Káoszt szabadított a jégkorongra az oroszoknak kedvező bírósági ítélet

Rendkívül nehéz helyzetbe hozta a Nemzetközi Jégkorong-szövetséget (IIHF) a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS), amikor pénteken úgy határozott, hogy valamennyi orosz válogatottat azonnali hatállyal és feltételek nélkül vissza kell engedni a világbajnokságokra.

Az első esemény, amelyet a megfellebbezhetetlen ítélet érint, az U20-as férfi vb, amely még az idén decemberben megkezdődik Kanadában, de jelen állás szerint az oroszok ott lehetnek a jövő januári csehországi U18-as női és az áprilisi egyesült államokbeli férfi-vb-n is. És elindulhatnak a májusi férfi elit-vb-n is, amelynek Németország ad majd otthont. Legalábbis péntekig ez volt a terv.

Azzal, hogy a CAS a döntésében nem hagyott felkészülési időt az IIHF-nek és az érintett tornák házigazdáinak, nagyon kényes helyzetbe hozta őket. A néhány hét vagy hónap múlva kezdődő események programját jó ideje lefixálták, a csapatok szállását, kiszolgálását megrendelték, a biztonsági feladatokat kiosztották – ezeket ilyen rövid határidővel megváltoztatni jelentős többletköltséggel járhat.

A tornák lebonyolítására is jelentős hatással lehet az ítélet, amely szerint az oroszokat oda kell visszahelyezni, ahol az eltiltásuk előtt versenyeztek – ez minden korcsoport esetében a legmagasabb osztály. Az IIHF előtt, úgy tűnik, két megoldás adódik: az egyik, hogy plusz egy csapatként az egyik csoportba beilleszti az oroszokat, és ennek megfelelően dolgozza át a szabályokat, a másik, hogy annak a csapatnak a helyén engedi beszállni őket, amelyik az előző idényben az utolsó helyen jutott fel az elitbe.

A magyar helyzet

A férfi felnőtt válogatott biztonságban van az előző vb 14. helyezettjeként, hiszen az oroszok visszahelyezése a gyengébb feljutó Ukrajnát érintené, ha pedig a fehéroroszok is visszatérnek, akkor a másik feljutó Kazahsztánt sorolnák vissza. Ezen logika mentén a junioroknál a magyarok viszont tarthatnának a kedvezőtlen döntéstől, hiszen feljutók a divízió 1/A-ban, ám a december 6-án kezdődő tornának házigazdái, így nagy meglepetés lenne, ha ezt egy hónappal a rajt előtt elvenné az IIHF. A fiú U18-asok a divízió 1/A-ban a legutóbbi vb-n negyedik helyen végeztek, így akkor sem kell tartaniuk visszasorolástól, ha az oroszokat beengedik az A-csoportba. Ráadásul ebben a korosztályban a fehéroroszokat már visszavette az IIHF, és ennek a feljutó svájciak itták meg a levét, akik így továbbra is második vonalban maradnak. A nőknél a felnőttek legközelebb jövő novemberben játszanak vb-n, a divízió 1/A-t majd Milánóban rendezik, a mieink szereplése itt sincs veszélyben, hiszen az előző idényben második helyen végeztek. Az U18-asok pedig bentmaradtak az elitben, hetedikek lettek a nyolccsapatos tornán, és ha az oroszok visszatérnek, akkor a feljutó németek kárára teszik ezt.

A szövetség az utóbbi utat választotta, amikor júliusban úgy döntött, hogy a korábban az oroszokkal együtt – ugyancsak az ukrajnai háború miatt – eltiltott egyes belarusz válogatottakat visszaenged a nemzetközi színtérre. Ők jelen állás szerint a jövő évi U18-as vb-n a tavalyi Divízió I/A-s tornát megnyerő Svájc helyét veszik át.

Ha a felnőtt férfiak vb-jén is ugyanezt a „megoldást” alkalmazzák, az – ahogy Frank Lutz, a német hokiszövetség elnöke fogalmazott – „katasztrofális szimbólum lenne”, hiszen a feljutó nem más, mint az ukrán válogatott, amely 16 év után jutott vissza a legjobbak közé.

Az ügyben az IIHF hétfőre és keddre a lehetséges forgatókönyvek megvitatására válságtanácskozást hívott tart.

A szó nem túlzás: a kanadai kormány már jelezte, hogy nem adna beutazási vízumot az oroszoknak, a csehek is mély csalódottságukat fejezték ki, és jelezték, hogy a CAS döntése nem változtatja meg automatikusan a hozzáállásukat az orosz válogatottak részvételéhez, a német szövetség vezetője pedig egyenesen úgy fogalmazott: „nem akarok komor képet festeni, és nem akarom megkérdőjelezni a tornát, de természetesen nekünk meg kell fontolnunk a világbajnokság visszaadásának lehetőségét”.

