeg havi bruttó 3,2 vagy 3,5 millió forint közelébe is nőhet.
Mire készül, mit tervez Kert Attila a közmédia élén?
A végül győztesnek kihozott Kert Attila 1992 és 1997 között a Magyar Rádió munkatársa, ezután öt évig a TV2 Tények szerkesztője, majd főszerkesztője volt, de megfordult az ATV-nél is. Az MTV hírigazgatója is volt 2006–2009 között, és ő vette át 2006-ban a tévészékházat ostromlók petícióját, amire most úgy emlékezett vissza: „20 ezer ember Molotov-koktélokkal követelte a műsorstruktúra megváltoztatását, de nem tettük.” Kert 13 éve, 2013-as alapítása óta vezeti a magyar Euronewst.
Kert Attila
Youtube / Független Közmédia Testület
Pénteki szóbeli meghallgatásán Kert Attila azzal a megállapítással nyitott, hogy szerinte sosem volt még akkora szükség közszolgálati médiára, mint most a közösségi média és a dezinformáció világában. Jelezte, tartalomgyárként, multiplatform szemléletben képzeli el a közszolgálati médiát, ahová vissza kell csábítani például az elmúlt években csalódott és elpártolt nézőket, hallgatókat is. Kert fontos küldetésnek nevezte, hogy a közmédia segítse megvitatni a dolgainkat, a múlt traumáit és a jövő kihívásait is.
Az általa a Netflix mintájára Közflixként emlegetett új közmédia kijön évi 80 milliárdból, amely a 2027-es költségvetés tervezetében is szerepel, viszont ehhez mintegy 25 százalékos létszámleépítés kell. Azt ígérte, ha megválasztják, az első 100 napra vállalja a hírműsorok látható javítását, újraindítják a közmédia híroldalát, új streaming app, új szervezeti struktúra lesz, pályázatot írnak ki a tudósítói posztokra, a közmédia ombudsmani feladataira, és kivizsgálnák „az orosz állami propaganda behatolását” is.
Kert a meghallgatásán emellett beszélt a kultúrharc meghaladásáról, a közmédia „nevelési feladatáról”, a gazdálkodási feltételekről, a hitelesség visszaépítéséről, a „változásmenedzsmentről”, illetve a tévé-rádió-MTI szinergiák kiaknázásáról is. Szólt a „streamingadó” bevételnövelő lehetőségéről, a regionális és nemzetközi tudósítói hálózatról, a helyi rádióadók feltámasztásáról, valamint arról is, hogy a közmédia indokolatlanul sokat költ földfelszíni sugárzásra és sportközvetítési jogokra.
A 27 jelentkezőből 13-at kizártak, egy visszalépett
A pályázatokat elbíráló FKT-hez – amely a közszolgálati média intézményei felett a tulajdonosi jogokat is gyakorolja – összesen 27 pályamű érkezett be. Ezek közül 13-at érvénytelenítettek formai vagy tartalmi hiányosságok, illetve kizáró okok miatt. Bayer Judit, az FKT elnöke előre közölte: „Aki ezt a feladatot elvállalja, az áldozatot vállal, hiszen a fizetést törvény maximálja, és csökkentett állami támogatással kell hálátlan, kellemetlen döntéseket hozni, a kockázat magas”.
A 13 kizárt pályázó névsora: Berkes Bence, Dancsó Béla, Erdei Krisztián, Faragó Péter György, Fülöp Viktor, Katona Szilvia, Komár István, Nagy Navarro Balázs, Plavecz Péter, Szente Zoltán, Szuchy Péter Ferenc, Vöő György József és Zsolt Péter.
Az FKT személyesen, két napon át hallgatta meg a versenybe engedett 14 jelöltet – 12 férfi és 2 női pályázót. A maratoni, csütörtökön és pénteken zajló meghallgatások egyik szereplőjének, Dávid-Joó Zsanettnek – aki régóta a közmédiánál dolgozik, a közelmúltig az M1 Híradót vezette, de a kormányváltás után az átmeneti vezetés felfüggesztette – prezentációja rövidre sikerült, mivel szakmai koncepciójának ismertetése helyett bejelentette: visszalép a jelöltségtől.