Lutz elsősorban a pénzügyi és a biztonsági kockázatokkal magyarázta a vb megrendezésének lehetséges lemondását, de van itt valami más is. A német kormány mindeddig Ukrajna erős szövetségese volt a háborúban, ezért meglehetősen furcsán venné ki magát, ha teret adna a Vlagyimir Putyin orosz elnök által a soft power eszközének tekintett egyik sportcsapat részvételének a vb-n. „A német kormány nagyon kritikusan ítéli meg a Sportdöntőbíróság (CAS) döntését” – írták az ügyben kiadott közleményükben, hozzátéve: „a schengeni tagállamok körében egységesen korlátozó vízumpolitikát szorgalmazunk Oroszországgal szemben”.

Eddig működött a moszkvai sportswashing, de Putyin mindent tönkretett

Vlagyimir Putyin a hatalomgyakorlás puha eszközeként mindeddig igen eredményesen használta a sportot. Országa csupán egy évtized alatt megrendezte az összes fontos sporteseményt, Ukrajna megtámadása miatt azonban ezen a téren is teljesen elszigetelődött.

Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Németország – müncheni központtal, Magyarországgal együtt – versenyben van a 2036-os (vagy a 2040-es, 2044-es) olimpia megrendezéséért. Márpedig, ha nem teljesíti a hoki-vb megrendezéséhez szükséges követelményeket, az következményekkel járhat az olimpiai pályázatára nézve is.

Ellenállás

Több ország hokiszövetsége is hangosan tiltakozott a CAS ítélete ellen. A finnek „felfoghatatlannak” nevezték, a szervezet vezetője, Heikki Hietanen pedig közölte: a hétvége során aktívan egyeztettek más nemzeti szövetségekkel. „Jelenleg azon dolgozunk, hogy minél több országot vonjunk be egy egységes fellépésbe, és közösen jelezzük az IIHF-nek: a jelenlegi körülmények között egyikünk sem hajlandó Oroszország ellen pályára lépni. Ennek sokkal nagyobb súlya van, mintha egyedül tennénk ilyen nyilatkozatot” – mondta.

A megbeszélések nyomán kedd délután norvég, a dán és a svéd szövetség nyilatkozatban jelentette be, hogy

nem vesznek részt olyan mérkőzéseken, amelyeken az oroszokkal kellene játszaniuk.

A finn szövetség pedig azt közölte, hogy lemondják a 2028-as junior-vb megszervezését, amennyiben azon ott lesznek az oroszok is.

Az A-csoportos vb-re szintén kvalifikált Lettország együttese számára jogszabályi előírás az oroszok elleni meccsek bojkottja. A lett parlament 2024 februárjában olyan törvényt fogadott el, amely Ukrajna iránti szolidaritási gesztusként megtiltja a nemzeti válogatottaknak, hogy Oroszország és Fehéroroszország bármelyik nemzeti csapatával játszhassanak, függetlenül attól, hogy milyen zászló alatt versenyeznek.

A Magyar Jégkorong Szövetség azt közölte, hogy várja „a további, részletes tájékoztatást az IIHF-től a döntéssel és annak lehetséges következményeivel kapcsolatban, beleértve a nemzetközi események szervezését és lebonyolítását. Jelezték: bármilyen döntést is hozzon a nemzetközi szövetség, tiszteletben tartják és annak megfelelően járnak el.

Nem csak a kanadaiak, a csehek és a németek helyezték kilátásba, hogy nem adnak vízumot az orosz csapatoknak vagy sportolóknak (Kanadában ez egyénenként nem kizárt, így játszhatnak az észak-amerikai profiligában, az NHL-ben is orosz játékosok). Az oroszok az effajta korlátozások miatt olyan sportágak versenyeiről is lemaradnak, amelyekben egyébként már feloldották az eltiltásukat. Így járt a közelmúltban a tornász Angelina Melnyikova, aki a hollandiai világbajnokságról maradt le, mert engedélyezték számára a beutazást. 

Vlagyimir Putyin és Alekszandr Lukasenko belorusz elnök 2019. február 15-én egy jégkorongmérkőzésen a Shayba Arénában, Szocsiban

AFP / Sergey Chirikov

Hogy a továbbiakban ilyesmi ne fordulhasson elő, az egyébként politikai semlegességet hangoztató NOB a Sportschau korábbi értesülései szerint arról tájékoztatta az egyéni sportágak nemzetközi szövetségeit, hogy az olimpiai selejtezőversenyeiket csak olyan országokban rendezzék meg, amelyek engedélyezik az orosz állampolgárok belépését.

Hogyan jutottunk ide?