Dávid-Joó Zsanett
Youtube / FKTI
Az indokról ezután vita alakult ki. Dávid-Joó Zsanett azt állította, hónapokkal ezelőtt felfüggesztették, majd a pályázatának beadása után értesítették, hogy elbocsátják. A közmédia szerint azonban nincs ilyen összefüggés, bár a korábban eldöntött csoportos létszámleépítés valóban érinti. Közölték, ezt már november 9-én előzetesen jelezték neki, majd írásbeli értesítést adtak fel postán – vagyis még azelőtt, hogy november 12-én lejárt volna a jelentkezési határidő és kiderült volna, kik pályáznak.
A pályázók értékelésének rendszere úgy épült fel, hogy a maximálisan elérhető 150 pont az eljárás két szakaszában megoszlott: 90 pont volt adható a 30-60 oldal terjedelmű írásos szakmai koncepcióra, míg további 60 pontot szerezhettek a pályázók a szóbeli szakaszban. Utóbbinál az előre rögzített pontozási szempontok mellett a jelölt prezentációját, a tartalom hitelességét, a saját pályázatára épülő részletkérdésekre adott válaszokat és az összbenyomást értékelték.
Az értékelés súlyozása így nézett ki:
Közszolgálati küldetés és tartalom – 53 pont: Pártatlan és tényszerű tájékoztatás, szerkesztői függetlenség, társadalmi és kulturális sokszínűség, valamint a közönségbizalom erősítése. A hazai sorozatokra, dokumentumfilmekre, animációkra és ifjúsági tartalmakra vonatkozó tervek.
Digitális közmédia és közönségstratégia – 37 pont: Digitális átállás, technológiai megújulás, online platformok (közösségi média, podcastok) fejlesztése, valamint a fiatalabb és aktív korosztályok elérésére irányuló stratégia.
Gazdálkodás és szervezetirányítás – 30 pont: Hatékony, átlátható működtetés és szervezeti kultúra. Kiemelt szempont, hogyan működtetné a jelölt a szervezetet 2027-ben úgy, ha a kiadások az idei összeg 65–75 százalékára csökkennek.
Vezetői alkalmasság – 30 pont: Vezetői kompetenciák, változásmenedzsment, valamint a közvetlenül irányított vezetői csapat felépítésére vonatkozó tervek (az előnyök között szerepel a médiavállalati vezetői múlt).
Maratoni, kétnapos döntőben bizonyíthatnak a közmédia élére pályázók, az eredeti 27-ből már csak 14-en
Tizenkét férfi és két nő maradt versenyben a rádió- és tévéműsorokért felelős közmédiacég élére kiírt pályázaton, őket csütörtök-pénteken hallgatja meg a bíráló Független Közmédia Testület. Már az elődöntő sem volt feszültségmentes, a casting utolsó szakasza is érdekes lesz, eredményhirdetés akár pénteken lehet.
Ötletekből nem volt hiány, színes pályázói gárda
A Független Közmédia Testület által élő, egyenes adásban közvetített személyes meghallgatásokat a HVG mindkét nap végig követte, és részletesen beszámolt az első nap nyolc pályázójának prezentációjáról ebben a cikkben, majd a második nap hat pályázójának elképzeléseiről ebben a cikkben. A közvetítésekben írtaknál lényegesen rövidebben, de lényegre törően a legfontosabb állításokat, terveket és válaszokat alább tesszük közzé a versenyző, de nem győztes pályázónként, abc-sorrendben:
Amin Zoltán
„Olyan közmédiát szeretnék, ahol a nézőnek nem kell máshol utánajárnia, mi maradt ki a hírekből” – vázolta tervét Amin Zoltán, az MTVA egykori programigazgatója, aki 2015-ben azért távozott, mert úgy érezte, nincs szerkesztői függetlenség. Három tévécsatornát (hírközpontú, családi és sport), négy rádiót és egy online felületet tervezett, ami versenyképes a streaming platformokkal. A mesterséges intelligencia használatát kötelezőnek tartja és kijelentette, nem akarná az egyik politikai oldal közmédiáját a másik oldaléra cserélni, hanem azt szeretné, hogy „egyiküké se legyen”.
Amin Zoltán
Youtube
Bakó Lajos
Első dolga a biztonsági rendszer felülvizsgálata lesz, hiszen a közmédiának vészhelyzetben is helyt kell állnia, ha nincs áram, vagy leálltak a digitális rendszerek – mondta a már 2010-ben is pályázó Bakó Lajos, az MTV Közalapítvány volt kuratóriumi elnöke. Ő senkit nem akar elbocsátani, mert „létszámleépítéssel nem lehet megtakarítani” – inkább átképezne. A biztonsági audit után pénzügyi, technológiai, műszaki és „cyber” audit, végül leltár kell szerinte, és jelezte, csak a hírterület „járatta le magát”. Az évi 80 milliárdos büdzsét kevesli.
Bakó Lajos
Youtube
Bakonyi Péter
„Fele pénzből kétszer ilyen jó közmédiát lehetne csinálni” – állapította meg Bakonyi Péter, aki 2010 előtt a HírTV-nél, majd a Duna TV-nél dolgozott, de az Orbán-kormány külügyi tárcájának kötelékében az ausztráliai Melbourne konzuli hivatalát is vezette, majd sajtófőnök lett az MCC-nél, most pedig a Magyarságkutató Intézetnél van. Arról beszélt, mi ne legyen a közmédia: kifizetőhely, kultúrharc éllovasa, kormányzati vagy ellenzéki szócső. Viszont szerinte legyen: költséghatékony, hiteles, a szólásszabadság megtestesítője, innovatív, nemzetegyesítő, hagyománytisztelő.
Bakonyi Péter
Youtube / FKTI
Fischer András
2027 a konszolidáció éve lehet, a közmédiát 2028-tól tudná növekedési pályára állítani – mondta Fischer András, a Danubius Rádió és az Origo korábbi vezérigazgatója, az MTV egykori termékfejlesztési vezetője. Szerinte a bizalom visszaszerzése és a pártatlan hírszolgáltatás megteremtése a prioritás a közmédiánál, amelynek szerinte „jövőképesnek” kell lennie. Ki kell szolgálni a közérdeklődést – mondta, hozzátéve, több színházi közvetítést, saját filmeket és a kultúra szélesebb megjelenését kívánja a közmédiában.
Fischer András
YouTube / FKTI
Herman Péter Dániel
„Egy romhalmaz felett állunk” – utalt a közmédiára a médiapiacon Pierre-ként ismert pályázó, aki 2023-ig, 25 éven át dolgozott az RTL-nél kreatív producerként. Pályázóként átlátható, felelős, korrupciómentes gazdálkodást, hiteles hírszolgáltatást és hiteles tartalmakat ígért a közmédián, amelyekkel visszaszerzik a nézők bizalmát. Hangsúlyozta, hogy a célja nem egy új RTL közpénzből. Arról is beszélt, megszüntetne több csatornát, viszont nagyobb hangsúlyt kapnának az online felületek. „Engem a hatalom eddig sem érdekelt, egyetlen célt tartottam szem előtt: a nézőt” – mondta.
Herman Péter
Youtube / FKTI
Horváth Dori Gábor
Csak azt várja el egy tartalomtól, hogy lekösse és ezért végig tudja nézni – mondta Horváth Dori Gábor, aki a Chello és a Viacom korábbi vezetőjeként számos közép-kelet-európai televíziós csatorna indításában, működtetésében vett részt, 2011 óta független produkciós tanácsadó. Fontosnak tartja, hogy mindenki magáénak érezhesse a politikai befolyástól mentes közmédiát. Megszüntetné az M1-et és az M5-öt, ehelyett a Duna lenne a központi felület. Megtartaná viszont az M2-őt gyerek és családi tartalmakra, az M4-et pedig a sportra.
Horváth Dori Gábor
YouTube / FKTI
Kertész György
„Ébren műtünk valamit, ami már tetszhalott” – jelentette ki a közmédiáról Kertész György, aki újságíróként és szerkesztőként dolgozott a Népszavánál és a Figyelőnél, ő indította el a német Manager Magazin magyar kiadását, továbbá alapítója és vezetője az Eurolex tanácsadó cégnek. Szerinte a súlyosan, személyében és koncepciójában is kompromitálódott intézményt alapjaiban kell megváltoztatni, „belülről felrobbantani”. Ő 3 rádiót és 2 televíziót tartana csak meg, és jelentős létszámleépítésről beszélt – akár a dolgozók kétharmadát is elküldené – viszont 5-15 milliárdos digitális fejlesztést tervez.