Az IIHF Moszkva ukrajnai inváziójára reagálva 2022 februárjában zárta ki – sok más sportági szövetséghez hasonlóan – az oroszokat az égisze alatt rendezett eseményekről, a korlátozást pedig újra és újra meghosszabbította. Legutóbb idén januárban tettek így, s mindannyiszor a háborúhoz köthető biztonsági aggályokra hivatkoztak.

Májusban már az IIHF saját fegyelmi bizottsága is úgy találta, hogy ez az érvelés nem elégséges a tiltás fenntartására. A szövetség vezető testülete ezután egyesével vizsgálta meg a 2026/2027-es szezon válogatott tornáit, majd „a folyamatos biztonsági, védelmi és sportszakmai tisztasággal kapcsolatos aggályokra tekintettel” megerősítette a saját döntését. Ezután fordult az orosz hokiszövetség a CAS-hoz, amelynek háromfős bírói testülete úgy ítélte meg, hogy „a rendelkezésre álló bizonyítékok nem voltak elegendőek ahhoz, hogy igazolják a versenyen való részvétel megtagadásának jogi feltételeit”. A bírák, az olasz Giulio Palermo, az egyiptomi Ismail Selim és a brit Mark Hovell egyhangúlag arra a következtetésre jutottak, hogy „az irányadó IIHF-szabályok értelmében kizárólag megalapozott biztonsági aggályok írhatják felül egy adott nemzetiségű sportolók versenyeken való részvételi jogát”.

A döntésével a testület azonnali hatállyal hatályon kívül helyezte az IIHF vezetőségének határozatát, egyéb intézkedéseket – például semleges státuszra vonatkozó szabályozást – ugyanakkor nem rendelt el, ezek ugyanis nem képezték az oroszok fellebbezésének tárgyát. Ez utóbbi kitétel azért fontos, mert az elmúlt időszakban egyes sportági szövetségek, valamint a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) lehetővé tették az orosz egyéni sportolók számára, hogy semlegesként versenyezzenek. Az úszók például már a 2023-as budapesti vizes világbajnokságon indulhattak, s így vehettek többen részt a párizsi nyári és a milánó-cortinai téli olimpián is. Eleinte azt is vizsgálták, hogy a semleges státuszért folyamodó oroszok hogyan vélekednek az Ukrajna ellen folytatott háborúról.

Az orosz nemzeti jégkorong válogatott a finnekkel szembeni vereségük után a 2022-es pekingi téli olimpiai jégkorongverseny férfi aranyérmes mérkőzésének végén, 2022. február 20-án

AFP / Anthony Wallace

Bár a felek még mindig nem kötöttek békét egymással, a NOB idén júliusban úgy döntött, hogy átmenetileg felfüggeszti az Orosz Olimpiai Bizottság eltiltását, vagyis az ország sportolói visszatérhetnek a nemzetközi versenyekre. Azt persze hozzátették, hogy továbbra is „határozottan elítélik” Oroszország ukrajnai invázióját, ugyanakkor elismerték, hogy „egy sportoló nemzetközi versenyen való részvételét nem szabad korlátozni, ha kormánya háborúban vagy konfliktusban vesz részt”.

Jelen állás szerint tehát azokban a sportágakban, amelyek nemzetközi szövetségei engedik versenyezni az oroszokat, azok ott lehetnek majd a Los Angeles-i olimpián. (Arról azonban még nem határozott a NOB, hogy képviselhetik-e a hazájuk színeit és lejátsszák-e nekik a himnuszt.)

Vissza a nemzetközi vérkeringésbe

Miközben az IIHF-nek már jelentős szponzorok távozásával is szembe kell néznie a CAS döntése nyomán, az oroszok üdvözölték az ítéletet és abban reménykednek, hogy a precedenst teremthet. Az atlétikai szövetség szerint „biztató példáról” van szó, az Orosz Labdarúgó-szövetség főtitkára pedig azt nyilatkozta, hogy „egy szabálynak kell lennie mindenki számára”.

A FIFA és az európai szövetség, az UEFA 2022 nem engedi játszani az orosz csapatokat a világbajnoki selejtezőkben és a Bajnokok Ligájában arra hivatkozva, hogy az oroszok potenciális ellenfeleinek bojkottfenyegetései „kaotikussá” tehetik a világbajnokságot. 

A jégkorongozók ügyében hozott döntés azonban nem jelenti egyből azt, hogy ettől fogva sima lesz az oroszok útja a nemzetközi sportéletbe, hiszen két héttel korábban a CAS egy másféle összetételű háromtagú bizottsága megalapozottnak találta a Nemzetközi Curlingszövetség érvelését. Ők – ellentétben az IIHF-fel – nem elsősorban nehezen megfogható „biztonsági aggályokra”, hanem a FIFA-hoz hasonlóan az oroszok elleni meccsek esetleges bojkottjára, a házigazdák elutasítására, valamint potenciális vízumproblémákra hivatkoztak.