Kertész György
Youtube / Független Közmédia Testület
Malcsiner Maximilián Péter
A közmédia nem lehet a politikai hatalom játékszere – mondta Malcsiner Maximilián Péter színész, médiaproducer, szervezetfejlesztési tanácsadó, a Kisváros című sorozat egykori szereplője, aki később vezette az RTL beszállítójaként működő IKO Mediát is. Ő négy csatornát tervezett – hír, életmód, sport és a kultúra –, emellett rengeteg műsorötlete van, bár konkrét példát nem mondott. Óvatosan fogalmazott pénzügyi kérdésekben és a szükséges létszámleépítésről is. A reklámokat száműzné a közmédiából, a kieső 5 milliárdos bevételt „kreatív HR-megoldásokkal” pótolná.
Malcsiner Maximilán Péter
YouTube / FKTI
Papp Réka Kinga
Platformszemléletű közmédiát képzelt el három alapvető tényezővel – helyi sajtó bevonása, a tartalmi partnerség a független szerkesztőségekkel és a független alkotók „digitális szamizdat” tartalmai – Papp Réka Kinga, aki ír a HVG-be és műsort vezet az ATV-n, de ismert stand-uposként és civil aktivistaként is, jelenleg a IX. kerületi önkormányzati média főszerkesztője. Elképzelése, hogy a külön csatornák helyett tematikus – hír, közélet, sport, tudomány, gyermektartalmak – főszerkesztőségek jöjjenek létre, amit adásszerkesztők koordinálnak, médiaműhelyek részvételével.
Papp Réka Kinga
Youtube / Független Közmédia Testület
Pusztai Ferenc
Erősebb közösségi médiás jelenlét, kevesebb tévécsatorna – ezt vallja Pusztai Ferenc, aki a magyar film- és televíziós szakma ismert független producere. Szerinte a 16–35 éves, több mint kétmilliós közönség jórészt csak TikTokozik, ezért nem elég a közmédiánál a tartalmi változtatás, strukturális átalakítás is kell. Koncepciója szerint a közmédia gerince egy streaming- és hírfelület lenne, a jelenlegi 9 tévécsatorna helyett csak hármat tartana meg. Úgy vélte, a rádiók olcsón és jól működnek, de növelné az edukációs- és a dramaturgizált podcastok számát.
Pusztai Ferenc
YouTube / FKTI
Szabó Stein Imre
„Tarthatatlan, hogy egy szűk kör gyártott túlárazottan közepes műsorokat” – állapította meg a közmédiáról Szabó Stein Imre, aki 2008-ban már pályázatott a tévéelnöki pozícióra, és korábban volt a közrádió riportere, az MTV műsorvezetője, majd az RTL kommunikációs vezetője is. Szerinte „az elmúlt 16 évben mélyrepülésben volt a közmédia, alapvető feladatait sem tudta ellátni”. Kiemelte a digitális átállást, a bizalom visszaépítését és a pártatlanságot, de beszélt arról is, hogy hírfőszerkesztőséget és egy tényellenőrző csoportot szeretne, továbbá beengedni „tehetséges alkotói műfajokat”.
Szabó Stein Imre
Youtube
Tóth Zoltán András
Vajon tudunk-e olyan tartalmakat előállítani, amelyek 2076-ban relevánsak lesznek – tette fel a kérdést Tóth Zoltán András, aki korábban a HírTv-nél, majd 2014 és 2023 között az MTVA programigazgatójaként dolgozott, de jelenleg saját kommunikációs trénercége van. A közmédia dolga szerinte a tájékoztatás, az ismeretterjesztés és a szórakoztatás, olyan közös kincseket és értékeket kell találnia, ami a magyaroké. Szeretné, ha a közmédia trendszetter lenne és élen járna az innovációban, majd úgy fogalmazott, a „káoszból kozmoszt” kell teremteni.
Tóth Zoltán András
YouTube / FKTI
Source: HVG · Lengyel Tibor
At a glance
- Topic
- World
- Country
- 🇭🇺 HU
- Publisher language
- HU
- Added to Allnira